Az első fél évben elérhetővé váló kilencvenmilliárd forintos kutatásfejlesztési és innovációs (KFI) forrás nagyban hozzájárul ahhoz, hogy ez a tevékenység cégméret és az ágazatok megoszlása szerint kiegyensúlyozottabbá váljon – mondta a Világgazdaságnak Palkovics László innovációs és technológiai miniszter. Reális célnak tartja, hogy 2020-ra a GDP 1,8 százalékát fordítsa hazánk kutatás-fejlesztésre és innovációra, de ehhez arra van szükség, hogy immár a teljes összeg harmada mögött álljon az állam, s közben a vállalkozói oldal KFI-befektetései is fennmaradjanak.
Újabb innovációs ösztönzők erősítik tízmilliárdokkal a versenyszférát
A projektek újdonságtartalmát és üzleti potenciálját is vizsgálják
Az idei első fél évben elérhetővé váló 90 milliárd forintnyi kutatás-fejlesztési és innovációs (KFI) forrás nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a KFI-tevékenység cégméret és az ágazatok megoszlása szerint kiegyensúlyozottabbá váljon a versenyszférában – válaszolta a Világgazdaságnak Palkovics László innovációs és technológiai miniszter. Reális célnak tartja, hogy 2020-ra a GDP 1,8 százalékát fordítsa Magyarország kutatás-fejlesztésre és innovációra, de ehhez arra van szükség, hogy a korábbiaktól eltérően a teljes összeg harmada, ne pedig csak a negyede mögött álljon az állam, és közben a vállalkozói oldal KFI-célú befektetései is maradjanak fenn.
A tavalyi mutató még nem ismert, de összehasonlításképpen: 2017-ben nemzetgazdasági szinten a GDP 1,35 százalékát, több mint 517 milliárd forintot fordítottak kutatás-fejlesztésre, GDP-arányosan 0,14 százalékponttal, folyó áron pedig 21 százalékkal többet, mint 2016-ban. Palkovics László hangsúlyozta: az új KFI-pályázatok is azt a célt szolgálják, hogy a fejlesztőket, mérnököket jellemzően nem foglalkoztató magyar tulajdonú kkv-k minél nagyobb hányadánál alakuljanak ki a kutatás-fejlesztési kapacitások. Úgy látja, a csaknem harminc éve alapított hazai kisvállalatoknál az a túlélés záloga, ha nemcsak a külföldi nagyvállalatok megrendelésére gyártanak, hanem minél több saját termékkel lépnek piacra, de ehhez elengedhetetlen az innovációs képesség megszerzése.
Birkner Zoltán, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke ismertette, hogy társadalmi egyeztetést indítanak a versenyszférának szóló, 45 milliárd forintos innovációs pályázatról, amely május végén jelenik meg. Megnyitották azt a 3 milliárdos keretű pályázatot is, amely egyetemeknek teszi lehetővé tudásátadással foglalkozó szervezet kialakítását. A Palkovics László által említett 90 milliárdos pályázati csomag mellett 10 milliárd forint kerettel már megjelentek az alapkutatásokhoz kapcsolódó OTKA-pályázatok, és hamarosan le is zárulnak. Továbbá a globális kihívásokra – például egészségtudomány, környezet és biztonság, ipar és digitalizáció – választ kereső alkalmazott kutatásra szánt 14,5 milliárd forint felhasználásáról is döntöttek a Tématerületi kiválósági programban, valamint folytatódik a Felsőoktatási intézményi kiválósági program 15 milliárd forintból.
A 45 milliárd forint keretű új céges felhívásoknál a potenciális pályázó 8-10 ezer vállalat közül várhatóan 110 projekt jut forráshoz – reagált a Világgazdaságnak küldött kommentárjában Papadimitropulosz Alex, a Via Credit ügyvezetője. Kifejtette, hogy az A alprogramban 24 milliárd forintot osztanak ki, projektenként 50–500 millió forint érhető el. Átlagosan 300 millió forinttal számolva 80 nyertessel lehet kalkulálni. A fejlesztésenként akár 500 millió–1 milliárd forinttal kecsegtető, 21 milliárdos B alprogramban pedig a 700 millió forintos átlagtámogatás 30 nyertest eredményezhet. A szakértő kiemelte: forráshoz jutni piaci potenciállal rendelkező, üzletileg értelmezhető, megtérülő projektötlettel lehet. A támogató hatóság vizsgálja az újdonságtartalmat és az üzleti potenciált, a fejlesztés kapcsán pedig a munkabér és az anyagköltség éppúgy elszámolható lehet, mint a műszaki berendezések beszerzése.
Forrás: Világgazdaság - 2019.05.02. (1,5. oldal)