Az előző évhez képest tavaly újabb ötven helyet javítva, ma a világ 250 legjobb agrár-felsőoktatási intézménye között tartják számon a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemet. Ezt az eredményt növekvő tudományos teljesítménnyel és növekvő bevétellel érte el, hangzott el a MATE szenátusának tanévzáró ünnepi ülésén, Gödöllőn. Eredményeinek köszönhetően az intézmény egyre népszerűbb, 2022-höz viszonyítva 33%-kal több felvételiző jelölte meg első helyen a gödöllői központú universitast.
Harmadik tanévét zárta a 2021. február 1-jén megalakult Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem. A Budai Campuson 1175, a keszthelyin 287, a kaposvárin 686, Gyöngyösön 307, Gödöllőn pedig 1408, összesen 3863 hallgató vehette át diplomáját a napokban, jelentette be Gyu ricza Csaba rektor a tanévzáró szenátusi ülésen, ahol a végzett 120 doktoranduszból 38 jelenlévőt avattak doktorrá.
A rektor az alapításkori célokra emlékeztetett, amikor a hazai agrárkutatási hálózat integrációjával, a képzési kínálat megújításával kialakították az agrárfejlődés tudományos hátországát. Arra törekednek, hogy a következő évtizedekre az élettudományok minden területén tettre kész, gyakorlatias tudású szakembereket képezzenek, mivel ez a mezőgazdasági fejlődés kulcsa, mondta, hozzátéve, hogy ezt a törekvésüket a munkaerőpiac is visszaigazolja, az idén megduplázódott a MATE szakirányú továbbképzéseire felvettek száma.
A tanévzárót ezúttal a Gödöllői Királyi Kastély Lovardájában tartották, mert az egyetem épületeiben, így az aulában is felújítások zajlanak. Ahogy Gyuricza Csaba fogalmazott, munkájukat folyton változó körülmények között, de az alapításkor megfogalmazott szándékaik szerint végzik ma is, hosszú távú céljuk pedig az, hogy a szervezetileg és szakmailag megújuló MATE a világ első 30 agráregyeteme közé kerüljön. Erre pedig az elmúlt évek eredményei alapján minden esélyük megvan.
Ezzel együtt az egyetemi élet legfontosabb szereplői a tudás befogadói, a jelenlegi és a leendő hallgatók, ezért Gyuricza Csaba szerint létfontosságú, hogy vonzóvá tegyék az intézményt a legtehetségesebb, legelkötelezettebb fiatalok számára. Ez a terület, a beiskolázás hiányossága volt az első figyelmeztető jel, ami végül kikényszerítette az agrár-felsőoktatás tartalmi és strukturális reformját. Az azóta elvégzett munkájuk eredményeként a képzésre jelentkezők száma több mint 40%-kal nőtt az idén.
Számokkal alátámasztva ez azt jelenti, hogy mintegy 8500 fiatal választaná a MATE-t, az elsőhelyes jelentkezések száma 33%-kal emelkedett, az agrár- és élelmiszertudományi szakokat 3450 fő jelölte meg. Az agrárképzések mellett a MATE minden más szakterületének képzései iránt is nőtt az érdeklődés: a művészeti és művészetközvetítési képzésekre 499, a gazdasági és társadalomtudományi képzésekre 2426, a környezettudományi és természetvédelmi képzésekre 673, a pedagógus- és bölcsészettudományi képzésekre 848, a műszaki és informatikai képzésekre pedig 1208 fő jelentkezett az idei normál felvételi eljárásban. Biztató, hogy a pedagógiai képzéseikre mintegy 80%-kal többen pályáztak, mint tavaly.
Hasonlóan imponáló eredményekről számolt be a rektor a hazai egyetemek nemzetközi trendekbe illeszkedéséről is.
A világ egyetemeinek különböző szempontok szerinti rangsorában egyre több magyar intézmény szerepel, köztük a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem is több előkelő helyezést elért. Az egyik legelismertebb rangsorban, a Quacquarelli Symonds (QS) 2023-as agrártudományi ranglistáján például, amelyben 1274 egyetem eredményeit vizsgálták, a MATE az eddigi legjobb pozícióját elérve, bekerült a világ legjobb 12%-ába a számukra legfontosabb tudományterületen. A Times Higher Education fenntarthatósági rangsorában pedig a világ 100 legjobbja között találjuk, ami azt jelenti, hogy az első 15%-ban szerepel. A rektor ezt a helyezést különösen fontosnak nevezte, a rangsort ugyanis az Egyesült Nemzetek Szervezete állapítja meg, 17 fenntartható fejlődési cél alapján értékelve az egyetemeket.
Rendkívül fontos, hogy egy intézmény milyen erőfeszítésekkel válaszol a globális kihívásokra, és miként fordítja az innovatív fejlesztési eredményeit a társadalom és a környezet javára, hangsúlyozta.
Egyre többen szeretnének tehát a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen diplomát szerezni, ez pedig azt jelenti, hogy működik a modellváltás, működik az új egyetemi struktúra, mondta ünnepi beszédében Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára.
Ennek pilléreiként pedig az autonómiát, a versenyképességet és a kiszámíthatóságot jelölte meg. Autonómiájukat az szavatolja, hogy az állam, ahogy az államtitkár fogalmazott, „hátrébb lépett”, versenyképességüket pedig az, hogy például a MATE esetében több mint kétszeresére emelték a finanszírozását. Ez alapján, ha továbbra is hozza az eredményeket az egyetem, akkor 2024-ben csaknem 25 milliárd forintra számíthat az államtól, ami pedig kiszámíthatóvá teszi a jövőt.
Az államtitkár megerősítette, hogy biztosítják a magyar kutatóknak a nemzetközi együttműködésekhez szükséges forrásokat. Erre a célra 5 milliárd forint áll rendelkezésre a költségvetésben, amiből a többi között a MATE nemzetközi projektjei is támogathatók. Lesz mobilitási program, 2024. június 30-ig megvannak az Erasmus program mobilitási lehetőségei, és azt követően is minden forrás rendelkezésre áll, hogy erősebb, kiterjedtebb, jobb mobilitási programot tudjunk biztosítani, erősítette meg az államtitkár, hogy az európai alapértékek mellett állnak. Ez pedig nem más, mint az olyan együttműködés, amely a nemzetközi erőtérben valósul meg, hiszen ma minden második magyar tudományos közlemény európai affiliációval jön létre.
Hankó Balázs arról is beszámolt, hogy az idén 27%-kal többen jelentkeztek felsőoktatási intézménybe, mint tavaly, és tízből nyolc hallgató állami ösztöndíjjal kezdheti meg tanulmányait. Ez évi másfél millió forintot jelent egy diáknak, és számos egyéb ösztöndíj is elérhető további 170 ezer hallgató számára, 72 milliárd forint értékben. Ezeknek a támogatásoknak később jelenik meg a hasznuk, egy diplomás ugyanis 36 nap alatt helyezkedik el a munkaerőpiacon, a bérelőnye pedig több mint 80%. A magyar gazdaság, a magyar egyetemek működéséhez tehát fiatal kutatókra, doktorokra és habilitált doktorokra is szükségünk van, fejtette ki az államtitkár, miért fontos a Neumann János Program kilenc intézkedése közül a doktori programok erősítése. Ma Magyarországon évente 2700-an kezdik meg doktori tanulmányaikat. Ahhoz, hogy céljaink szerint 2030-ra egymillió magyar állampolgárra 9000 kutató jusson, évi 3500-ra kell növelnünk a doktoranduszok számát. Méghozzá olyanokra, akik műszaki, természettudományi, mérnökinformatikai, agrár- és élettudományi területen mutatják meg kiválóságukat, tette hozzá, hogy ennek érdekében kiszámítható kutatói életpályát biztosítanak, 3,2 milliárd forinttal megerősítették az új Nemzeti Kiválósági Programot, a Kooperatív Doktori Programra pedig 5,1 milliárd forint van. Az állam átvállalja az önköltséges diákok költségeinek a felét, abban az esetben pedig, ha egy gazdasági szereplő egyetemi doktori iskolába íratja be dolgozóját, akkor a nyugdíjjárulékuk felét.
Forrás: Kertészet és szőlészet