Harminckétmilliárddal nő a kutatás-fejlesztés támogatása, a cél az, hogy Európa élvonalába kerüljön hazánk Magyarország lemaradásban van az innováció terén, egységesíteni és növelni kell a finanszírozást, indokolta az akadémiai törvénymódosítást lapunknak Szigeti Ádám helyettes államtitkár Nyugat-Európában egyáltalán nem példa nélküli, hogy a parlament hozzányúl a tudományos akadémia működését szabályozó törvényhez – hívta fel a figyelmet Szigeti Ádám .
„Több magyar szabadalomra, találmányra van szükség, ami a magyar gazdaságot erősítheti”
Az élvonalba kerülhetünk az innováció területén
A parlament által múlt héten megszavazott törvény új szervezeti és finanszírozási modellt hozott létre a kutatás-fejlesztési és innovációs ágazat számára. Pontosan hogyan fog kinézni az új struktúra?
Az eddig meglehetősen fragmentált finanszírozási rendszert átalakítva létrejött az alap és alkalmazott kutatást, valamint innovációt egységesen finanszírozó Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap. Ez fontos lépés, hiszen az eddigi széttöredezett és sokszereplős modellt a kutatás-fejlesztési és innovációs (KFI) rendszer egyik legnagyobb gyengeségeként tartottuk számon. Lényeges az is, hogy huszonöt százalékkal emelkedett az NKFI Alapban rendelkezésre álló források összege, így 2020-tól jelentős forrástöbblet jut kutatás-fejlesztésre. További fontos változás, hogy a kormány tanácsadó testületeként a mindenkori innovációért és technológiáért felelős miniszter vezetésével létrejön a Nemzeti Tudománypolitikai Tanács, melynek legfontosabb feladatai a KFI rendszer hatékonyságának folyamatos értékelése, a rendelkezésre álló kutatás-fejlesztési források elosztása, tehát annak meghatározása, hogy az NKFI Alapon belül mekkora összeg jusson alapkutatásra, kiválóságra, innovációra, vagy éppen nemzetközi együttműködésekre. A kutatóintézet-hálózatot tekintve, az új rendszerben az eddig a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) által működtetett kutatóhálózat a német Max Planck Társaság mintájára Eötvös Loránd Kutatási Hálózatként (ELKH) működik tovább. Ezzel párhuzamosan, a szintén német Fraunhofer-modellt alapul véve, átalakul a Bay Zoltán Kutatóintézet, amelyet egy alkalmazott kutatásokkal foglalkozó intézethálózattá fejlesztünk. Látható tehát, hogy az átalakítás a KFI rendszer intézményrendszerének és finanszírozásának egészét érinti.
A kormány szerint a magyar kutatásfejlesztési rendszer nem elég eredményes. Miért?
Az Európai Bizottság felmérése szerint Magyarország a huszonnyolc tagállamból jelenleg a huszonharmadik helyen áll a versenyképesség szempontjából meghatározó kutatás-fejlesztés és innováció területén.
Ez visszalépést jelent még a tavalyi helyezésünkhöz képest is. A problémák gyökere az állami kutatóhelyek kutatási eredményeinek nem megfelelő gyakorlati hasznosulásában, a magyar kkv-k alacsony innovációs teljesítményében és a KFI rendszer szereplői közötti gyenge együttműködésben keresendő. Ezek olyan konkrét, mérhető problémákban öltenek testet, mint az alacsony iparjogvédelmi, illetve szabadalmi aktivitás vagy a gyenge uniós pályázati eredmények. Az MTA ötezer dolgozót foglalkoztató kutatóintézet-hálózata például tavaly egyetlen szabadalmat sem nyújtott be, 2017-ben pedig mindösszesen kettőt. Kérdés, hogy a matematikai, műszaki, fizikai intézetek miért nem nyújtanak be szabadalmat, miközben Európában folyamatosan emelkedik a bejelentések száma. Ezen tehát mindenképpen változtatni kell.
A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy az Európai Unió jelenleg futó Horizont 2020 keretprogramjában Magyarország kiemelkedő teljesítményt nyújtott 2004 után csatlakozott EU tagországok között.
Attól függ, hogy mihez hasonlítjuk a teljesítményünket, például Ausztriához vagy Hollandiához képest nagy lemaradásban vagyunk. A Horizont 2020 program eddig odaítélt támogatásaiból a kelet-közép európai országok pályázói alig öt százalékot nyertek el. Az, hogy Magyarország a régión belül a lengyelek után a második legsikeresebb volt, nem egy rossz eredmény, ugyanakkor nekünk nem biztos, hogy Szlovákiával, Bulgáriával vagy Romániával kell versenyezünk.
A magyar tudomány sokkal többre hivatott, sokkal erősebb alapokkal rendelkezünk, mint más közép-kelet-európai országok.
A német tudományos szervezetek vezetői szerint nem igaz, hogy az új kutatóhálózat a Max Planck Társaság mintájára épülne, mert míg náluk mindig kapnak bizonyos szintű támogatást alapkutatásokra, aminek felhasználásáról maguk döntenek, addig az új magyar rendszerben szinte csak projektalapú támogatás lesz elérhető.
A múlt héten elfogadott törvény kimondja, hogy az ELKH intézményfenntartásához költségvetési forrást szükséges biztosítani, a működés feltételei tehát – legalább az eddigi szinten – adottak. Az intézményfenntartási támogatás egyébként jövőre több lesz, mint idén volt. A kutatóhálózat irányítását tekintve annyi lesz a változás az ELKH-nál, hogy az MTA köztestülete – amelynek tagjai több mint kétharmad arányban az egyetemi szférából jönnek, tehát nincsen közük a kutatóintézet-hálózathoz – helyett mostantól egy tizenhárom fős irányító testület fogja a döntéseket meghozni. Ebbe fele-fele arányban delegál tagokat az MTA elnöke és az innovációért és technológiáért felelős miniszter, az elnököt konszenzusos javaslat alapján a kormányfő nevezi ki. Vagyis a jövőben tiszta viszonyok jellemzik a döntéshozatalt és megjelenik a személyi felelősség is, ami az eddigi rendszerből hiányzott. Többek között ez az, amiben hasonlítunk majd a német modellre.
Ilyen értelemben nagy a politika, a szakpolitika és az irányító testület felelőssége is, nekünk ugyanis azt kell bebizonyítanunk, hogy a mostaninál lehet hatékonyabban működtetni a rendszert. Magyarországnak a tudomány és innováció területén nem a régió, hanem Európa élvonalához kell tartoznia.
Ugyanakkor ezt sokan úgy értelmezik, hogy a kormány bele akar szólni a kutatásba, és megszűnik a tudomány szabadsága.
A kormány nem akar beleszólni abba, hogy ki, mit, hogyan kutasson. Az viszont már a kabinet saját feladata a törvényalkotással együtt, hogy a KFI rendszert az adófizetők pénzéből hogyan kívánja működtetni, ahogy a kormány feladata az alap és alkalmazott kutatások közötti egyensúly megteremtése is. Egyáltalán nem példa nélküli, hogy egy parlament hozzányúl az akadémia működését szabályozó törvényhez, számos nyugat-európai ország ezt már rég megtette. Az MTA-t az akadémiai törvény hozta létre, ilyen értelemben az Országgyűlésnek felel, annak nyújtja be a beszámolóit, alkotmányos fejezetben szerepel a költségvetése. Az ELKH szintén az Országgyűlés alá fog tartozni, és mind a kormány, mind az MTA jelölni fog tagokat az irányító testületbe, ezáltal is biztosítva a kutatóintézet-hálózat irányításának kiegyensúlyozott alapjait.
Az MTA-nak milyen funkciója marad?
Eddig az MTA a köztestületet és a kutatóintézet-hálózatot jelentette. Előbbi Széchenyi István kezdeményezésére jött létre, a kutatóintézet-hálózatot pedig a Rákosi- és a Kádár-korszakban hozták létre azzal a céllal, hogy korlátozzák az egyetemi autonómiát.
Nagyon kevés példa van arra, hogy ez a kettő összetartozik. Az új rendszerben a köztestület valamennyi funkciója megmarad, a kutatóintézet-hálózat pedig egy új struktúrában működik tovább. Az MTA a tevékenységét a vonatkozó törvény alapján végzi és folytatja a jövőben is. Fontos kiemelni, hogy az elfogadott törvény az MTA köztestületét és első számú közfeladatát, így eredeti misszióját nem érinti.
Jövőre harminckét milliárd forinttal több jut innovációra és kutatás-fejlesztésre. Mely területekre érkezhet a plusztámogatás?
Több magyar szabadalomra, találmányra van szükség, ami a magyar gazdaságot erősítheti. A jelenlegi rendszer nem hatékony, Magyarország lemaradásban van, ezért mind az intézményrendszert, mind a pénzügyi finanszírozást meg kell erősíteni. A 2020-as költségvetésben harminckét milliárd forinttal tovább növeljük a kutatás-fejlesztés és innováció támogatását, megteremtjük az egységes, teljesítményalapú forráselosztás feltételeit. A kutatási alap egyik pillére az egyéni kiválóságot, a másik az intézményi projekteket hivatott finanszírozni, ide összesen huszonkét milliárd forint pluszforrás kerül jövőre. Az innovációs alapból pedig, amelybe plusz tízmilliárd forint érkezik, a vállalati innovációra jut forrás. Ezzel a modellel a EU kutatás-finanszírozási rendszerét képeztük le. Arról majd a Nemzeti Tudománypolitikai Tanács dönt, hogy hosszútávon hogyan osszuk el a pluszforrásokat az egyes pillérek között. Minden kutatásra fordított állami támogatásnak kézzelfoghatóan meg kell térülnie a magyar gazdaság, a magyar társadalom számára.
Forrás: Magyar Hírlap - 2019.07.12. (1,4. oldal)