A mátészalkai Esze Tamás Gimná ziumban 2002-ben érettségizett fiatalt ugyan megrémisztette aKertészeti Egyetem hallgatójaként az első hetekben rázúduló latin növénynevek áradata, mégis kitartott célja mellett, és öt évvel később kézhez vette okleveles kertészmérnöki diplomáját. 2007-ben kezdte el PhD-tanulmányait a Növénykórtani Tanszéken. Az egyetemi évek alatt az is kiderült, hogy a kertész szakma mellett az oktatás is vonzza, így 2009-ben a Budapesti Corvinus Egyetem Társadalomtudományi Karán mérnöktanári végzettséget is szerzett.
Még azon az őszön egyetemi tanársegédként állást kapott a Növénykórtani Tanszéken. Doktori értekezését Az almafélék tűzelhalását okozó Erwinia amylovora hazai izolátumainak biológiai változatossága címmel, 2012-ben summa cum laude minősítéssel védte meg.
Ma is hálás Palkovics László tanszékvezetőnek, hogy a tanszéken szerezhette meg PhD-fokozatát, aki azóta is támogatja kutatásait, és ezzel nagyban segíti előmenetelét, hangsúlyozta KaracsVégh Anita. 2013 óta egyetemi adjunktusként oktatja a hazai és a határon túli nappali és levelező BSc-, MSc-képzésre járó kertészmérnök-hallgatókat, illetve az MScképzésben növényorvosnak készülőket.
Témavezetőként, társ-témavezetőként sikerként, munkájának pozitív visszajelzéseként éli meg, hogy több hallgatót a dobogós helyezésig kísérhetett a Tudományos Diákköri Konferenciákon és más szakmai megmérettetéseken. NTP tehetséggondozó pályázatok szakmai vezetőjeként Tehetségnapot, illetve Kis Kutatók Napját szerveznek kollégáival, amellyel a mezőgazdasági szakközépiskolás diákok figyelmét hívják föl a továbbtanulási lehetőségekre, a szakma szépségeire. E jóleső érzésekért sem adná fel az oktatást, pedig úgy véli, oktatóként kevesebb ideje jut a kutatásra, amit szintén a hivatásának érez, és amibe szívesen bevonja a hallgatókat is.
Kórokozó baktériumok A fiatal kutató a hazánkban előforduló, gazdaságilag jelentős új növénypatogén és antagonista baktériumfajok klasszikus és molekuláris bakteriológiai vizsgálatával, azonosításával foglalkozik.
Kutatja a kórokozók elleni biológiai védekezési módszerek lehetőségeit, és környezetkímélő technológiák, eljárások kidolgozásán fáradozik, főként, hogy a növénypatogén baktériumok elleni védekezési lehetőségek igen korlátozottak. Emellett körte, kajszi, szilva, cseresznye, meggy, dió, dinnyefélék és díszfák fajtáinak a kórokozó baktériumokkal szembeni ellenállósága/fogékonysága közti különbséget is vizsgálja.
Már 2007-ben, elsőéves doktoranduszként részt vehetett a dinnyét veszélyeztető Acidovorax citrulli azonosításában Hevesi Mária bakteriológus, egyetemi oktató mellett, akitől a bakteriológiai ismereteket, módszereket elsajátította.
Így, amikor 2016-ban újabb gyanús mintákat kaptak Fejér megyei beteg dinynyékről, célzottan kezdhettek neki a meghatározásának. A legfontosabb és legizgalmasabb pedig az volt, hogy sikerült a beteg termésekről magot fogni, és kimutatták, hogy az is hordozza a kórokozót, arról ugyanis addig csak külföldi szakirodalomban olvasott. Végül ezzel a témával indult a NAIK Agrártehetség Program Kitüntető Pályázatán, mert úgy vélte, hogy a vizsgálat során kapott eredményekkel, a betegség tüneteinek korai felismerésével és a betegség megelőzéséhez adott tanácsokkal komoly veszteségtől kímélheti meg a termelőket. (A nyertes pá lyamunka szerkesztett változatát alább közöljük. A szerk.) A kórokozó fölismerését nehezíti, hogy a korai, kevésbé feltűnő levéltünetek nem jelentősek, az időjárás akkor még nem eléggé kedvez a kórokozónak, amikor pedig már a vegetáció vége felé, az értékesítés előtti terméseken is mutatkozik a fertőzés, már nincs mit tenni. A beteg termések eladhatatlanok.
Mivel a kórokozó a növénymaradványokon kívül bizonyítottan terjed a maggal is, kulcsfontosságú, hogy a termelők megbízható helyről szerezzék be a szaporítóanyagot. Megkezdték és folyamatosak a kabakos növények fajtafogékonysági vizsgálatai is az Acidovorax citrulli baktériumfajjal szemben.
Újabb kihívások Karacs-Végh Anita hazánkban elsőként, Európában német kutatók után másodikként azonosította és jellemezte az Erwinia amylovora karantén kórokozót csonthéjas növényfajról, szilváról, majd azt követően kajsziról és cseresznyeszilváról is. Ezen a területen is folytatja kutatásait, Erwinia amylovora-izolátumokat hasonlít össze tenyészbélyegek, biokémiai tulajdonságok és rokonsági viszonyok alapján, emellett csonthéjas növényfajok fajtafogékonyságát vizsgálja.
Az Európa több országában súlyos veszteségeket okozó karantén kórokozó, a Xylella fastidiosa előfordulásának tesztelése is izgatja a fiatal kutatót. A munka nehézsége, hogy a baktériumnak a lágy szárú növényfajoktól kezdve a cserjéken át a fákig kb. 580 gazdanövénye ismert.
Bár Anita is azt reméli, hogy hazánkban nem okoz tömeges növénypusztulást ez a kórokozó, úgy véli, látensen előfordulhat már nálunk is, ahogyan Németországban is kimutatták tünetmentes leandernövényről. Ebben a témában is megkezdték a kutatást az egyik növényorvos hallgatóval, aki a leanderrák betegség kórokozójának kimutatásával és jellemzésével foglalkozik.
Anita a dió és a közterületi díszfák (platán, nyár, nyír, vadgesztenye, szil) kéregfolyás betegségét is vizsgálja, valamint az azonosított kórokozók elleni védekezési lehetőségeket teszteli, amelyet 2016–2019 között a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Hivatal által kiírt és elnyert PD-posztdoktori pályázat is támogatott.
A kutatási munkák során azonosított kórokozókat, antagonista szervezeteket, törzsbaktériumokat folyamatosan fenntartja a tanszéki mikroorganizmus-gyűjteményben, amelyre rendszeresen pályáznak állami és európai uniós forrásokat génmegőrzés, fenntartás céljából.
Forrás: Kertészet és szőlészet