A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Tájépítészeti, Településtervezési és Díszkertészeti Intézet dísznövénytermesztési és zöldfelület-gazdálkodási kutatócsoportja többéves nemesítési tevékenységének első nagyobb eredményeként CPVO-fajtaoltalmat kapott a Rudbeckia hirta Shady Girl. A kutatócsoport idén megkezdi a fajta felszaporítását, a következő évtől pedig a fajtahasznosítást. Cikkünkben a Rudbeckia hirta nemesítési céljairól, valamint a Shady Girl létrejöttéről írunk.
A gyors terjeszkedéssel és megnövekedett infrastruktúra-terheléssel jellemezhető urbanizáció következtében csökken a természetes élőhelyek száma és területi aránya.
A városiasodás és az éghajlatváltozás emellett erős hatást gyakorol a természetes élőhelyek, települések és az ipari és termelő területek közötti egyensúlyra is. A hőmérséklet emelkedése a városokban fokozottan érezhető, melynek enyhítésében vitathatatlan szerepük van a növényeknek, zöldfelületeknek. A városok hőszigetként működnek, ám ha több funkcionális zöldet alakítunk ki, például tetőkerteket, zöldhomlokzatokat, hagyományos fákkal szegélyezett utcákat, parkokat vagy virágágyásokat, ez a kedvezőtlen hatás mérsékelhető.
Fenntartható megoldások A növényeknek a levegő tisztításán, a hőmérséklet szabályozásán és az esztétikai szépségen túl is vannak előnyeik, melyek tompítják az urbanizáció zavaró hatását.
Ehhez minél több zöldterületet, parkokat, kerteket, utcai fasorokat kell kialakítani. Ezzel együtt szükség van a fenntartható, holisztikus szemléletű várostervezési gyakorlatra, melynek feladata a biodiverzitás növelése, a légszennyezés csökkentése és a lakosság jóllétének javítása. Ez a gyakorlat magában foglalja az őshonos növényfajok megőrzését és felhasználását, új, a klímaváltozásra jól reagáló dísznövényfajták létrehozását, ültetését, a zöldinfrastruktúra-hálózatok létesítését és a többfunkciós zöldfelületek arányának növelését is.
A városiasodás számtalan kihívást hoz magával a környezetromlástól a pszichológiai stresszig, és a dísznövény-nemesítés kulcsszerepet játszhat e problémák kezelésében. Ugyanis olyan fenntartható megoldásokat kínál, amelyek mind a környezet, mind az emberi társadalom számára előnyösek. A biológiai sokféleség megőrzésének előtérbe helyezésével, a városi zöldterületek növelésével és az emberi jóllét előmozdításával a dísznövény-nemesítés hozzájárul az ellenálló és élettel teli városok építéséhez. Ahogy a városiasodás folytatódik, a dísznövénynemesítés jelentősége csak fokozódni fog, ami hangsúlyozza a nemesítők, a politikai döntéshozók és a közösségek közötti együttműködés szükségességét, hogy a fenntartható jövő érdekében teljes mértékben kiaknázhassuk a nemesítésben rejlő lehetőségeket.
A dísznövénytermesztés és -felhasználás csakis abban az esetben egyeztethető össze az éghajlatváltozással, amenynyiben a korábbiaknál ellenállóbb, magasabb hozamú, dekoratív, hosszan virágzó fajtákat alkalmazunk. A mutációs nemesítés régóta alkalmazott módszer a dísznövény-nemesítésben, erre épült a Shady Girl fajta nemesítése is. A besugárzással ugyanis mutációkat indukálunk a növényekben, és ezáltal növelhetjük a növényfajok genetikai variabilitását. A sugárzás olyan kívánt tulajdonságokat hozhat létre, amelyeket alapvetően nem mutat a kiindulási növényanyag. Az ionizáló sugárzás – például a röntgen-, gamma- és neutronsugarak – károsíthatja az örökítőanyagot, és fenotípusos változásokhoz vezethet, amelyekkel új dísznövényfajták állíthatók elő.
Genetikai forrás A Rudbeckia nemzetség körülbelül harminc, Észak-Amerikában honos fajból áll. A nemzetségbe egynyári, kétéves és évelő fajok is tartoznak. Az egyéves faj, a Rudbeckia hirta nemesítése során diploid (2n = 2x = 38) és tetraploid (2n = 4x = 76) fajták is létrejöttek, amelyek változatos virágszínűek és virágformájúak, és jellemzően nyár végén, ősszel nyílnak. A Rudbeckia-fajták népszerű dísznövények, és sokszínűségük, alacsony gondozási igényük, valamint hőés szárazságtűrésük miatt előszeretettel ültetik őket a városokban. Magyarországon a múlt század közepétől Kováts Zoltán több mint egy tucat fajtát nemesített, melyek kiválóan megfeleltek az akkori kor követelményeinek. A virágaival díszítő Rudbeckia hirta fajban viszont még sok lehetőség rejlik. A jelenlegi fajták újakkal való kiegészítése a kereskedelem és a felhasználók számára egyaránt hasznos. A fajok közötti hibridizáció és a poliploid fajták létrejötte pedig a nemzetség jelentős javítását eredményezheti díszkertészeti szempontból.
A Rudbeckia hirta régóta igen népszerű faj a városi zöldfelület-gazdálkodásban. A Magyarországon ültetett több mint tíz fajtája azonban már kevésbé alkalmas a jelenlegi klímaváltozás hatásainak tűrésére, és újdonságértékük sincs. A többéves nemesítői munka új fajtát eredményezhet a kereskedelemben, az egyedi fenotípusos tulajdonságok létrehozására azonban érdemes kihasználni a gamma-sugárzásos nemesítés előnyeit.
Gamma-sugárral kezelés A Mackó, az Aranyálom, a Kokárdás, a Sárgarigó, az Őszifény számos városban fellelhető magyar fajták. Ezeket a fajtákat is Kováts Zoltán nemesítette az 1980-as, 1990-es években a Kertészeti Kutatóintézetben, amely ma a MATE részeként működik. Az akkori klíma lényegesen kiegyenlítettebb volt, a mai termesztést megnehezítő növénybetegségek és kártevők egy részét nem ismertük, városaink lakossága pedig töredéke volt a jelenleginek. A klímaváltozással gyakoribb lett a nyári aszály, és a több hétig tartó hőhullámok. Hagyományos fajtáink a jelen környezeti kihívásokkal már nem tudnak megküzdeni. A fogyasztói, piaci elvárások is változtak időközben. A jelenlegi felhasználás a kompakt, sok virágot nevelő, ellenálló, különleges virágszínű vagy virágformájú változatokat keresi.
A régi Rudbeckia hirta-fajták ezt az igényt csak részlegesen tudják kielégíteni. A klasszikus keresztezéses és szelekciós nemesítési módszerek bár célravezetők, egy-egy új fajta létrehozása ezzel a módszerrel költség- és időigényes. A mutációs nemesítés viszont új alapokra helyezheti a klímatűrő és a piac által igényelt fajták gyorsabb és költséghatékonyabb megjelenését. Kutatásaink szerint a Rudbeckia hirta Őszifény fajta szelekciós nemesítéssel előállított törzseinek gamma-sugárral való kezelése megfelelő módszer lehet a genetikai variabilitás növelésére.
Az alkalmazott Rudbeckia hirtaegyedek több éven keresztüli szelekciós nemesítése után a gamma-sugárkezelés eredményét négy nemzedéken át vizsgáltuk. Választ kerestünk az alkalmazott sugárdózisok hatására az adott fajtánál.
Ennek meghatározásánál fontos a morfológiai, a fiziológiai és a genetikai eredmények összevetése. További célunk volt a megnevelt növények közül azon csoportok és sugárdózisok kiválasztása, amelyekkel a jövőben folytathatjuk a nemesítési programot és a jelenlegi klímával (abiotikus és biotikus stresszhatások) szemben is ellenállóvá tehetjük az új fajtajelöltjeinket.
Az alapfajta, az Őszifény A Rudbeckia hirta magyar nemesítésű Őszifény (R-12) fajtájának 5. számú szelekciós törzsét alkalmaztuk a munkánkhoz. Az Őszifény fajta gazdag génvariabilitással rendelkezik, az 5. törzs (továbbiakban R-12/5) pedig négyéves szelekció eredménye. Az Őszifény (R-12) kifejlett magassága 50-70 centiméter, levelei tojásdadok, erősen serteszőrösek. Habitusa bokros, a virágszínt aranysárga alapon barna és bordó bemosódások jellemzik.
A fajta július és október között virágzik.
A besugárzott vetőmagokat növényházban vetettük el, majd a növények szabadföldi kiültetése után egészen októberig rendszeresen végeztük a szelekciót, eltávolítottuk a nemesítési célnak nem megfelelő egyedeket. A szelekció nagy arányban a külső markertulajdonságok alapján nem egyező egyedek kiválogatására irányult, de hangsúlyt kapott a klímaváltozás hatásaira való reakció megfigyelése is – ennek során a kevésbé szárazságtűrő, lisztharmatra kevésbé ellenálló egyedeket is eltávolítottuk. Ősszel az állományban maradt növényekről vetőmagot gyűjtöttünk, melyet a következő évben elvetettünk. Ez a folyamat 2020-ban vette kezdetét, az oltalom alá helyezési folyamat pedig 2023-ban kezdődött.
Kezdődik a felszaporítás A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) végezte a fajtavizsgálatot (az UPOV irányelvek alapján), mivel a Közösségi Fajtaoltalmi Hivatal (CPVO) részéről a faj esetében ezen szervezet a hivatalosan akkreditált, fajtavizsgálatra kijelölt intézmény. A Nébih az eredményeket továbbította a CPVO részére, amely 2024 áprilisában közösségi fajtaoltalomban részesítette a Shady Girl fajtát, és ezzel a fajtajelölt hivatalosan is fajtává vált, melynek nemesítői a kutatócsoport tagjai, a fajta tulajdonosa pedig a MATE. A fajta középmagas-magas termetű, bokros habitusú, szimpla virágzatát barnáslila és barnásvörös sugárvirágok alkotják csaknem fekete köggel. A sugárvirágok szélesek, a virágzat mérete nagy, alakja kerek, levelei hosszúak és szélesek.
Ezt követően a fajta még 2024-ben felszaporításra kerül, melynek célja, hogy nagy mennyiségű szaporítóanyagot kapjunk. Jövőre pedig elkezdődnek a fajtahasznosítási folyamatok a MATE-n több helyszínen, valamint az egri Eszterházy Károly Egyetemen Jana Táborská és Horotán Katalin (Biológiai Intézet) együttműködésével további fajtafelszaporítási programok várhatók. A nemesítésben a kutatócsoport több tagja is aktívan részt vállalt, munkájuk elengedhetetlen volt a cél eléréséhez.
A kutatás a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal „A körforgásos gazdaság megvalósíthatósága a honvédelmi tevékenységek során” című, TKP2021-NVA-22 azonosítószámú Tématerületi Kiválósági Program támogatásával valósult meg, a Körforgásos Gazdaság Elemző Központ (KGEK) vezetésével.
Forrás: Kertészet és szőlészet