Ön itt áll: A HivatalrólSajtószobaA Hivatal a hírekbenNyomtatott sajtó
A tudás központja lesz
2020. szeptember 12.
Módosítás: 2020. szeptember 15.
Olvasási idő: 3 perc
A Pannon Egyetemen 4,8 milliárd forintos program indul

NAGYKANIZSA Az állami, az üzleti és az oktatási szféra együttműködésével, 4,8 milliárd forint támogatással, a körforgásos gazdaságra fókuszáló kompetencia központot hoznak létre Veszprémben és Nagykanizsán, a Pannon Egyetemen – jelentették be tegnap a dél-zalai városban, projektismertető eseményen.

Elhangzott: a konzorciumot a Pannon Egyetem vezeti, a Mol-csoport stratégiai partnerként jelenik meg, de segíti a programot az Innovációs és Technológiai Minisztérium, illetve a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal is. A létesítendő tudástermelő és szolgáltató központok elsősorban az egyetemi tudásbázisokra alapulnak. A cél az, hogy hazánk a körforgásos gazdasággal kapcsolatos fejlesztések motorja legyen, kiemelten a megújuló energia, a hulladékgazdálkodás, a korszerű víztechnológiák, a fenntartható turizmus, illetve a városfejlesztés terén.

A célok elérése érdekében az elkövetkezendő években az említett témakörökben számos program zajlik majd az egyetem koordinálásával, valamint a konzorciumi partnerek (a Mol, a Hidrofilt Kft., a Netta-Pannonia Kft., a Nagykanizsai Városfejlesztő Kft. és a Bay Zoltán Kutatóintézet) részvételével.

Olyan lesz, mint az olajipar

Fókuszban a hulladék- és vízgazdálkodás, valamint a megújuló energiák

A körforgásos gazdaság olyan rendszert jelent, amelyben nincs „szemét”. Például ha egy ötletet megvalósítottak, kvázi „elhasználtak”, akkor sem „dobják sutba”, hanem újrahasznosítják – ám talán kicsit másként. Nagykanizsa azért jó helyszíne a kompetencia központnak, mert a megújuló energiáktól a víztechnológiáig itt sok szakterület jelen van.

A tegnapi rendezvényen Balogh László, a város polgármestere beszédében kiemelte: Kanizsa a körforgásos gazdaság mintavárosa szeretne lenni. Cseresnyés Péter államtitkár, térségi országgyűlési képviselő arról beszélt, hogy Kanizsa Trianon előtt jelentős ipari központ volt, és a hagyományok révén megmaradt az a szakmai tudás, amire alapozni lehet.

Palkovics László IT-miniszter hangsúlyozta: fontos, hogy erősödjenek az állami fenntartású egyetemek és kutatóintézetek piaci együttműködései annak érdekében, hogy kutatási eredményeik a lehető legjobban hasznosuljanak. Beszélt azokról a Tudományos és Innovációs Parkokról is, melyeket 38 milliárd forintos uniós forrásból az országban 10 helyen, köztük Kanizsán is létrehoznak. Ezekben az innováció, a szellemi tőke eredményeire építve gyakorlati munka zajlik majd. Kanizsán a hulladékgazdálkodásra, a megújuló energiákra és a fenntartható vízgazdálkodásra fókuszálva.

Dr. Birkner Zoltán, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke jelezte: a körforgásos gazdaság alapjait a kompetencia központok rakják le, majd második lépésként jönnek az innovációs parkok. Kanizsán ez olyan fundamentummá válhat, mint amilyen az olajipar megjelenése volt egykor.

Hernádi Zsolt, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója kiemelte: választ ad a központ olyan kérdésekre is, mint hogy mit tehetünk az irdatlan menynyiségű hulladékkal, aminek ma csak kis részét hasznosítjuk. Olyan alkalmazható tudásbázis alakulna ki hazánkban, amellyel Közép-Európa vezető „újrahasznosítói” lehetünk.

Forrás: Zalai Hírlap

Utolsó módosítás: 2020. szeptember 15.
Visszajelzés
Hasznos volt az oldal információtartalma az Ön számára?