A területi innovációs platformok egy-egy térség legfontosabb szereplőit – egyetemeket, kutatóintézeteket, nagyvállalatokat, kkv-kat, startupokat, klasztereket, inkubátorokat, akcelerátorokat, üzleti angyalokat, országos kamarai hálózatokat – szólítják meg, a lehető legszélesebb körben. A TIP alapító nyilatkozatát eddig 6 vidéki és 11 budapesti egyetem, továbbá a Bay Zoltán Kutatóintézet, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája, az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége, a Magyar Innovációs Szövetség és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala képviselői írták alá.
A kezdeményezéshez az innovációs ökoszisztéma számos helyi szereplője is csatlakozott. A SZIE, a legnagyobb hazai agrárprofilú intézmény lévén, és több évtizedes gyakorlata alapján, Kárpát-medencei hatókörben értelmezi tevékenységét, és ennek jegyében a gödöllői platformhoz 13 határon túli szervezet is csatlakozott.
Palkovics László rektor az eseményen elmondta: az intézmény célja, hogy kutatási és fejlesztési eredményeik ne csak tudományos közleményekben öltsenek testet.
Ennek érdekében saját tulajdonú profitorientált céget hoznak létre a fejlesztőkkel és a hallgatókkal közösen, amely részt vesz a gyártásban, forgalmazásban, dizájn megtervezésében és a termékek piacra vitelében is. Ezáltal a kutatás-fejlesztésből származó gazdasági eredményeket vissza lehet csatolni a piacorientált felsőfokú képzésbe.
Szabó István, az NKFIH tudományos és nemzetközi elnökhelyettese kiemelte, hogy a gazdaság teljesítőképessége jelentősen fokozható volna, ha jobban hasznosítanánk a meglévő szakértelmet, és hozzá kapcsolnánk a kis- és középvállalkozások innovációs képességét. A magyar egyetemi hálózat alkalmas rá, hogy az innovációs ökoszisztéma központi szereplője legyen, és igen fontos, hogy az egyetemi tudást hozzáférhetővé tegyük a helyi kis- és középvállalkozások számára.
Az NKFIH szervezi a platformok működését, továbbá pályázatain keresztül közvetlen és közvetett támogatást nyújt az innovátoroknak.
Az egyetemek a helyi innovációs környezet irányítóivá válnak. A kis- és középvállalkozások piaci szemléletüket és igényeiket hozzák közelebb a szerveződések többi tagjához. A nagyvállalatok jó gyakorlataikkal és innovációs képességükkel gazdagítják a TIP-ek tevékenységét, a startupok a kreativitást és a gyors növekedés lehetőségét képviselik a hálózatokban.
A rendezvény keretében tartott kerekasztalbeszélgetésén Szabó István, a SZIE oktatási rektorhelyettese elmondta: az egyetem egyik fő célja, hogy kutatási eredményeit a vállalatok gyümölcsöztessék.
Ehhez nyújt segítséget a vállalati partnereikkel közösen létrehozott Agrárinformatikai Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ, aminek a munkájából a hallgatók is kiveszik a részüket. Ha sikerül megteremteni a hallgatói innováció támogatásának szervezeti kereteit, az egyetem elősegítheti, hogy a diákok vállalkozóvá, divatos szóval startupperekké váljanak. Tapasztalatai szerint a hallgatók meghökkentően magas színvonalon tudnak előállítani olyan technológiákat az egyetemi laboratóriumokban, amelyeket jelenleg méregdrágán importálunk. Ha egy kiadott fejlesztési feladat költsége meghaladja az 1000 eurót, az már kilóg a sorból, mondta el.
A professzor arról is beszélt, hogy ma már a gépkezelőknek is olyan szintű ismeretekre van szükségük, amelyek átadásában – felkészültségüknél és nemzetközi tájékozottságuknál fogva – az egyetemi kollektívák a legkompetensebbek. Mindent összegezve, az egyetemeknek a termelési folyamatok részévé válva – informatikából kölcsönzött kifejezéssel élve – „intelligens hubként” kell működnie, azaz a gyakorlatból érkező fejlesztési igényeket be kell fogadniuk, és továbbítani a teljesítésükre felkészült kutatócsoportoknak.
Szurkolok a SZIE-nek, hogy olyan kép alakuljon ki róla, ami szerint ez az intézmény egy innovációs hub. Ebben az esetben nagyobb eséllyel vonzza azokat a továbbtanulni vágyókat, akiket diplomájuk megszerzése után a mezőgazdaság és élelmiszeripar modern technológiáinak működtetésével lehet megbízni, reagált Éder Tamás, a Bonafarm-csoport PR- és vállalati kapcsolatokért felelős igazgatója.
Hozzátette, ezen a területen nem állunk túl jól. Az agrárium humánerőforrásának minőségén sokat javíthat, ha az eddiginél nagyobb teret nyer az a megközelítés, hogy a XXI. század élelmiszer-gazdaságát a robotika és a mesterséges intelligenciák egyre szélesebb körű alkalmazása jellemzi.
A vállalati vezető elmondta, hogy egy vállalkozás két nagy hibát követhet el. Az egyik, ha figyelmen kívül hagyja, hogy a piac merre fejlődik, a másik, amikor egy tendenciának túl nagy figyelmet szentel a gazdaságot meghatározó tényezők közül, mindent egy lapra téve fel, és emiatt más fontos faktorokat figyelmen kívül hagy. E buktatók elkerülésében segíthet az egyetemekkel és a kutatóintézetekkel való folyamatos együttműködés, ami még olyan az jelentős vállalkozások számára is fontos, mint amilyen a Bonafarm.
A területi innovációs platformhoz való csatlakozás díjtalan. A kitöltött és cégszerűen aláírt csatlakozási nyilatkozatot az nkfialap@nkfih.gov.hu e-mailcímre kell küldeni.
Forrás: Magyar Mezőgazdaság