5G, mesterséges intelligencia, önvezető autók – három olyan technológiai terület, amelyek meghatározóak lesznek a közeljövőben, és amelyek ezer szállal, elválaszthatatlanul kötődnek egymáshoz. Kiderült ez az ITBusiness&Technology első napjának estéjén rendezett kerekasztalbeszélgetésekből is: bár a fenti három témának külön-külön blokkot szenteltek a szervezők, a résztvevők lépten-nyomon visszautaltak egymás mondandójára, azt hangsúlyozva, hogy ezek a technológiák csak együttesen tudják kifejteni igazi hatásukat, és hozzásegíthetnek ahhoz, hogy Magyarország az EU fejlettebb országai közé kerüljön. 5G: vannak céldátumok 2020. szeptember 6. – ekkor már biztosan lesz 5G szolgáltatás Magyarországon. Kelemen Csaba, az ITM főosztályvezetője elmondta, hogy a 700 MHz-es frekvencián ekkor indíthatják el a távközlési társaságok szolgáltatásaikat. De könnyen lehet, hogy nem is kell addig várni. Idén már kiírják a frekvenciapályázatot az új, 3,5 gigahertzes tartományra, és az eredményhirdetés után már csak a nyertes szolgáltatókon múlik, mikor kezdik meg a kereskedelmi szolgáltatásokat. Mácz Ákos, az 5G Koalíció szakmai vezetője szerint erre akár már idén év végén vagy a jövő év elején sor kerülhet. Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy pontosan melyek lesznek ezek a szolgáltatások, mert kellenek hozzá a szabványnak megfelelő hálózati és végfelhasználói eszközök is – gyártói ígéretek szerint viszont ezek már idén mindenképpen forgalomba kerülnek.
Valószínű azonban – és a nemzetközi példák is efelé mutatnak –, hogy kezdetben nem az egyéni előfizetők lesznek a szolgáltatók célkeresztjében, hanem sokkal inkább az ipari felhasználók. Az 5G újításai – amelyek közül nem is annyira a nagy adatátviteli sebesség a leglényegesebb, hanem a minimális késleltetés és garantált szolgáltatásminőség – ugyanis az ipari környezetekben lesznek igazán lényegesek. Az új mobiltechnológia nem önmagában izgalmas, hanem platformként, amely számtalan innováció és új szolgáltatás előtt nyithatja meg az utat, fogalmazott Sebők Katalin, az NKFIH elnökhelyettese. A lehetőségek tárháza ma még beláthatatlan. A hálózatba kötött önvezető autók, az okosvárosok, az egészségügy, a gyártóipar mind profitálhat az 5G kínálta előnyökből.
Ahhoz azonban, hogy az 5G-re alapozott innovációk gyorsan terjedjenek, az államnak is tisztáznia kell, hogy milyen szerepet kíván játszani. Megteheti, hogy visszahúzódik a szabályozói szerepkörbe, és a piaci szereplőkre bízza a többit. Ebben az esetben viszont fennáll a veszélye, hogy bizonyos földrajzi területek sokáig lefedetlenek maradnak, figyelmeztetett Kelemen Csaba. Az 5G infrastruktúra kiépítése ugyanis rendkívül drága, így a szolgáltatók várhatóan csak a nagyvárosokra, az autópályák környékére összpontosítanak majd. Ez elkerülhető – illetve a teljes lefedettség elérése felgyorsítható –, ha az állam is beavatkozóként lép fel. Hogy melyik utat fogja követni a magyar állam, azt a most készülő 5G stratégia fogja tisztázni.
MI: jó esély a kkv-nak
A mesterséges intelligencia körül is sok a kérdés, különösen a morális-etikai és biztonsági kérdések. Sokféle célra lehet használni az MI-re alapuló megoldásokat, például az arcfelismerést. Egyik oldalról segíthet abban, hogy gyorsan és kényelmesen feloldjuk mobiltelefonunk képernyőjét, a másik oldalról például a kínai államnak is lehetővé teszi, hogy minden korábbinál szorosabb megfigyelés alatt tartsa állampolgárait.
Fontosak ezek a morális kérdések, és a szabályozásban is meg kell majd jelenniük, de azt nem szabad hagyni, hogy hátráltassák a fejlesztéseket – jelentette ki nagyon határozottan Charaf Hassan, a BME tanszékvezetője, az MI Koalíció elnökségi tagja. „Ha előre akarunk lépni a digitalizációban, a mesterséges intelligencia használata nem választás kérdése. Elő kell készíteni a technológiákat, az alkalmazásokat, a szcenáriókat, és ezzel párhuzamosan dolgozzanak a jogászok és alkossák meg a szabályokat. Nem várhatunk addig, amíg tiszta nem lesz a jogi környezet” – mondta.
A mesterséges intelligenciával kapcsolatos félelmek amúgy is sokszor a technológia meg nem értéséből származnak. Olyan nincs, hogy „a robotok elveszik a munkánkat”. A rutinszerű, unalmas vagy nehéz munkákat előbb-utóbb szinte biztosan ki lehet váltani mesterséges intelligencia-alapú rendszerekkel, de az emberi kreativitást soha nem fogják helyettesíteni a robotok. Azt is látni kell, hogy az MI sem csodaszer, megvannak a maga korlátai. Rendkívül sok múlik az algoritmusok betanításán: minél nagyobb adathalmazokon végezzük el, annál jobb lesz az eredmény. De akkor használjuk okosan az MI-re épülő alkalmazásokat, ha tisztában vagyunk hiányosságaival, emlékeztetett Kovács Benedek, az Ericsson kutatásfejlesztési központjának technológiai és innovációs vezetője.
A magyar vállalkozások és gazdaság szempontjából viszont kimondottan jó hír, hogy az MI-fejlesztésekben nem is olyan nehéz belevágni. Egyrészt online is elérhetőek hatalmas adatbázisok (szöveges, képi, egyéb), amelyeket fel lehet használni az alkalmazás betanítására. Ezeken túl számtalan nyílt forráskódú eszköz is rendelkezésre áll: vannak köztük már előre betanított algoritmust használók, de olyanok is, amelyek „tiszta lappal” indulnak, és teljes egészében a fejlesztőre van bízva a betanításuk. Ilyen fejlesztésekbe a magyar kkv-k is bekapcsolódhatnának, és gyorsan elő tudnának állni igen hasznos megoldásokkal. Charaf Hassan két, nemrégiben készített hazai alkalmazást említett: az egyik a szemfenék képének elemzése révén mutatja ki a cukorbetegséget, a másik pedig az infarktusok megállapításában segít.
Autók, határok nélkül Mind az 5G, mind a mesterséges intelligencia központi szerepet játszik majd az önvezető autók működésében. Ez is olyan terület, amely még gyerekcipőben jár, így most van a legjobb esély belépni a fejlesztésekbe és nem megvárni, amíg elszalad mellettünk a világ. Ezt a célt szolgálja a Zalaegerszeg mellett épülő autóipari tesztpálya.
Bár még nincs kész, már körvonalazódik a potenciálja – mondta az erről szóló kerekasztal-beszélgetésen Tápai Tamás, a T-Systems Magyarország infokommunikációs megoldásokért felelős vezérigazgató-helyettese. Az autógyártók – de a nekik beszállító nagyobb cégek is – folyamatosan igénylik a tesztkörnyezeteket új fejlesztéseik kivizsgálására. A zalaegerszegi pálya jóval többet nyújt majd, mint egy átlagos tesztpálya. Többféle forgalmi környezetben (autópálya, város stb.) ki lehet próbálni az új fejlesztéseket, a sűrűn telepített szenzorok és a kiépülő 5G hálózat pedig a fejlett funkciók tesztelését teszi egyszerűbbé.
Az ilyen, kontrollált körülményeket biztosító pályák azért is fontosak, mert az autók kommunikációja a jövőben csak bővülni fog. Most leginkább még csak a járművek szenzorai (ultrahang, radar, kamera, lézeres radar) gyűjtik a külvilág információit, de bizonyos modellekben már megjelent az autók egymás közötti kommunikációjának képessége. A jövő útja viszont egyértelműen a vehicle-to-everything (V2E) kommunikáció, amikor az autó folyamatosan kapja a jeleket a közlekedés többi résztvevőjétől, a forgalmat szabályozó rendszerektől, de akár még külső szolgáltatóktól is.
Az önvezető autók is olyan területet jelentenek, ahol a technológia mellett a szabályozásra is rendkívül nagy figyelmet kell fordítani. Most még kegyelmi állapotban vagyunk, mert az vezető nélküli járművek még nem állnak készen a forgalomban történő bevetésre. De ez pár éven belül megváltozhat, ezért most kell beszélni a kérdésről, mondta Kelemen Csaba. A helyzet annyiban meglehetősen bonyolult, hogy az egyes földrajzi régiók szabályozása nem feltétlenül egységes. Európában mindenképpen egységes szabályozásra lesz szükség, de a technológiai és jogszabályi harmonizációnak szinkronban kell mennie egymással, tette hozzá Tápai Tamás.
Forrás: IT- Business - 2019.04.02. (56,57,58,59. oldal)