A 21. században az adatok áradatában élünk, ez az óriási, komplex információmennyiség azonban önmagában még nem jelent tudást. Míg az adatok gyűjtése és rendszerezése mindennapos tevékenységnek számít, az adatok mögött rejlő történetek csak ritkán tárulnak fel. Az adatvizualizáció nemcsak lenyűgöző képi világot teremt a rendelkezésünkre álló nyers adathalmazokból, akár adatfestmények formájában, hanem kutatások részeként nagyban támogatja az összefüggések megismerését, befogadását is.

A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) design- és kutatásalapú megközelítése ezen a területen is úttörő, hiszen a vizuális kommunikációval az adatok vonzó megjelenítésén túl a felelős gondolkodás és a társadalmi párbeszéd alapjait is megteremti.

Design és felelősség

Az adatvizualizáció szerepe messze túlmutat a puszta szemléltetésen: lehetővé teszi, hogy az emberi elme értelmezni tudja az adatok mögötti összefüggéseket, trendeket vagy anomáliákat, és támogatja a gazdasági, társadalmi döntéshozatalt.

A modern társadalmi, ökológiai és technológiai problémák komplexek, rétegzettek és egymásba ágyazódnak. Egy-egy jól megtervezett dashboard, diagram, infografika és interaktív vizualizáció képes feltárni az oksági láncokat, és könnyen, gyorsan befogadható, nemegyszer szórakoztató és esztétikailag is értékelhető módon interpretálni a rendszerek gyakran láthatatlan működését.

Az adatvizualizáció területe ma már a designkutatás egyik kiemelten fontos eszköze, amellyel a komplex valóságot átláthatóvá és értékelhetővé tehetjük. Nem véletlen, hogy a MOME kutatási filozófiája az adatvizualizáció etikai jelentőségére is fókuszál: olyan kritikai gondolkodásmód, melynek célja, hogy a jövőben a társadalom befogadóbb, igazságosabb legyen, az adatok pedig a különböző kihívásokkal való megküzdést szolgálják.

Testre szabott adatok

A MOME egyik legfrissebb adatvizualizációs projektjében Minkó Mihály, a vizuális kommunikáció és adatfizikalizáció határterületein dolgozó kutató vezetésével a Healthperiment című kiállítás valósult meg, a Magyar Telekom „Data Experiment” programjának keretében. Vajon hány adat keletkezik rólunk egyetlen nap alatt? Hány lépést teszünk meg, hányat dobban a szívünk, mennyit alszunk, vagy éppen mennyi kalóriát égetünk el? Ma már számtalan alkalmazás segítségével monitorozhatjuk fizikális és mentális állapotunkat, ám a puszta számsorok mögött ott rejtőznek a személyes történeteink is. A kiállítás célja éppen az, hogy ezekre az egyszerűen mérhető, mégis összetett jelentésrétegeket hordozó adatokra új nézőpontból tekintsünk: a bemutatott munkák szubjektív adatgyűjtések kreatív lenyomatai, amelyek adatvizualizációs technikák és adatfizikalizáció révén mutatják meg, milyen tanulságokat hordozhatnak rólunk a saját adataink. A látványos, gyakran kézzelfogható formában megjelenített vizualizációk nemcsak informálnak, hanem el is gondolkodtatnak arról, hogyan járulhat hozzá az adatok tudatos értelmezése egészségünk megőrzéséhez. A projektben a Telekom Learning Experience CoE tagjai vettek részt, a szakmai mentorációt Minkó Mihály (MOME Ecology and Action Lab) biztosította, a kiállítástervezést pedig Kovács Andrea (MOME Business Community) vezette.

Minkó Mihály az adatvizualizáció határterületeivel, az adatfizikalizációval is foglalkozik, munkáiban gyakran alkalmaz lebomló, megújuló anyagokat is. Katona Eszter társadalomkutatóval közösen hozták létre a „Data Beads” nevű projektet, amely ezüstöt nyert az Information is Beautiful Award nemzetközi megmérettetésen. A kezdeményezés célja, hogy az adatokat kivigye a digitális térből, és viselhető tárgyakká – például karkötőkké – formálja. Ezek a kézműves eszközök nemcsak vizuálisan jelenítik meg az adatokat, hanem beszélgetést is indíthatnak róluk – így közelebb hozva a közönséget az adatokban rejlő összefüggésekhez. A projekt köré idővel közösség is szerveződött, amely különféle adatinspirált tárgyak (hímzések, ékszerek, szobrok) készítésével bővíti a megértés lehetőségeit.

A MOME a csillagokban

A MOME tudománykommunikációs tevékenységének kiemelkedő példája az a határterületen végzett munka, ahol a design és az adattudomány találkozik, és amely nemrég a legmagasabb szintű nemzetközi tudományos publikációkban is helyet kapott.

Az egyetem adattudományi munkatársai, Radványi Ádám és Varga Viktor az XX Trianguli (XX Tri) nevű vörös óriáscsillag felszínén megjelenő csillagfoltok időbeli változásáról készítettek látványos animációkat egy, a rangos Nature Communications folyóiratban megjelent kutatáshoz. A Leibniz-Institut für Astrophysik Potsdam (AIP) és a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Csillagászati Intézetének kutatói tizenhat éves méréssorozat alapján rekonstruálták a vörös óriáscsillag felszínén megjelenő, az átlagosnál hűvösebb területek, úgynevezett csillagfoltok időbeli változását. A MOME mint az intézet stratégiai együttműködő partnere vett részt a projektben, a két szakember a kutatás eredményeit, a rendkívül komplex és nehezen értelmezhető adatokat adatvizualizációs animációval tette közérthetővé.

A vizuális kommunikáció ilyen esetben létfontosságú. „A vizualizáció segít bepillantani olyan részletekbe, amelyeket az adatok táblázatban való vizsgálata során nem látnánk meg, illetve a laikus közönség számára is sokkal élvezetesebb és izgalmasabb betekintést enged” – fogalmazott Radványi Ádám.

A design és az adatvizualizáció ebben az esetben valódi tudományos hozzáadott értékkel is bír: nemcsak közérthetővé teszi az eredményeket, hanem a kutatási folyamatot is segíti azáltal, hogy új felismeréseket tesz lehetővé a vizuális elemzés révén.

„Ritkán adatik meg, hogy az ember olyan projekten dolgozhasson, amely egyrészt mélyen interdiszciplináris jellegű, másrészt ekkora tudományos jelentőséggel bír. A mi részvételünk főként a kutatás tudománykommunikációs vonalára fókuszált: a célunk az volt, hogy érthető és látványos formában mutassuk be ennek az egyedülálló kutatásnak a fontosságát. Egy távoli, több száz fényévre lévő csillag életre keltése egyszerre feszegeti a természettudomány és a művészet határterületeit, de minden kihívást megért ez a munka, igazi szerelemprojektté vált időközben” – tette hozzá a kutató.

Az adatmítosz lerombolása

A Data Vandals, azaz Jen Ray képzőművész és Jason Forrest adatvizualizációs szakértő ledönti a falat, amely elválasztja az adatokat attól, hogy a mindennapi életben egy-egy változás eszközei lehessenek. Vallják, az adatvizualizáció univerzális nyelv, amelyet a világ bármely pontján megértenek és elemezni tudnak.

Ezzel együtt viszont megkérdőjelezik azokat a gyakori tévhiteket és mítoszokat, amelyek az adatok és az adatábrázolás körül keringenek. Bátran hirdetik: az adatok kaotikusak, képesek hazudni, és nem tekinthetők a világ megértéséhez szükséges egyetlen eszköznek.

„Az adatok lényegében az emberiség tükrei” – hangsúlyozzák, legfőbb üzenetük pedig az, hogy az adatok sohasem teljesen semlegesek, hiszen valósággá válásuk folyamata a gyűjtéstől a vizualizációig mind emberi döntések sorozata. Ez egyúttal azt jelenti, hogy a designer és a kutató felelőssége, hogy ne csak a mit, hanem a hogyant és a miértet is kommunikálják az ábrázolás során.

A MOME Open kétnapos workshopján a résztvevők új adatokat és módszereket kerestek a Városmajor közösségi használatának a feltérképezésére. A projektben a Data Vandals az adatok fizikalizációjára fókuszált, mégpedig azért, hogy kizökkentsék és megragadják az emberek figyelmét. A kutatást kivitték a parkba, immerzívvé tették, azaz izgalmas, sokszor humoros, beszélgetésre ösztönző témák mentén szervezték, az eredményt pedig szobrokká, összematricázott adatképregényekké, végeredményben a közösség történeteivé alakították.

Adatra épített bizalom

A designgondolkodás egyedülálló képessége, hogy a mennyiséget minőséggé, a számot élménnyé és felismeréssé alakítja, azaz hidat épít a kutatók és a társadalom között, elősegítve a megértést, a tudományterületekkel kapcsolatos társadalmi bizalom épülését, a párbeszédet és a kíváncsiság fenntartását. Az utóbbi évek egyik legizgalmasabban fejlődő területe az adatvizualizációs történetmesélés, az adatvizualizációk különböző műfajai, melyekkel érthetőbbé válhat a világ, komplexebbekké és világosabbakká tehetők a tudomány eredményei, melyek így akár termékekbe, szolgáltatásokba is beépíthetők. A MOME projektjei világosan megmutatják, hogy az adatvizualizáció a 21. században a megértés kulcsa, a tudománykommunikáció egyik leghatásosabb eszköze.

A tartalom az MEC_N 149689. számú „Új utak, innovatív megoldások a tudomány- és innovációkommunikációban” projekt, a Kulturális és Innovációs Minisztérium Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból nyújtott támogatásával, a MEC_N_24. kódszámú pályázati program finanszírozásában valósult meg.

Forrás: papageno.hu