Köszöntőjében dr. Bánhidy Péter, a megyei iparkamara elnöke kiemelte, a megújulás a civilizáció jövőjét jelenti. A tudás mindennek az alapja, a gazdaság a tudomány eredményeit alkalmazza.
Szilágyi László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium főosztályvezető-helyettese kifejtette, hazánkban probléma az alacsony termelékenység, főleg a kisvállalkozásoknál, ezen javítani kell. Ebben segíthet a kutatás-fejlesztési és innovációs (KFI) szakpolitika. Főként a finanszírozással és támogatással van probléma. Bár az utóbbi 15 évben többet költöttünk rá, de még mindig keveset (a GDP 1,2–1,4 százalékát), volt visszaesés is, amikor elmaradtak az uniós támogatások. 2020-ra a cél a GDP-arányos 1,8 százalékos KFI-költés elérése. Probléma, hogy sok cég azt hiszi, nincs szüksége innovációra. A magukat innovatívnak tekintő vállalkozások aránya 29 százalék, leginkább a nagy cégek áldoznak ilyen tevékenységre.
Szilágyi elmondta, új stratégia készül, amelynek célja a nyitottságra ösztönzés, a korszerű szabályozási keretrendszer, a stabil, ösztönző finanszírozás, a keresletvezérelt innováció. Biztosítaná a kutatói utánpótlást, a felsőoktatás és a kutatóintézetek tudásteremtő együttműködését a külső szereplőkkel. Ösztönözné a vállalati KFI-t, a szellemi alkotások menedzsmentjét, a startupokat, a technológiai és nem technológiai innovációt.
Dr. Birkner Zoltán, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke kitért arra, hogy nő a kutatók száma az országban, de ez a nagy külföldi cégeknek köszönhető, s főleg Budapesten gyarapodik a fejlesztőmérnökök száma, míg a termelés vidéken van. Heves megyében 265 kutató van, ami nem sok, de jóval több mint más megyében. A kutatók létszáma a nagy egyetemi városokban magas még. A tervek szerint az egyetemek is fölvesznek majd 5–6 jogi, szabadalmi szakembert, innovációs menedzsert, s felveszik a kapcsolatot a cégekkel.
Birkner szerint Heves közepesen teljesítő megye, sok beruházás érkezett ide, de K+F-ben az országos forrás egy százalékát sem éri el. KFI céllal 2015– 2018 között 79 projekt keretében 5,2 milliárd forint támogatást kaptak a megyei felsőoktatási, költségvetési intézmények és vállalkozások. A pénz háromnegyedét cégek – orvos-műszaki és járműipari gyártók, agrárvállalkozások – kapták.
Szerinte idén még lesz pénz innovációra, majd szűk esztendők következnek, s akkor ugyan az állami forrást megduplázzák 140 milliárd forintra, ám az még mindig fele lesz annak az összegnek, ami az elmúlt években rendelkezésre állt. Kiemelte, pályázatok jelennek meg kis cégek számára 10–20 millió forintos elnyerhető összeggel. Két korábbi kiírás összevonásával 50–700 millió forint lesz nyerhető piacképes termékek fejlesztésére. Ösztönzik, hogy a nagy cégek kis feladatokra startupok szolgáltatását vegyék igénybe, kis összegekkel támogatják az iparjogi eljárásokat, nagy pénzekkel az ipari egyetemi együttműködéseket.
Sok a pénz a nemzetközi pályázatokban
Divinyi Ágnes, az NKFIH EU referense a közvetlen brüsszeli pályázati rendszerről, a nagy összegű Horizont 2020-ról beszélt, amelyet kevéssé használnak ki a magyarok. A megyében eddig az Eszterházy Károly Egyetem nyert pályázatot a Mátrai Erőművel és a Geosollal közösen. A hivatal segíti a cégeket a felkészülésben, s megemlített együttműködési lehetőségeket izraeli, indiai, vietnámi pályázatokban. Bemutatta az Eszterházy Károly Egyetem szolgáltatásait dr. Váczy Kálmán Zoltán, a Kutatási és Fejlesztési Központ főigazgatója. Dr. Lábody Péter, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala főosztályvezetője a jogvédelem fontosságát ismertette. Az Egri Szakképzési Centrumról Fábri Eufrozina főigazgató beszélt, míg a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. szolgáltatásait Edelényi Csaba mutatta be.
Forrás: Heves Megyei Hírlap - 2019.02.07. (2., 12. oldal)