A hazai kutatás-fejlesztési ráfordítások összege évek óta folyamatosan emelkedik, tavaly pedig 703 milliárd forint hasznosult ezen a területen. Ez az összeg több mint kétszerese a 2010-esnek, a tavalyi büdzsében pedig az eddigi 133 milliárd forinthoz képest még 43 milliárd forinttal több jutott innovációra és kutatás-fejlesztésre, 2018 és 2019 között pedig mintegy 2500-zal emelkedett a kutatók száma is.

A magyar tudásipar is kivette a részét a koronavírus-járvánnyal szembeni védekezésből, és stratégiai fontosságú volt az ágazat védelme. A speciális bértámogatás közel 23 ezer magasan képzett szakember munkahelyének megtartásához járult hozzá, emellett a járványhelyzetre reagálva 3 majd 7 milliárd forintot biztosítottak kutatás-fejlesztésre. A Kooperatív doktori program 246 támogatott pályázóval indult, valamint megkezdődött 17 nemzeti laboratórium és egy kutatólaboratórium kialakítása.

A felsőoktatásban és a szakképzésben is elindult a modellváltás, tavaly nyolc felsőoktatási intézmény alapítói és fenntartói jogai kerültek vagyonkezelő alapítványokhoz. Az új működési modellben az intézmények gyorsabban reagálhatnak a gazdasági igényekre. Példaként említették, hogy a duális képzés területén a hallgatói létszám öt év alatt az ötszörösére, a duális gyakorlóhelyek száma a két és félszeresére nőtt. Népszerűek voltak az Erasmus+ programok is, a 9 millió eurónyi kiutalt támogatás tíz év alatt, 2020-ra 25 millió euróra nőtt. Emelkedett az oktatók, kutatók és a tanárok bére is.

A felsőoktatásban végrehajtott szemléletváltás a kiadásokban is jól mérhető: 2019-ben a tíz évvel korábbihoz képest 69 százalékkal voltak nagyobbak a felsőoktatási kiadások. A Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprészéből mintegy 25 milliárd forintot fordítottak a szakképzési fejlesztések megvalósítására.

Forrás: vg.hu