Kottalapozó applikáció, új Alzheimer-kór-diagnosztikai fejlesztés és környezetbarát tégla is támogatásban részesült.

A Szegedi Tudományegyetem tavaly indította a Proof of Concept alap pályázatot a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) által meghirdetett Egyetemi Innovációs Ökoszisztéma projekt támogatásával.

Az utolsó lépés a megvalósításhoz

A pályázat fő célja a különböző tudományterületeken innovációs kutatómunkát végző hallgatók és kutatók támogatása.

– A kutatók önerőből egy bizonyos fázisig képesek eljutni a kutatómunkában, ahonnan csupán néhány lépés a szellemi alkotásuk piaci hasznosítása. E pályázat ezt a néhány lépésnyi támogatást, lökést igyekszik biztosítani az üzleti jellegű hasznosításra alkalmas ötletek megvalósítása érdekében – fejtette ki Kónya Zoltán, az SZTE tudományos és innovációs rektorhelyettese. Az egyetemi hallgatók három, a kutatók pedig hétmillió forint értékű támogatásért pályázhattak projektjeik megvalósítására.

Szakértő zsűri értékelte a pályázatokat

A két fordulóban beérkezett, összesen 31 pályázatot szakértő zsűri értékelte, melyek közül 11 projektet javasolt támogatásra érdemesnek.

– Létrehoztuk az Innovációs Tanácsadó Testületet, melynek tagjai igen komoly szakmai múlttal rendelkeznek. Köztük volt mások mellett Mikesy Álmos, a Hiventures vezérigazgató-helyettese, Horgos Lénárd, az Absolvo Consulting alapító partnere, Kutni Mátyás Dániel, az ITM stratégiai tanácsadója, valamint Horváth Dezső, a TTIK dékánja és Veréb Zoltán a Bőrgyógyászati Klinikáról – részletezte a rektorhelyettes.

Úttörő fejlesztések több területen

A természettudományok, a gyógyászat, a zeneművészet és a környezetvédelem terén is fontos innovációs ötletekkel neveztek a pályázók.

Akadt kutató, aki katalitikus tégla fejlesztésére nyert támogatást, mely a kandallókba, kályhákba beépíthető, és képes lecsökkenteni a füstgáz káros anyagainak koncentrációját.

– Támogatásban részesült továbbá például egy táblagépre fejlesztett, kottalapozó alkalmazás, melyet az informatikai tanszéken fejlesztenek a Bartók Béla Művészeti Karral közösen. A koncertélményeink alapján belátható, mekkora segítséget jelenthet ez a zeneművészeknek. Egy másik pályázat a disarthryával élők beszédminőségének javítását tűzte ki célul. E betegség lényege, hogy a motoros funkciók sérülése miatt a páciensnek kevésbé érthető a beszéde. A kutatóink egy gépi tanuláson alapuló algoritmust fejlesztenek, mely segítené ezen emberek társadalmi integrációját, érthetővé tenné beszédüket – magyarázta Kónya Zoltán, aki az orvostudomány területén két másik úttörő fejlesztést is kiemelt a nyertes pályázatok sorából.

– Az Alzheimer-kór nagyon komoly probléma, ám diagnosztizálása egyelőre lassú és költséges. A kutatóink azonban kidolgoztak egy forradalmi eljárást, melynek lényege, hogy könnymintából tudnak kimutatni Alzheimer-kórra utaló jeleket már a korai stádiumban. A mérnöki kar kutatói pedig a művégtagfejlesztésben értek el átütő sikert: egy műizom beépítésével a művégtag sokkal megbízhatóbbá, a mozgás sebessége és koordinációja sokkal hatékonyabbá válik – mondta, majd hozzátette: a tervek szerint az NKFIH támogatásával idén ősszel ismét megnyitják a pályázati lehetőséget a kutatók és a hallgatók előtt.

Forrás: Délmagyarország