A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) kiírta a Tématerületi Kiválósági Program első pályázatát. A program fő célja a felsőoktatási intézmények, az állami és akadémiai kutatóintézetek hatékony és eredményes szakmai munkájának biztosításához szükséges támogatási rendszer megteremtése. A programban rendelkezésre álló pénzt a szakmai kiválóság alapján kívánják szétosztani, és ezáltal is kiszámítható és fenntartható finanszírozási keretfeltételeket szeretnének teremteni az intézményeknek.
A program az „Innováció a versenyképességért”; „Tudomány a jövőnkért”; „Nemzedékek életkilátásai” kihívásokra keresi a választ.
A Szent István Egyetem hat tématerületen pályázott, ezek közül három tématerülettel került be a 26 nyertes egyetem és állami kutatóintézet közé. A 452 millió forint elnyerését nagy szakmai és tudományos elismerésnek tekintik. A Tématerületi Kiválósági Program keretében 55 tématerületre mintegy 14,6 milliárd forint támogatást oszt szét a kormány. „Az agrárium a magyar gazdaság stratégiai fontosságú ágazata, az agrárinformatikai fejlesztésekben pedig különösen nagy potenciál rejtőzik. Ezért nagy a valószínűsége, hogy a Szent István Egyetem támogatott projektjei nemcsak társadalmi szempontból lesznek hasznosak, hanem piaci sikert érnek el” – fogalmazott a múlt heti sajtótájékoztatón Szabó István. Az NKFIH elnökhelyettese elmondta, hogy a három nyertes pályázat egyikének címe „Antropogén eredetű mikroszennyezők körforgása az ökológiai hálózatban: a környezeti folyamatok feltárása és modellezése a Balaton vízgyűjtőjén” című program. A második a „Civilizációs eredetű veszélyek azonosítása és kezelése a létfontosságú rendszerek biztonságának növelése érdekében, különös tekintettel a dróntechnikai és szenzortechnológiai fejlesztésekre, valamint a vízbiztonsági és hidrotoxikológiai kutatásokra” kutatási terv, a harmadik pedig a klímaváltozás hatására egyre kockázatosabbá váló szőlőtermesztés fenntarthatóságára fókuszál. – A program célja – hangsúlyozta Szabó István –, hogy az intézmények olyan jellegű innovációs tevékenységet végezzenek, amelynek keretében egy-egy nagyobb tématerület mentén rendezhetik saját kapacitásukat, és hogy minél szorosabb együttműködést alakítsanak ki a vállalkozásokkal a kutatási eredmények gazdasági hasznosítása érdekében.
Palkovics László, az egyetem rektora elmondta, hogy három olyan tématerület kutatásához nyertek támogatást, amelyekben az eddiginél határozottabb válaszokat találhatnak a természeti és társadalmi kihívásokra, ráadásul gazdasági hasznot hozhatnak az országnak.
Az egyik a létfontosságú rendszereket, azon belül a vizet fenyegető civilizációs eredetű veszélyek azonosítása egyebek mellett dróntechnikával és szenzortechnológiával, illetve ez utóbbiak fejlesztése.
A másik téma a Balaton és vízgyűjtő területének vizsgálata, a szennyezések élő szervezetekre, például halakra gyakorolt hatása, a harmadik pedig a klímaváltozás hatása a szőlőtermesztésre.
A megszokott termesztéstechnológia ugyanis nem mindig alkalmas az egyre szélsőségesebb időjárás hatásainak kezelésére, illetve a jelenleg termesztett fajták nagy része rosszul tolerálja az aszályokat, az extrém csapadékmennyiséget vagy az egyik évről a másikra megjelenő új kórokozókat és kártevőket.
A társadalom és a környezet biztonsága érdekében hozott intézkedések a környezetterhelés csökkentésére, az élelmiszer-biztonság javítására, a peszticidek visszavonása és a fogyasztói igények változása új termesztéstechnológiák kialakítását sürgetik, amihez a legkorszerűbb technológiákra, kiemelkedő szaktudásra és innovatív fajtaválasztékra van szükség.
A rektor hangsúlyozta, hogy az egyetemen elért kutatási eredmények rögtön beépülnek a tananyagba, illetve azonnal hasznosíthatók a nemzetgazdaságban
Forrás: Magyar Mezőgazdaság - 2019.08.07. (22. oldal)