Megkezdték a kísérleteket az első külföldi kutatócsoportok a szegedi lézeres központban, a svájci és görög felhasználók olyan berendezéseken dolgozhatnak, amelyeknek nincs „versenytár­suk” a világon. A tesztüzemmódban még nem számolnak rezsióradíjat, később már igen.

Nemrégiben jelent meg egy ta nulmány az USA-ban, hogy ko moly lemaradásban vannak a lézeres kutatások területén, és pozitív példának a szegedi ELI-t emlegették - ránk hivat kozva kértek több pénzt a kongresszustól. Mindezt a lé zeres központban tartott hét fői sajtótájékoztatón mondta Pálinkás József, a Nemzeti Ku tatási, Fejlesztési és Innováci ós Hivatal elnöke. Az akadé mikus kiemelte, a nemzetközi összehasonlításban egyedülál ló infrastruktúra határidőre, a tervezett költségkereten belül és az ígért technikai paraméte rekkel készült el. Hozzátette, ez várhatóan további kutató csoportokat győz meg arról, hogy Szegeden működnek a lézerfizikai kutatások világ színvonalú berendezései.

Mára az ELI első külföldi, vagyis külső felhasználói is megérkeztek, s a kísérletek első szakasza is eredménye sen zárult. - Ez egyúttal a sze gedi lézerberendezések éles tesztje is, a svájci és a görög kutatók még nem fizetnek rezsióradíjat - mondta lapunk nak Osvay Károly, az ELI kuta tási igazgatója, hozzátéve, ők is jelezték, előfordulhat, hogy le kell állni. - Az első, úgyne vezett szakértői csoportok si keres kísérletei nem csak azt jelentik, hogy a lézereink éles körülmények között is meg bízhatóan működnek, ez mér földkő a külső felhasználók fogadására történő felkészülé sében is - hangsúlyozta. Sze rinte minden adott, hogy 10-15-20 éven keresztül világ színvonalú infrastrukturális hátteret adjon a lézeres kísér letekhez az ELI.

A zürichi műszaki egyetem kutatócsoportja Hans Jakob Wörner professzor vezetésével a nagy ismétlési frekvenciájú lézerrel kísérletezik egy ne mesgázzal töltött cellábanmegváltoztatva a fény jellegze tes paramétereit. Ezekkel az impulzusokkal mérik folyadék halmazállapotú molekulák ultragyors fizikai jellemzőit. Velük egy időben a középinf ravörös lézerrel dolgoznak a görög kutatók, programjuk két területet egyesít: az erős terű fizikát és a kvantumoptikát.

Lehrner Lóránt, az ELI-HU Nonprofit Kft. ügyvezetője a sajtótájékoztatón elmondta, a legfontosabb az, hogy a svájci ak és a görögök is elégedettek a lézeres központ kínálta infra struktúrával és szakmai felké szültségével. Hangsúlyozta, az több mint jelzésértékű, hogy Zürichből érdemes Szegedre jönni - ahogy fogalmazott -, ez a lézerkutatás Forma-l-e. 2019-től a magyar szakem bereknek a többi ország kuta tóihoz hasonlóan versenyez niük kell majd a berendezések használatáért, az úgynevezett „nyalábidőért” . Annak érde kében, hogy a szegedi ELI vonzó legyen a tudományos világ számára, erős hazai ku tatócsoportokra is szükség van. Ezt célozza az is, hogy egymilliárd forint keretöszszegű pályázatot hirdettek a magyar kutatók támogatásá ra. A nyertesektől elsősorban tudományos felhasználói kí sérleteket várnak, ami magá ba foglalhatja olyan eszközök kifejlesztését is, amelyek szo rosan kapcsolódnak az ELI alapkutatási feladataihoz.

A 80 milliárd forintos beru házás eredményeként a szege di ELI kitűnik a lézertudomány világából az egy másodperc alatti legtöbb s egyúttal időben legrövidebb impulzusaival. A központ várhatóan nemcsak az ultragyors fizikai alapfolyama tok, de a biológiai, orvosi és anyagtudományok területén is kiemelkedő kutatási eredményeket hozhat.

KA: Jövőre már versenyezniük kell a szakembereknek a berendezések használatáért.

KA: Külföldi kutatók az ELI-ben: Paraskevas Tzallas, Dimitris Charalambidis, Hans Jákob Wörner és Arohi Jain.

Forrás: DÉLMAGYARORSZÁG - 2018. 02. 13. (2. OLDAL)