A kutatás-fejlesztés támogatása, a magyar cégek innovációs képességeinek és ezáltal versenyképességének a javítása a gazdaságélénkítés egyik legfontosabb pillére. Mi vár a vállalkozásokra azután, hogy kifut a 2020-ig tartó uniós támogatási ciklus, lesz-e forrás a következő időszakban erre, várhatóak-e változások az intézményrendszerben?

Ötödik hónapja Szigeti Ádám felel a magyar cégek – köztük a kkv-k – innovációs teljesítményéért. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) innovációért felelős helyettes államtitkárát az eddigi tapasztalatairól kérdeztük. – Vegyes a kép, ami a kkv-szektort illeti. Fontos kettéválasztani a mezőnyt annak mentén, hogy a vállalkozások mennyire innovatívak. Vannak a saját terméket, szolgáltatást fejlesztő cégek, amelyek eredményesen adaptálják a legkorszerűbb technológiákat. Látványos sikerekre is találunk számos példát: akad olyan magyar űripari vállalat, amely a világ nagy űrügynökségeinek gyárt, vagy olyan, amely Srí Lankától Afrikáig szállít víztisztító technológiát. Mellettük pedig ott vannak a csak helyi piacra dolgozó cégek, amelyeknek sokszor saját honlapjuk sincs, nem rendelkeznek semmiféle adaptív termékkel. És itt nem pékségekre vagy cukrászdákra gondolok, amely szegmensben viszonylag kevés lehetőség nyílik az innovációra, jóllehet haladnak a korral, és akár a személyre szabott sütemények rendelését is átterelték az online felületekre. A nemzetközi porondon a magyar gazdaság versenyképességét, teljesítőképességét inkább azok a cégek határozzák meg, amelyek világszinten értékesíthető terméket képesek fejleszteni. Mi lehet a gond azoknál a vállalatoknál, amelyeknek alacsony az adaptív innovációs képessége? – Számtalan oka lehet, hogy egy szervezet miért nem képes lépést tartani a fejlődéssel. A magyar kkv-szektorra leginkább az jellemző, hogy kevés társaság képes igazi középvállalattá kinőni magát, és hogy magas a generációváltás előtt álló cégek száma. A szemléletmóddal, az elérhető tudással is lehet gond… – Az elmúlt években sokat tettünk azért, hogy a szemléletmód változzon. Igyekszünk minél több fórumot teremteni KA: Szigeti Ádám: „a nemzetközi porondon a magyar gazdaság versenyképességét, teljesítőképességét azok a cégek határozzák meg, amelyek világszinten értékesíthető terméket képesek fejleszteni” ahhoz, hogy a kormányzat mellett a tudásbázisok képviselői, a hazai cégek és vállalatok, azaz az ökoszisztéma minden szereplője számára lehetőség nyíljon a párbeszédre, az innováció fontos kérdéseinek megvitatására. 2020-ig új innovációs stratégiára van szükség, amelynek megalkotása egybeesik a következő uniós költségvetési ciklus tervezésével is. Ha már szóba került a szervezeti keretrendszer, mik a kormányzati tervek az elkövetkező évekre nézve ennek kapcsán? – Azt látnunk kell, hogy az ITM létrejöttével jelentősen átalakulnak az eddigi szerepkörök. Egyrészt több olyan nagy K+F-projekt is létrejött, vagy közel áll a megvalósuláshoz, mint a szegedi lézerközpont vagy a zalaegerszegi járműipari tesztpálya. De a Szabadalmi Hivatal vagy az NKFIH (Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal) szerepe is megváltozik a jövőben. A szabályozási és a támogatáselosztói szerepkörök mellett ezeknek az intézményeknek is részt kell vállalniuk a szemléletformálásban. Nagy jövő áll a most huszonöt éves Bay Zoltán Kutatóintézet előtt is. Terveink szerint a társaságot egy olyan, alkalmazott kutatásokkal foglalkozó intézethálózattá fejlesztjük, amely az ország minden pontján képes lesz kutatás-fejlesztési támogatást nyújtani a vállalkozásoknak. Uniós vagy állami forrásból oldják meg ezeket a fejlesztéseket, és milyen összegekre számíthatnak az ökoszisztéma résztvevői? – A jelenlegi uniós költségvetési ciklus forrásait többnyire már lekötötték, de azért még akad nyitva álló konstrukció. A legtöbb, innovációs szempontból is fontos pályázat a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) keretében volt elérhető, összesen közel 450 milliárd forint értékben. Jelenleg mintegy 70 milliárd forintot tesz ki az Innovációs Alap, amelybe főként a vállalkozások által befizetett innovációs járulék kerül. A terveink szerint az Innovációs Alap mellett létrehozzuk az önálló Kutatási Alapot, várhatóan szintén 70 milliárd forint körüli keretösszeggel. Az Innovációs Alapból ezentúl kizárólag a céges fejlesztések kapnak támogatást, míg a Kutatási Alapból az egyetemi projekteket, a kutatási pályázatokat finanszírozzuk majd. tehát megduplázódik az erre fordítható állami keret? – A kutatók a terveink szerint mindenképpen több pénzzel gazdálkodhatnak a jövőben. Jelenleg is több formában juthatnak forráshoz, de a Kutatási Alapban mindez egy helyen, az eddiginél egyszerűbb, átláthatóbb módon lesz elérhető. Az egyszerűsítés igénye a vállalkozásokra vonatkozó pályázati rendszerrel kapcsolatban is megjelenik. Áttekinthetőbb rendszert akarunk, amely rugalmasabb is a projektekkel kapcsolatban, és még inkább a valós igényekhez igazodik. számíthatunk tehát új innovációs, k+F-pályázatokra a következő uniós ciklusban is? Milyen keretösszeggel és mikor indulhatnak a pályázatok? – Mindenképpen. Az új költségvetés még annyira képlékeny, hogy lehetetlen megjósolni, mennyi forrást tudunk erre a célra fordítani. Természetesen arra törekszünk majd, hogy az új pályázatokat mielőbb hozzáférhetővé tegyük. Vannak esetleg konkrét célok, amelyek már most láthatók? – Hangsúlyos lesz az egyetemi központú, de a vállalatokon keresztül megvalósuló innovációk erősítése. Science parkok létesítésére készülünk a nagy tudásközpontok közelében, ahová az innovatív cégek betelepülhetnek. Ilyen parkok kialakítására, fejlesztésére szinte biztosan lesz uniós forrás. és mire számíthat az ökoszisztéma többi része? – Tíz évvel ezelőtt még nem létezett startup-ökoszisztéma Magyarországon. Ez mára sokat javult, de a nemzetközi példák alapján még van tere a fejlődésnek. A legjobbaktól érdemes tanulni, ezért Kalifornia és Svédország innovációs ökoszisztémáját tekintjük irányadónak. Az alapvető intézmények már rendelkezésre állnak, a következő fontos feladat a kutatóintézeti hálózat fejlesztése és az egyetemek szerepének megerősítése lesz. Természetesen Magyarország versenyképességének javítása állandó munkát igénylő feladat, mert az innovációban rejlő kihívásokra folyamatosan válaszokat kell keresnünk a jövőben is. Névjegy Szigeti Ádám Budapesten született, az University of London Goldsmiths College-en végzett közgazdaságtan és közpolitika szakon, szakmai gyakorlatát Magyarország londoni nagykövetségén végezte. 2011-től a Nemzetgazdasági Minisztérium főosztályvezetője, 2014-től az Emberi Erőforrások Minisztériuma kabinetfőnök-helyettese, majd főosztályvezetője, 2016-tól pedig az Óbudai Egyetem kancellári posztját töltötte be. 2018 júliusától az Innovációs és Technológiai Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára. Forrás: Piac és Profit - 2018. 11. 26.