Az elmúlt öt-tíz évben kezdett elterjedni a világban az idegsebészet területén a robotok használata, addig ilyen műszereket leginkább hasi és kismedencei műtéteknél alkalmaztak. Idehaza jelentős eredményeket értünk el a kutatás és a klinikai munka összekapcsolásával, a Nemzeti Agykutatási Program keretében. Az Országos Klinikai Idegtudományi Intézet pedig az ország legnagyobb epilepsziasebészeti központja. A továbblépéshez szükségszerű volt a műszer beszerzése, amit a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal Nemzeti Versenyképességi és Kiválósági Programja támogatott 1,2 milliárd forinttal.

Milyen előzménye van egy olyan műtétnek, amilyet még soha nem végeztek?

Egy évig készültünk az első beavatkozásra, a robot használatát képzett műszaki személyzet tanította. Fantomon végeztünk műtéteket, hogy biztosan tudjuk használni a szoftvert és a hardvert.

Könnyű volt meggyőzni a betegeket, hogy bízzanak a robotban?

Több beteget is kiválasztottunk, mindenkivel személyesen megbeszéltük, hogy hazánkban még nem használt új eszközzel fogjuk operálni. Azt is elmondtuk, hogy külföldi orvos- és mérnökcsapat is jelen lesz a műtétnél. Mindenki vállalta a beavatkozást

Mi volt Rosa feladata?

A robot feladata a pontos célzás biztosítása. Segítségével a betegek agyába elektródákat ültettünk. Az első betegnek epilepszia sebészeti kivizsgálása céljából, a Parkinson-kóros betegnek terápiás célból, itt az elektródákat pacemakerekhez kapcsoljuk, és így javítunk a tüneteken. Mindkét műtét sikerült.

Harmadikként egy izomtónuszavartól szenvedő beteget operáltunk, az eredmény hónapok múlva derül ki.

A műtétet irányító orvosnak milyen teendői vannak?

A műtéti terv kialakítása, az elektródák pozícióinak megtervezése, annak meghatározása, hogy hol hatolunk be az agyba. Az első bőrmetszéstől kezdve az operáció utolsó mozzanatáig minden lépést a sebész irányít. A műtét alatt a robot mellett állunk, amely gombnyomásra azokra a pozíciókra áll rá, amelyeket előzetesen beprogramoztuk. Közben be tudunk avatkozni akár manuálisan is.

A robot egyik előnye, hogy nagyon stabilan tartja a célpontot, a beteg fejét, így egy millimétert sem tud elmozdulni.

Az egész régióban csak Magyarországnak van ilyen műszere. Nyugat-Európában mennyire elterjedt?

Svájcban és Belgiumban egy-egy ilyen idegsebészeti robot van, Angliában kettő, egész Európában pedig összesen 28, a legtöbb Franciaországban, ahol kifejlesztették. De Kölntől Moszkváig csak nálunk van ilyen. Azáltal, hogy ezzel az eszközzel bővítettük az idegsebészeti beavatkozásaink portfólióját, keresettebb lehet az ország.

Mi ennek a történetnek az üzenete?

Hazánk csúcsintézményei eljutottak oda, hogy a csúcstechnológiát alkalmazni tudják. Ha a magyar idegtudomány és a magas színvonalú betegellátás együtt tud működni, és a gyógyítást a kutatói, az innovációs oldal támogatni tudja, akkor jelentős eredmények születhetnek belátható időn belül.

Beágyazott cikkek:

Budapesten született 1965-ben. 1990-ben ➡ diplomázott a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen. 1995-ben ➡ neurológiából, 2000-ben idegsebészetből szakvizsgázott. 1991–2004 között ➡ a MÁV-kórház ideggyógyászati és idegsebészeti osztályán dolgozott. 2004-től ➡ az Országos Idegsebészeti Tudományos Intézetben dolgozik, ahol 2010-től a Funkcionális Idegsebészeti Osztály osztályvezető főorvosa.

Forrás: HETI VÁLASZ - 2018. 06. 07.