A Nemzetközi Kertészeti Tudományos Társaság (ISHS) legutóbbi konferenciáját Varsóban rendezték. Ezúttal a világ virághagyma-termelésének, valamint a lágyszárú dísznövények kutatásában elért legújabb eredményeknek az ismertetése volt fókuszban. A Flower Bulbs 2024 konferencián mi a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemről az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetem kutatóival közösen a Rudbeckia hirta gamma-besugárzással történő nemesítésének többéves eredményeit mutattuk be poszteren.
A Flower Bulbs 2024 konferenciát az ISHS-sel együttműködésben a Varsói Élettudományi Egyetem (Warsaw University of Life Sciences) rendezte, amely egyebek között arról nevezetes, hogy Lengyelország legrégebbi mezőgazdasági és természettudományi egyeteme, ahol az oktatás 1816-ig nyúlik vissza. Az egyetem egyúttal virágzó kutatóközpont, amelyet elismerés és népszerűség övez a lakosság körében is. A negyven képzési terület között szerepel a dísznövénytermesztés, világszínvonalú kutatásokat végeznek, amelyeknek jelentős gazdasági hatásuk is van. Ennek központja, az Országos Kertészeti Kutatóintézet (National Horticulture Research Institute) adott otthont a konferenciának. Az Országos Kertészeti Kutatóintézet tizenegy tudományos osztályból áll, az azok keretében végzett tudományos vizsgálatok összhangban vannak az ország társadalmi és gazdasági fejlődésének trendjeivel, valamint a közös agrárpolitika elveivel. Új technológiák kidolgozására és a lengyelországi kertészeti ágazat további fejlesztéséhez szükséges ismeretek megszerzésére összpontosítanak. Különös figyelmet fordítanak a bionövényekkel kapcsolatos kérdésekre.
A szimpózium kiemelt témái voltak a nemesítés, a génszerkesztés és a mikroszaporítás, melyeket a szakma neves képviselői mutattak be. Részt vett és egyben a konferencia elnöke volt Dariusz Sochacki a Varsói Élettudományi Egyetemről, ezenkívül szekcióelnökként megjelent Paul Arens a hollandiai Wageningeni Egyetemről és Gary A. Chastagner a Washingtoni Állami Egyetemről. Figyelemfelkeltő előadásokat hallottunk a koreai Kyungpook állami Egyetem, a japán Kyushu Egyetem, a Vilniusi Egyetem, a lengyel Országos Kertészeti Kutatóintézet, az ISHS dísznövény divíziója és a Colorado Állami Egyetem munkatársaitól. Magyarországot a MATE részéről képviseltük, az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetemmel (EKKE) együttműködésben, és a Rudbeckia hirta gamma-besugárzással történő nemesítésének többéves eredményeit mutattuk be.
Holland–lengyel együttműködés A konferencia a tulipánvirágzás kellős közepén zajlott, így Varsó bemutatása is igen tanulságos volt kertészeti szempontból. A vezetett sétán számtalan, akár több tízezer virágzó tulipánnal teli virágágyást láthattunk. Mint kiderült, Lengyelország, és főként Varsó híres a tulipántermesztéséről, és szorosan együttműködnek a tulipántermesztés „atyjával”, Hollandiával. Ezt mutatja a konferencia előtt pár héttel, április első napjaiban, immáron 12. alkalommal megrendezett varsói tulipánkiállítás is. Ezt a lengyel virághagyma-termesztők egyesülete szervezi, minden évben bemutatják az újonnan nemesített fajtákat a termesztők és felhasználók számára. Érdekesség, hogy Lengyelország első virághagyma-termesztői holland bevándorlók voltak, akik 1930-ban fektették le az ágazat alapjait Górsk településen. A második világháború előtt Stanislaw Wóycicki, a Varsói Egyetem professzora kezdte meg az első virághagymakutatásokat Lengyelországban. Többek között tulipán-, kardvirág-, nárcisz- és liliomkutatással foglalkozott. Jelenleg Lengyelország mintegy 1230 hektárnyi ide vonatkozó területtel büszkélkedik, ebből 749 hektáron virághagymát, 481 hektáron hagymás vágott virágot termesztenek. (Öszszehasonlításképpen: Hollandiában csak a tulipánt 11-12 ezer hektáron termesztik, és 20 ezer hektár az összes virághagyma-termesztő terület az országban.) Lengyelországban a hajtatott hagymatermesztés összterülete 55 hektár, amely évente 150-180 millió hagymát jelent.
Lengyelország és Hollandia mellett számos országban végeznek virághagyma-kutatásokat. Ennek kapcsán áttekintést készítettünk a világ virághagymatermesztéséről, mely a mezőgazdasági ágazat élénk és alapvető iparága, és jelentősen hozzájárul a gazdasági növekedéshez, a környezeti fenntarthatósághoz és a kulturális örökséghez. A virághagymák nem csak mezőgazdasági termékek; a szépséget, az örömöt szimbolizálják a különböző társadalmakban. A több milliárd dolláros iparágnak a nagy termelők és a kisebb vállalkozások is fontos részei.
A virághagymák iránti keresletet számos tényező vezérli, köztük a vágottvirág-piac, a zöldfelület-gazdálkodás és a hobbikertészek számára termelő szektor is.
Országonkénti sajátosságok Hollandia jelenleg is uralja a virághagyma-világpiacot, sorban utána pedig olyan országok következnek, mint Kína, Lengyelország, az Egyesült Államok és Japán.
Ezek hatalmas mennyiségű virághagymát exportálnak a nemzetközi kereslet kielégítésére, jelentősen hozzájárulva GDP-jükhöz és a helyi foglalkoztatáshoz.
Hollandia a virághagymák, különösen a tulipánok, nárciszok és jácintok termelésében tölt be csaknem egyedülálló, vezető szerepet. A kedvező klíma, az alkalmazott innovatív technikák és a hagymatermesztésben szerzett több évszázados szakértelem az iparág élvonalába lendítette az országot. Emellett erős infrastruktúrájának, kutatóintézeteinek és kooperatív marketingstratégiájának is köszönhető Hollandia dominanciája. A holland termelők tökéletesítették, mondhatni művészi szintre emelték a hajtatott hagymatermesztést, lehetővé téve az egész évben folyamatos termelést és a globális piacok folyamatos ellátását.
Ázsiában Kína a hagymatermesztés egyik fellegvára, kihasználva hatalmas mezőgazdasági területét és növekvő fogyasztói piacát. A kínai termesztők a virághagymák széles választékát kínálják, beleértve a tulipánokat, nárciszokat és liliomokat, kielégítve mind a hazai, mind a nemzetközi keresletet. Japánban a virághagymáknak is mély kulturális jelentőségük van, ahogyan a cseresznyevirágok és a krizantémok a megújulást, a szépséget és az élet átmeneti jellegét szimbolizálják. A japán termelők aprólékos odafigyeléssel termesztik a hagymákat.
Európában Belgiumban, Franciaországban és Németországban is jelentős a virághagymaipar, mindegyiknek megvan a maga különlegessége és piaci rése.
Belgium például begóniahagymáiról híres, Franciaország pedig kiváló liliomfajtáiról ismert. Németországban a virághagymatermelés olyan régiókra összpontosul, mint a Harz-hegység és a Fekete-erdő, ahol a kedvező éghajlat és a termékeny talaj ideális feltételeket teremt.
Észak-Amerikában a Csendes-óceán északnyugati részén kívül egyebek között Kaliforniában és a keleti tengerparton is termesztenek virághagymákat, különösen a helyi éghajlatnak és termesztési feltételeknek megfelelő speciális fajokból. Washington állam például a tulipántermesztésre szakosodott, és népszerű tulipánfesztiváloknak ad otthont, amelyek messziről vonzzák a látogatókat.
Más ágazatok fejlődését is ösztönzi A virághagyma-termesztés jövője ígéretes. A gyorsuló urbanizációval egyre nagyobb az igény a zöldfelületek és dísznövények iránt, ami a virághagymák piacát is mozgatja. Ezenkívül a nemesítési technikák, például a hibridizáció és a géntechnológia fejlődése lehetőséget kínál javított tulajdonságokkal rendelkező fajták kifejlesztésére, amelyek például jobban ellenállnak a betegségeknek, hoszszabban virágoznak, és élénk színekben pompáznak. A természeti erőforrások és a biológiai sokféleség megőrzéséhez azonban továbbra is nagy hangsúlyt kell fektetni a fenntartható gyakorlatokra.
A közvetlen bevételszerzésen túl a virághagyma-termesztés ösztönzi a kiegészítő iparágakat is, például a szállítást, a csomagolást és a kiskereskedelmet. Hollandia híres Keukenhof kertje, amely évente több millió virágzó hagymást mutat be, turisták millióit vonzza, ezáltal erősíti a helyi gazdaságot. Az olyan régiókban, mint az Egyesült Államok Csendes-óceáni északnyugati része, a virághagymák termesztése mentőövet jelent a vidéki gazdaságok számára. A kisüzemi termelők, gyakran családi vállalkozások elsődleges bevételi forrása a hagymatermesztés, a helyi lakosoknak pedig szezonális munkalehetőségeket teremt, az ültetéstől kezdve a betakarításon át a csomagolásig és a forgalmazásig. Ezenkívül például a tulipánfesztiválok által fellendülő turizmus további bevételeket injektál a helyi gazdaságba, támogatva a vendéglátást, a kiskereskedelmet és más szolgáltató iparágakat.
A virághagymaipar ráadásul sokféle munkaerő számára kínál kereseti lehetőséget, a szakképzett kertészektől az idénymunkásokig, és támogatja a vidéki és városi közösségek megélhetését. A virághagymák kereskedelme elősegíti a nemzetközi partnerségeket és a kulturális sokszínűséget, mivel a különböző országok megosztják egymással egyedi virágfajtáikat és termesztési technikáikat.
A virághagyma-kereskedelem hidat képez a nemzetek között, elősegítve a nemzetközi együttműködést. Hollandia jelentős virághagyma-exportőrként erősíti gazdasági kapcsolatait a vásárló országokkal, megkönnyítve a kereskedelmi megállapodásokat és a diplomáciai kapcsolatokat. Ez az összekapcsolódás túlmutat a hagymatermesztő régiók határain, és befolyásolja a globális kereskedelmet és a diplomáciát.
Környezeti aggályok?
Napjainkban kiemelten fontos a fenntartható mezőgazdasági és kertészeti termelés, az ökoszisztéma kényes egyensúlyának megőrzése. A virághagyma-termesztőket gyakran éri a vád, miszerint időzített hagymát csak környezetet nem óvó módon lehet termelni. A környezetvédelmi aggályok kezelése viszont a virághagymatermesztésen belül holisztikus megközelítést igényel, amelyet ma már alapelvnek tekint a legtöbb kertész. A holisztikus megközelítés egyensúlyt teremt a gazdaság és az ökológia fenntartása között. A fenntartható gyakorlatok, mint például a vetésforgó, a talajvédelem és az integrált növényvédelem, a minimális szántás vagy a szántás elhagyása nagyban csökkentik a szintetikus inputoktól való függést, miközben elősegítik a talaj egészségét és a biológiai sokféleséget. Ezenkívül az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentését célzó kezdeményezések, mint például az energiahatékonyság-növelő tervek és az alternatív üzemanyag-források hozzájárulnak az iparág általános ökológiai lábnyomának mérsékléséhez. A termelők, a kutatók és a döntéshozók közötti együttműködés elengedhetetlen olyan bevált gyakorlatok kidolgozásához és megvalósításához, amelyek a termelékenység vagy a jövedelmezőség veszélyeztetése nélkül csökkentik a környezeti hatásokat.
Ahogy a fogyasztók szemében is felértékelődik a fenntarthatóság és a helyi eredetű termékek, a virághagymák egyedülálló lehetőséget kínálnak a termelők számára, hogy kiaknázzák a piaci trendeket. A fenntartható gazdálkodási gyakorlatok nemcsak a környezetterhelést csökkentik, hanem a környezettudatos fogyasztókat is vonzzák, akik hajlandók prémiumot fizetni az etikusan előállított hagymákért. A fenntartható mezőgazdaságba való befektetéssel a termelők fokozhatják versenyképességüket, vonzhatják az igényes vásárlókat, és hosszú távú jövedelmezőséget biztosíthatnak a gyorsan változó piaci környezetben.
Az ökoszisztéma-szolgáltatások – például a beporzás és a szénmegkötés – nézőpontjából hangsúlyozzák a virághagyma-termesztés szerepét az éghajlatváltozás mérséklésében és a környezeti ellenálló képesség fokozásában. A fenntartható gyakorlatok elfogadásával és a kutatás-fejlesztésbe való befektetéssel a virághagyma-ágazat továbbra is virágozhat, miközben minimálisra csökkenti környezeti lábnyomát, és megőrzi a természeti erőforrásokat a jövő generációi számára.
Kilátások, piac Ahogy a virágok és dísznövények iránti globális kereslet folyamatosan növekszik, a virághagymaipar folyamatos bővülésre és innovációra kész. Az ázsiai, latin-amerikai és afrikai feltörekvő piacok új terjeszkedési lehetőségeket kínálnak az urbanizáció, a növekvő jövedelmek és a változó fogyasztói preferenciák miatt. A digitális technológiák, például az e-kereskedelmi platformok és a mobilalkalmazások forradalmasítják a fogyasztók virághagymavásárlási szokásait, új értékesítési csatornákat és piaci szegmenseket nyitnak meg.
A technológiai innováció kulcsszerepet játszik a virághagymaipar gazdasági növekedésének előmozdításában. A nemesítési technikák, például a markerrel segített szelekció és a géntechnológia fejlődése lehetővé teszi a termelők számára, hogy új fajtákat fejlesszenek ki olyan kívánatos tulajdonságokkal, mint a betegségekkel szembeni ellenálló képesség, a meghosszabbított virágzási idő és az élénk színek. Az automatizálás és a robotika korszerűsíti a gyártási folyamatokat, csökkenti a munkaerőköltségeket és növeli a hatékonyságot. A digitális marketingplatformok közvetlen hozzáférést engednek a termelőknek a fogyasztókhoz, megkerülve a hagyományos értékesítési csatornákat, és maximalizálják a profitot. Az ágazatnak azonban továbbra is ébernek kell maradnia az olyan kihívások kezelésében, mint az éghajlatváltozás, a kártevők és betegségek megjelenése, valamint a jogszabályoknak való megfelelés.
A fenntarthatóság kulcsfontosságú szempont mind a fogyasztók, mind a termelők számára a virághagymaiparban. A termelők egyre gyakrabban alkalmazzák a fenntartható gazdálkodási gyakorlatokat – ökológiai termesztés, integrált növényvédelem, víztakarékos öntözés –, hogy minimalizálják a környezetre gyakorolt hatást, és megfeleljenek a fogyasztók környezetbarát termékekkel kapcsolatos elvárásainak. A tanúsítási programok, mint például a Fair Trade és a Rainforest Alliance, biztosítékot nyújtanak a fogyasztóknak arra, hogy a virághagymákat etikus és környezettudatos módon nevelik, ami tovább növeli a fenntarthatóan termesztett hagymák iránti keresletet.
A kutatás a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal „A körforgásos gazdaság megvalósíthatósága a honvédelmi tevékenységek során” című, TKP2021-NVA-22 azonosítószámú Tématerületi Kiválósági Program támogatásával valósult meg, a Körforgásos Gazdaság Elemző Központ (KGEK) vezetésével.
Forrás: Kertészet és szőlészet