Ön itt áll: A HivatalrólSajtószobaA Hivatal a hírekbenOnline sajtó
9th Workshop of Disfluency in Spontaneous Speech Konferencia az ELTE-n!
2019. szeptember 09.
Módosítás: 2019. szeptember 10.
Olvasási idő: 3 perc
2019. szeptember 12-e és 14-e között kilencedik alkalommal rendezik meg a Disfleuncy in Spontaneous Speech 2019 (DiSS) nevet viselő konferenciát, melynek az idei évben – rendkívül megtisztelő módon – az ELTE ad otthont.

A program a 9th Workshop of Disfluency in Spontaneous Speech with an additional Special Day on (Dis)fluencies in Children’s Speech (DiSS2019) nevet viseli, amely rendezvény az International Speech Communication (ISCA), a SIG-CHILD, az ELTE Tudományos Tanácsa, az ELTE BTK valamint az NKFIH-K-120234 projekt támogatásával valósul meg. A rendezvény részletei kapcsán Bóna Judit főszervezővel, az ELTE BTK Alkalmazott Nyelvészeti és Fonetika Tanszék oktatójával beszélgettem. A következőkben a vele készült interjú olvasható.

Idén kilencedik alkalommal rendezik meg a DiSS konferenciát. Tudna mesélni a rendezvény gyökereiről, az első konferenciákról?

Az első konferencia egy kisebb, a megakadásjelenségekkel és beszédprodukcióval foglalkozó csoport ötlete alapján született. Az ötletadók egy nemzetközi konferencia szatellit találkozójaként álmodták meg a specifikus workshopot, az első évben a Nemzetközi Fonetikai Társaság világkongresszusa mellett szervezték meg, azóta kétévente kerül megrendezésre. A világkongresszust négyévente hívják össze, így az idei évben az Interspeech nevet viselő világkongresszus ernyője alatt – szatellitkonferenciaként – kapcsolódunk.

A hosszú múltra visszatekintő workshopon megfigyelhető-e változás a bemutatott témák, kutatási munkák sorában?

A változás leginkább abban ragadható meg, hogy a konferencián a tudományterület – alapkutatáson túlmutató – alkalmazása, gyakorlati vonatkozása is megjelenik. Megakadásjelenségeket mindannyian produkálunk, hezitálunk, javítjuk az esetleges hibákat, amelyeket elkövettünk, de tágabb értelemben a megakadásjelenségekhez sorolhatóak a szünetek is. A fluencia részét képezi az, hogy milyen gyorsan beszélünk. A jelenségeket alapkutatás szinten is érdemes vizsgálni, de a területnek nagyon sok gyakorlati vonatkozása is van, a nyelvtanulás, a logopédia, a beszédtechnológia területei nagyon sok lehetőséget rejtenek.

Mi tekinthető a közös célnak, ami összefogja a nemzetközi szervezetet?

Inkább kutatói közösségnek, nem hivatalos szervezetnek nevezném. Egy svéd kutatónak, Robert Eklundnak szívügye a rendezvény. Ő karolta fel és figyel arra, hogy minden második évben megrendezésre kerüljön a workshop. 2018 őszén tőle érkezett a felkérés, hogy Budapesten kerüljön megrendezésre az idei konferencia. Ennek azért is örültem, mert rögtön megszületett az az ötletem, hogy legyen a konferenciának egy harmadik napja, amely kimondottan a gyermekek kommunikációjával foglalkozik. Ez kapcsolódik egy már harmadik éve az ELTE-n folyó, a gyermeki beszéd temporális jellemzőit feltáró OTKA-projektünkhöz. Eddig nyugati egyetemek, valamint Japán rendezhette meg a konferenciát, az idei évben az ELTE vállalta el a szervezést, és úgy alakult, hogy én lettem a főszervező.

Fókuszálva az idei konferenciára, tudna mesélni a szervezés folyamatáról?

Első lépésként egyeztettem a svéd kutatóval, de ezt követően teljesen szabad kezet kaptam. Megkaptam tőle az e-mail címeket, a workshopot regisztráltam az ISCA felületén, akik ezt követően segítettek a promócióban, szétküldték a saját tagjaik között a felhívást, de ezen kívül a workshop helyi szervezés. Egy évvel ezelőtt, 2018 szeptemberében kezdtük el a szervezést, akkor küldtük ki a felhívást, valamint kértük fel a Scientific Comittee tagjait, akik támogatták a rendezvényünket. A későbbiekben Gósy Mária professzor asszony koordinálásával a benyújtott cikkeket is ők bírálták. Párhuzamosan nagyon sok esemény zajlott, a közeljövőben megjelenik egy kötet, mely a beküldött konferenciacikkeket tartalmazza, és amelynek az ELTE lesz a kiadója. Emellett a gyakorlati tennivalók, mint a teremfoglalás, az ételrendelés, a külön programok szervezése is sok munkával járt. A második napon a résztvevők egy vezetett túrán vehetnek részt a kivilágított városban, ezt követően egy néptáncbemutatóval összekötött vacsorán. Reméljük, hogy mindenki pozitív élményekkel fog távozni. Nagyon sok munka van a szervezésben, de minden pillanatát élveztem. Olyan kutatókkal levelezhettem, és már e-mail útján is olyan barátságok köttettek, amelyek szerintem hosszú évekig meghatározzák majd a kutatómunkámat.

Forrás: elteonline.hu

Utolsó módosítás: 2019. szeptember 10.
Visszajelzés
Hasznos volt az oldal információtartalma az Ön számára?