Dr. Buzás Edit professzor, a Genetikai-, Sejt- és Immunbiológiai Intézet igazgatója a Semmelweis Egyetemen, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja Dr. Buzás Edit a HCEMM–SE (Semmelweis Egyetem) Extra celluláris Vezikulák kutatócsoport vezetője. Kutatócsoportja évtizedek óta vizsgálja a sejtek által kibocsátott, membránnal határolt nanogömböket, az extracelluláris vezikulákat.
Több alapvető, általános érvényű, az extracelluláris vezikulákra vonatkozó megfigyelésük révén nemzetközi ismertség re tettek szert. Jelenleg az általuk leírt, a vezikulák körül ki alakuló biomolekuláris korona jelenti a kutatócsoport egyik fő fókuszát, mely alapvetően befolyásolhatja az extra celluláris vezikulák biológiai funkcióit és biomarkerként/terápiás eszközként való alkalmazhatóságát. Génszerkesztett extracelluláris vezikulákat, genetikailag módosított egértörzseket, állatkísérletes modelleket és kardiovaszkuláris megbetegedésekben szenvedő betegek mintáit vizsgálják.
Dr. Wohner Nikolett belgyógyász, hematológus szakorvos és egyetemi adjunktus a Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Hematológiai Klinikáján Aktuális, klinikai szempontból releváns együttműködésük során a nemzetközi WOMAN1 és WOMAN-2 klinikai vizsgálat kutatóival a tranexámsav (TXA) hatékonyságát tanulmányozzák a vérzések kialakulásának megelőzésében. A fenti két vizsgálat a szülést követő életveszélyes vérzés (postpartum vérzés) megelőzésében vizsgálta a TXA hatását. A WO MAN-1 vizsgálat eredményei alapján a TXA hatékonyan képes a postpartum vérzés kialakulását megakadályozni, ám vérszegény nők esetén a hatékonyság csökken. A WOMAN2 vizsgálat már vérszegény nőkre koncentrál. Dr. Wohner Ni kolettéknek sikerült kimutatniuk, hogy a TXA és a vörösvér sejtek között szinergia figyelhető meg a vérzés gátlásában, így anémiás nőkben nagyobb dózisú TXA szükséges a vérzések elkerüléséhez. A kutatónő a HCEMM–SE Trombózis és Véralvadás nevű csoport vezetője a HCEMMnél.
Dr. Farkas Eszter, a Szegedi Tudományegyetem Sejtbiológia és Molekuláris Medicina Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára, a Magyar Tudományos Akadémia doktora Dr. Farkas Eszter huszonöt éve foglalkozik az agyi keringés rendellenességeinek kutatásával. A HCEMM–SZTE (Szegedi Tudományegyetem) Agyi Keringés és Metabolizmus kutató csoport vezetője. Kutatásai az agyi érelzáródás okozta strokera koncentrálnak. A kutatócsoport arra keresi a választ, hogy milyen sejtszintű folyamatok vezetnek a stroke-kal kapcsolatos agyödéma kialakulásához. A kutatócsoport azt is vizsgálja laboratóriumi körülmények között, hogy stroke után gyűjtött vérmintákból jelezhető-e az agyödéma kialakulásának veszélye. Kísérletes munkájuk során olyan terápiás lehetőségeket, eljárásokat fejlesztenek, melyek a súlyos agyödéma megelőzését szolgálhatják.
Dr. Nazha Hamdani professzor, a Sejt- és Transzlációs Fiziológia Tanszék vezetője a Bochumi Ruhr Egyetemen és tudományos főmunkatárs a Semmelweis Egyetem Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézetében Jelentős kutatás ellenére még mindig nincs elég diagnosztikai eszköz és terápia, hogy minimalizálják a szívbetegségek különféle fajtái által okozott kárt. Dr. Nazha Hamdani ennek a megváltoztatásán dolgozik a HCEMM–SU Szív és Ér rendszeri Társbetegségek nevű kutatócsoportjával. Szerinte az előrehaladás hiánya főleg abból fakad, hogy nem értik jól az oxidatív stressz (az anyagcsere folyamán keletkező kémiai sérülések) hatását a szívelégtelenségre. Ezért a csoportja fő célja is az, hogy az oxidatív stressz szerepét a betegségekben alaposabban feltárja, és biztos alapot adjon a klinikai megoldások fejlesztéséhez. Ennek az a módja, hogy megnézzék, milyen funkcionális változások mennek végbe oxidatív stressz hatására, és ezek hogyan hatnak a szívelégtelenség kialakulására.
Dr. Pircs Karolina tudományos főmunkatárs a Semmelweis Egyetemen és a Lundi Egyetemen Dr. Pircs Karolina egy egyedi kutatási programot vezet a Semmelweis Egyetem 2021-ben megalapított laborjában.
A HCEMM–SE Neurobiológiai és Neurodegeneratív Betegségek kutatócsoport célja az öregedés és az ahhoz kapcsolódó gyógyíthatatlan idegrendszeri betegségek – például az Alzheimer-, a Parkinson- vagy a Huntington-kór – jobb meg értése. A csoport a HCEMM és a Nemzeti Kutatási, Fejlesz tési és Innovációs Hivatal Tématerületi Kiválósági Program támogatása révén egy új gyógyszertesztelési stratégia kifejlesztésén dolgozik, humán bőrsejtekből átprogramozott, úgy nevezett indukált neuronok révén. A bőrsejtekből átprogramozott neuronok egyedülálló módon hordozzák a ki induló donorok kori jellemzőit – úgymond „öreg” sejtek –, így ez a modell kiválóan alkalmas az életkorral összefüggő betegségek tanulmányozására.
Dr. Lázár Viktória tudományos főmunkatárs a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban Az antibiotikumok a bakteriális fertőzések ellen bevethető leghatékonyabb fegyvereink, ugyanakkor a nem megfelelő alkalmazásuk elősegíti az antibiotikum-rezisztencia terjedését is. A HCEMM–SZBK (Szegedi Biológiai Kutatóközpont) Farmakodinamikai Gyógyszerkölcsönhatások kutatócsoportjában az egyik izgalmas új vizsgálódási irányuk, hogy olyan új, eltérően szelektív gyógyszer-kombinációkat keresnek, amelyek nagy hatékonysággal, célzottan pusztítják az antibiotikumra ellenálló kórokozókat az érzékeny változatokkal szemben, miközben megkímélik a hasznos bélbaktériumokat is. Ezeknek az eltérően szelektív gyógyszerpároknak az alkalmazásával lassítani lehetne az antibiotikum-rezisztencia terjedését, miközben az antibiotikum-használat egyik veszélyes mellékhatását is tudnák csökkenteni.
Forrás: Innotéka