A hidrogénnek jelentős szerepe lesz a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésében, a klímacélok elérésében. Fő felhasználási területei az ipar és a közlekedés.
Számos problémára jelenthet megoldást a hidrogén, az egyik ilyen a dekarbonizáció, azaz a szénalapú energiahordozók használatának csökkentése, megszüntetése – mondta tegnap Palkovics László innovációs és technológiai miniszter egy, a Nemzeti Hidrogénstratégiát ismertető szakmai konferencián.
Az energiahordozó előnye, hogy bárhol előállítható és a helyszínen tárolható. Felhasználása is sokoldalú – mutatott rá a miniszter.
A hidrogén alkalmazása egy sor új technológiát vetít előre. Szólt arról is, hogy a magyar villamosenergia-termelés alapvetően a napenergiára és az atomenergiára épül, a megtermelt, de el nem tárolt energiából hidrogént állíthatunk elő.
A miniszter kitért rá, a 2030-ig szóló hidrogénstratégiai célok között szerepel a felhasználói igényekhez igazodó, nagy volumenű, karbonmentes hidrogén előállítása, az ipar zöldítése kezdetben karbonszegény, később karbonsemleges hidrogén használatával, a közlekedés zöldítése a gázolaj-felhasználás fokozatos kivezetésével, a hidrogénfelhasználást támogató villamosenergia- és földgáz-infrastruktúra kialakítása. Az egyes hidrogénfelhasználó ágazatok igénye eltérő, a legnagyobb volumenben az ipar képes hidrogént felhasználni. Erre példa a jelenleg lignittüzelésű Mátrai erőmű korszerűsítése, a Dunaferr, valamint a cementgyártás mint folyamat tervezett dekarbonizációja.
Ami a közlekedési célú felhasználást illeti, Palkovics László szólt arról, hogy fontos a nehézgépjármű-közlekedés dekarbonizációjának elősegítése hidrogéntöltési infrastruktúra kiépítésével, amiben az államnak is szerepe lesz. A tervek szerint 2030-ra húsz hidrogéntöltő-állomásra lenne szükség, amelyek száma 2040-ig tovább növekedne.
Birkner Zoltán, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke a hazai lehetőségekről és a nemzetközi tudományos alapú együttműködésről beszélt. Cél, hogy az egyetemeket, kutatóközpontokat a vállalkozásokkal összekössék. Az állam ezért új együttműködési fórumokat hozott létre, ilyenek a kompetenciaközpontok, a science parkok és a nemzeti laboratóriumok. Utóbbiak három–nyolcmilliárd forint közötti finanszírozásúak, fontos ismérvük, hogy nem egyetlen intézményhez kapcsolódnak, ami a befektetések szempontjából fontos. A tudományos parkok a technológiai megvalósulás helyszínei, összesen kilenc épül belőlük.
Előállítás megújuló energiából is
A hidrogénalapú mobilitás és energetika kapcsán előállításuk szerint megkülönböztetünk zöld-, kék-, szürke-, (más megnevezésben barna-) hidrogéneket. Utóbbi a jelenleg leggyakrabban alkalmazott módszerrel, azaz metán gőzreformálása útján előállított energiaforrást jelenti. Ma hazánkban, ipari léptékben ezt a módszert, illetve a földgázalapú eljárást alkalmazzák. A kék hidrogén esetében az előállításkor keletkező szén-dioxidot leválasztják, tárolják vagy hasznosítják, jelentősen csökkentve annak mennyiségét. Zöldhidrogénről beszélünk akkor, amikor az előállításhoz megújuló energiaforrást, például szél-, víz- vagy napenergiát használnak.
Szabályozói tesztkörnyezetet javasol az energiahivatal
A zöldhidrogén felhasználásának fontos szerepe lesz az időjárásfüggő megújuló technológiák integrálásában és a körkörös gazdaság kialakításában – mondta Tóth Tamás, a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal (MEKH) elnökhelyettese szintén a Nemzeti Hidrogénstratégiát bemutató konferencián. A MEKH szakmai támogatóként kíván részt venni a területtel kapcsolatos K+F projektekben, mivel fontosnak tartja a hidrogéntechnológia meghonosítását célzó innovációk felkarolását. További pilot-projektek indulnak a zöldhidrogén-előállítás, a szállítóvezetéki betáplálás, a szállító-, elosztórendszerek és felhasználói belső hálózatok és berendezések hidrogénkompatibilitásának tesztelése érdekében. Az itt szerzett tapasztalatok felhasználásával olyan szabályozói tesztkörnyezetre kíván javaslatot tenni, melynek keretében azonosíthatók a szabályozási akadályok, és esetenként a szabályozás alóli kivételeket állapíthatunk meg az innováció ösztönzése céljából.
Forrás: Magyar Hírlap