Ön itt áll: A HivatalrólSajtószobaA Hivatal a hírekbenNyomtatott sajtó
Nemzetközi sikert vár önmagától a hazai startupok túlnyomó többsége
2021. május 04.
Módosítás: 2021. május 05.
Olvasási idő: 8 perc
Meghódítaná a világot a hazai startupok többsége, és meglepően sokan hisznek abban is, hogy unikornissá válhatnak, ugyanakkor az innovatív cégek harmada egyelőre csak a belföldi piacra fókuszál, és kihívást jelent a megfelelő értékesítési és marketinges tudás megszerzése is. Többek között ez derült ki a „Hungarian Startup Report 2020” jelentésből. A Rocket Shepherd infografikájából pedig megtudhattuk, hogy már több mint 1,4 milliárd eurónyi külső tőkét vontak be a magyar startupok.

Komoly ellentét feszül a vágyak és ambíciók, illetve a realitások között a hazai startupok esetében a közelmúltban bemutatott „Hungarian Startup Report 2020” alapján.

A Startup Hungary által készített kérdőíves felmérésből létrehozott jelentés szerint ugyanis a megkérdezett startupok 80 százaléka hisz abban, hogy a társaságuk globális szinten is fontos szereplője lesz az adott iparágnak. Önmagában már ez is meglehetősen ambiciózus elvárás, de ami még inkább meglephetett sokakat a tanulmányt olvasgatva, az az volt, hogy a válaszadók 34 százaléka úgy véli, hogy unikornissá, vagyis egymilliárd dollárnál értékesebb startuppá válhat a vállalkozása. A kérdőívet 232 cég töltötte ki, vagyis ez azt jelentené, hogy 79 csapat érné el ezt a szintet. Csak hogy kontextusba helyezzük ezt a számot: a statista.com 2021. áprilisi összesítése szerint az Egyesült Államokban 288, Kínában 133; az Európában egyértelműen a startup-ökoszisztéma legnagyobb központjának számító Egyesült Királyságban 27, míg Németországban 15 az ilyen szintet elérő innovatív cégek száma.

Visszafogott expanzió

Az természetesen teljesen rendben van, ha egy cégalapító úgy vág bele a vállalkozásba, hogy meghódítja a világot, azonban a Hungarian Startup Reportból az is kiderül, hogy az eddigi eredmények, a piacra lépéssel és a piaci jelenléttel kapcsolatos elképzelések nem igazán állnak összhangban ezekkel az ambiciózus tervekkel. Elég csak azt megnézni, hogy mely piacokra összpontosítanak a hazai startupok.

A felmérés során megkérdezett társaságok 37 százaléka egyelőre kizárólag a helyi piacra fókuszál, további 17 százalékuk pedig arról számolt be, hogy bevételének kevesebb mint negyede származik nemzetközi értékesítésből. Terjeszkedési tervek persze vannak, a válaszadók 72 százaléka a közeljövőben új piacokon jelenne meg, a legtöbben – főként azok a cégek, amelyeknél jelenleg alacsony az export aránya a bevételen belül –, elsősorban a közép- és kelet-európai térségben próbálnák ki magukat, és a megkérdezettek mindössze 30 százaléka kíván megjelenni az amerikai piacon.

A belföldre fókuszáló startupok esetében a döntés hátterében legtöbbször az áll, hogy úgy érzik, még nincs kész a termékük, vagy először helyben akarják tesztelni. Ez azért aggasztó, mivel azt láthatjuk, hogy a legsikeresebb startupok már a kezdetektől fogva a nagy nemzetközi piacokra összpontosítanak.

Ha az elért eredményeket nézzük, akkor az is jól látszik, hogy még nagyon hosszú az út addig, amíg nagy számban lesznek nemzetközileg is sikeres startupjaink. A kérdőívet kitöltő 232 cég közül mindössze 24 jelezte, hogy havonta 80 ezer euró feletti az árbevétele, és a havi átlagos növekedési rátája a felmérés előtt meghaladta az 5 százalékot. Ezeknek a vállalkozásoknak a fele már sikeresen megjelent külföldön, a forgalmuk háromnegyede származik nemzetközi ügyfelektől.

Tőkéből nincs hiány

A kutatás is megerősítette azt, hogy nem forráshiány gátolja az innovatív vállalkozások sikereit. A válaszadók csaknem kétharmada szerzett valamilyen külső finanszírozást, és ezek többsége helyi kockázatitőke-társaságoktól érkezett. A helyi kockázatitőke-befektetőktől (venture capital, VC-) forrást bevonó cégek közel 80 százaléka közpénzből (teljes mértékben vagy többségében uniós vagy kormányzati támogatással) valósítja meg elképzeléseit, míg 12 százalékuk – akik között viszont feltűnően magas a viszonylag komoly árbevétellel és nemzetközi jelenléttel bírók aránya – csak magánforrásokból gyűjtött szerzett tőkét.

A helyi kockázati tőkéből finanszírozott startupok között rendkívül alacsony azon vállalkozások aránya (mindössze 7 százalék), amelyek magán- és állami kockázatitőke-alapoktól egyaránt szereztek forrásokat. Ez arra utal, hogy valami félrecsúszott: a magánforrásból és a közpénzből dolgozó kockázatitőke-alapok nem tudnak, vagy nem akarnak együttműködni. A kutatás egy másik fontos tanulsága, hogy a hazai akcelerátorok és angyalbefektetők kevesebb startupot finanszíroztak, mint a kockázatitőke-társaságok, ami azt mutatja, hogy az angyalbefektetés nem elterjedt, és a VC-k még a magvetés előtti szakaszban is dominálnak.

Bürokratikus akadályok

A Startup Hungary felmérése természetesen kitért arra is, hogy milyen akadályokat látnak maguk előtt a hazai startupok, legyen szó akár tőkebevonásról, akár piacra lépésről. Előbbi esetében a legtöbb induló vállalkozás szerint a legnagyobb terhet az állami pénzügyi támogatás megszerzésével kapcsolatos szigorú szabályok, valamint a napi működéssel kapcsolatos bürokrácia jelentik. A kutatás szerint a válaszadó cégek 23 százaléka már alapított külföldi szervezetet, leginkább az Egyesült Államokban (36 százalékuk) vagy az Egyesült Királyságban (30 százalék), de ami még meglepőbb, hogy a megkérdezettek 29 százaléka jelezte, hogy a következő 12 hónapban létrehoz külföldi céget. A tanulmány készítői szerint ez azt eredményezheti, hogy egy év múlva a felmérésben résztvevő magyar társaságok több mint fele elsősorban külföldi startupként fog működni. A határon túli cégszerű megjelenés, esetleg a székhely áttelepítése hátterében főként a jobb pénzszerzési lehetőségek állnak, de a kedvezőbb fejlesztési feltételeket, az egyszerű és átlátható szabályozási környezetet és a kevesebb bürokráciát is sokan kiemelték.

A hazai startupok többsége – legalábbis azok közül, amelyek a kérdőívet kitöltötték – vállalati ügyfeleknek kínál jellemzően SaaS (software as a service) megoldást, 60 százalékuk mobil vagy webes terméket fejleszt, 57 százalékuk pedig előfizetéses modellel próbál bevételhez jutni. A kutatásból az is kiderült, hogy sok startup egyszerre próbálja megcélozni az egyéni fogyasztókat és a vállalkozásokat, de a b2c-szegmensben komoly kihívásokkal küzdenek. A megkérdezett cégek majdnem fele az értékesítést és az ügyfélszerzést jelölte meg a legnagyobb kihívásként. Ez egyébként nem is csoda, mert a jelek szerint az ehhez szükséges erőforrások is hiányoznak.

A válaszadók 39 százaléka jelezte, hogy a megfelelő értékesítési tudás nem áll rendelkezésre a csapatban, 29 százalékuk pedig a marketinges know-how-t hiányolta. Ezek alapján nem meglepő, hogy a válaszadó cégek több mint fele értékesítési és üzletfejlesztési munkatársakat keres leginkább.

A startupokat általában rugalmasnak, a változó helyzetre gyorsan reagálónak tartják, és ezt alátámasztja az is, hogyan élik meg a Covid-járványt. Az innovatív vállalkozások több mint fele arról számolt be, hogy a pandémia gazdasági hatásai vagy pozitívan hatottak rájuk, vagy nem befolyásolták őket, mindöszsze 34 százalékuk tapasztalt negatív hatást. A legtöbb startup, amely negatív hatásról számolt be, marketingtechnológiával foglalkozott, míg pozitív hatásokról leginkább az oktatásban tevékenykedő cégek számoltak be – nyilvánvalóan összefüggésben a digitális oktatásra történő átállással. A kilátások kapcsán optimisták a hazai startupok, 51 százalékuk szerint idén pozitív hatása lesz rájuk a Covid-járványnak gazdasági szempontból, és csak 21 százalékuk számít arra, hogy nehezebb lesz ez az év.

Megmutatni az ökoszisztémát

A Startup Hungary célkitűzése, hogy minél több, nemzetközileg is sikeres magyar startup jöjjön létre, és már a szervezet megalakulásakor jelezték, hogy elkészítik az átfogó kutatást az ökoszisztémáról. Ez is mutatja, hogy mennyire fontos, hogy minél több adat, információ álljon rendelkezésre arról, hol tart és hogyan teljesít ez a szektor, hiszen ez teszi lehetővé a kritikus pontok beazonosítását, ahol esetleg be kell avatkozni.

A közelmúltban a RocketShepherd csapata egy átfogó infografikát készített a hazai startup-ökoszisztémáról, amely szerint 2000 óta összesen 1,44 milliárd eurónyi forrást vontak be az induló innovatív vállalkozások Magyarországon. Az összeg túlnyomó része, 1,22 milliárd euró kockázati tőke volt, de érdekesség, hogy volt 49 olyan cég, amely közösségi támogatással tudott pénzhez jutni – összesen 9,3 millió euróhoz –, illetve majdnem 300 társaság kapott pályázati támogatást. A RocketShepherd összesítése szerint egyébként a cégek kevesebb mint fele, 47 százaléka jutott valamilyen külső forráshoz. Az elemzés szerint 2010-2020 között jött létre a hazai startupok 84 százaléka, és összesen valamivel több mint 2000 ilyen céget alapítottak már itthon. Az is jól látszik az adatokból, hogy a 2014-2018 közötti időszak volt az igazi startup-láz nálunk, ekkor hozták létre a legtöbb innovatív vállalkozást, igaz, az infografika készítői is megjegyezték, hogy az újonnan alapított startupok esetében akár 1-2 évre is szükség lehet, mire feltűnnek a „radaron”, így ebből is adódott, hogy a 2019-ben és 2020- ban detektált cégek száma alacsonyabb a többi évhez képest..

A rocketshepherd.com egy hazai fejlesztésű startup-adatbázis amely automatikusan összegyűjti nemcsak a magyar, de a régió innovatív vállalatainak adatait is egy közös platformon. „Mi tulajdonképpen egy startup vagyunk a startupoknak, a küldetésünk az, hogy bővítsük a régió innovatív vállalkozásainak lehetőségeit arra, hogy globálisan is megismerhessék őket. A másik fontos célunk, hogy jövőbeli vállalkozóknak itthon és a térségben bemutassuk, hogyan működik az iparág, több tudásuk legyen az ökoszisztémáról, ezért is készítünk sok infografikát, amelyeket tudnak használni. Terveink között szerepel az is, hogy cégre szabott diagnózist adjunk nekik, lényegében egy gombnyomásra kapnak egy tételes kimutatást arról, hogy mit csinálnak rosszul, és mivel tudják ezeket kijavítani”, mondta el Sebastian Tamás, a RocketShepherd alapítója.

A csapat intelligens algoritmusokkal vizsgálja át a világhálót, hogy öszszeállítsa a hazai és a régiós startupok adatbázisát, amelyet folyamatosan frissítenek is. Az adatokból az is kiderült, hogy az elindult cégek mindössze 19 százaléka jutott el oda, hogy az éves árbevétele átlépje a 100 ezer eurót. A startupok mindössze 1 százaléka – 21 társaság – termelte ki a hazai ökoszisztémába tartozó vállalkozások által elért bevétel 54 százalékát termelte, 2015 óta kétmilliárd eurót.

Forrás: IT- Business

Utolsó módosítás: 2021. május 05.
Visszajelzés
Hasznos volt az oldal információtartalma az Ön számára?