DUNAÚJVÁROS A „Proof of Concept” – Egyetemi Innovációs Ökoszisztéma kiépítése és működtetése a Dunaújvárosi Egyetemen című pályázat záróeseményét tartották tegnap az alkalmazott tudományok egyetemén. A két évet átölelő innovációs pályázatra kétszer annyi kidolgozandó ötlettel jelentkeztek, mint amennyi megvalósítható. A záróeseményen a sikeres pályázók be is mutatták fejlesztéseiket. Képünkön a virtuális valóságot az oktatás eszközei közé emelő projekt bemutatója

Ebben a pályázatban az ötlettől a prototípusig kellett eljutniuk

DUNAÚJVÁROS Dr. Pázmán Judit tudományos és kutatási rektorhelyettes megnyitóbeszédében leszögezte, a pályázat az egyetem számára kettős célt szolgál. Egyfelől az egyetem és az ipari partnerek közti összefogást, egy jobb hálózat kialakítását, másrészt a fiatalok, a hallgatók innovatív ötleteinek megvalósítását, ipari kiteljesedését. Prototípustermék gyártását annak érdekében, hogy ezek az innovatív ötletek ne csak a fiók számára készüljenek, hanem az ipari érdekeket is szolgálják. Kulcsfontosságú, hogy a fiatalok ezt a fajta kompetenciát megszerezzék, hogy csapatban kell dolgozni, hogy a mentor segítségével képesek legyenek ötleteket kigondolni és végül megvalósítani. Mint mondta, bízik abban, hogy az itt bemutatott pályamunkák, a megvalósult prototípusok tényleges, az ipar számára fontos termékekké fognak válni, és az egyetemnek is egy új, innovatív pályát fog jelenteni.

Melkovics János Proof of Concept (PoC)-koordinátor és mentor értékelte a pályázatot, bemutatta a projekt folyamatait, ami csatlakozott az egyetem célkitűzéseihez. Mint elmondta, neki vesszőparipája a fiatalok támogatása, a tehetséggondozás, ezért már első közelítésben is nagyon hasznosnak találta a projektet. Mint mondta, a 40 milliós pályázati támogatási összeg az egyetem léptékében nem számít nagynak, de ami az eredményt illeti, véleménye szerint meghatározó. Így a projektben részt vevők sem elsősorban a pénzért csinálták. Az egész tulajdonképpen arról szólt, hogy az egyetem meglévő infrastruktúrájában, rendszereiben hogyan tudnak együtt dolgozni. Bemutatta, hogy a kezdetektől kik dolgoztak a megvalósulásért: Szabó Dóra, Kiss András Péter, Mórocz Erika, Nagy Erika, Ladányi Gábor, dr. Kőkuti Tamás, Sófalvi István, Verasztó Sándor, Halasiné N. Nóra Nikoletta, dr. Paszternák Márk. Mint mondta, kulcskérdés volt, hogy az egyetem hogyan tudja a kutatásfejlesztési eredményeibe becsatolni ezeket a rendszereket az Iparfejlesztési Központ irányításával. Az egyetem célul tűzte ki KFI eredményeinek eredményesebb piacra juttatását, illetve a kutatási területek és a megvalósuló témák „alkalmazásközelibb” kitűzését. Ennek finanszírozási formája lényegében a „Proof of Concept”-pályázatok támogatása. A pályázat ehhez adott egyfajta mentorálást, képzési programokat és pénzügyi forrásokat. Annyiban könnyebb dolguk volt, hogy előttük álltak komoly egyetemek példái, amelyek már végigvittek hasonló projekteket. Eleinte kicsit aggódott, hogy lesz-e egyáltalán érdeklődés erre – az ötletenként 3 millió forintra – a diákok között. Mivel éppen kétszer annyi ötlettel pályáztak, mint amennyi támogatható volt, létrehoztak egy bíráló csapatot (Pintér Péter, Szalai Attila, Polányi Tamás, Réczi Gábor) az egyetemhez kötődő, a saját területükön komoly reputációval rendelkező szakemberekből. A kijelölt mentorok Mihalovicsné Kollár Anita, dr. habil Falus Orsolya és Melkovics János voltak.

Végül négy pályázó csapat kezdhette meg a munkát: Interaktív videó készítésére alkalmas körkamerás felvevőrendszer (fejlesztők: dr. Király Zoltán vezető kutató, dr. Odry Péter, Vámosi Zoltán), Érintés nélküli sorszámhúzó panel (fejlesztők: dr. Király Zoltán vezető kutató, Burkus Ervin, dr. Odry Ákos), Ipari felhasználásra tervezett intelligens robotfűnyíró fejlesztése (fejlesztők: Szikszai Kristóf, Baki Roland, Bajor Péter oktató), VR-TEAMSLAB (fejlesztők: dr. Kadocsa László vezető kutató, Gulyás Zsuzsanna, Vámosi Zoltán).

Melkovics János összefoglalásként elmondta, a Proof of Concept a nehézségek ellenére megvalósult, és sikeres produktumok születtek, amelyek menet közben is fejlődtek, formálódtak, és a csoportokban igen komoly szellemi potenciál fejlődött ki, ami a későbbiekben is jól hasznosítható, akár az oktatásban, akár a piac vezérelt gyakorlatban.

Zárásként Kiss András Péter, az Ipari Fejlesztési Központ igazgatója, szakmai vezető értékelő beszédében a projektet sikeresnek ítélte, és bízik is a folytatásban: „Dr. Birkner Zoltán, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke is úgy beszélt az Egyetemi Innovációs Ökoszisztéma projektekről, hogy az első félidőnek lassan vége, jön egy rövid szünet, és folytatódik is a második félidő. Terveink és reményeink szerint a két félidő után, sokkal innovatívabban, tapasztalatokkal felvértezve mehetünk ki egy nagyobb, a nemzetközi pályára.”

Forrás: Dunaújvárosi Hírlap