Az Állatorvostudományi Egyetem (ÁTE) már harmadik alkalommal volt az agrártudományi szekció „házigazdája”, ezúttal 241 előadás hangzott el, 27 tagozatban. Nyolcvan helyezésről döntött és 40 különdíjat ítélt oda a szakmai bizottság.
Az ünnepélyes megnyitón Sótonyi Péter, az ÁTE rektora, aki egyben az intézményi TDK elnöke, kiemelte, hogy 70 éves fennállása során a diákkör mindig a másként gondolkodók műhelye volt a magyar tudományos életben. A tudományon keresztül nevel – ez a legfőbb célja.
A szürkeállomány hazánk legnagyobb kincse, tehát aki a gyarapításában részt vesz, máris a konferencia nyertese.
Sótonyi Péter külön köszöntötte Szendrő Pétert, aki 1987 óta áll az Országos Tudományos Diákköri Tanács (OTDT) élén. Az ő kezdeményezésére alapították a legjobb diákkörösöket elismerő Pro Scientia Aranyérmet és a legkiválóbb tanárokat megbecsülő Mestertanár kitüntetést.
Szendrő Péter felidézte, hogy 2 évvel ezelőtt Magyar Örökség-díjjal ismerték el a mozgalmat. Elmondta, hogy az idei konferenciára 5206 diák jelentkezett 4726 pályázattal, amelyeket több mint 3 ezren bíráltak el.
A fiatalokat leginkább a felfedezés izgalma motiválja a kutatói pálya választására, mondta köszöntőjében Freund Tamás, az MTA elnöke. Hozzátette, hogy a hivatás szépségeinek megismertetése érdekében programot indítottak középiskolások számára. Az alapkutatás a tudomány legtisztább módozatai közé tartozik, mert a kíváncsiság, a tudásvágy motiválja benne az embereket. A tudományos diákköri mozgalom jelentőségét mutatja, hogy résztvevői közül kerül ki a doktoranduszok 80–90 százaléka.
Az OTDK-n azokat lehet meghallgatni, akik újdonsággal tudnak szolgálni a tudomány területén, szólt a résztvevőkhöz Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter. „Tiszteljük önöket ezért a munkáért – hangsúlyozta. – Örülünk annak, hogy ennyi tehetséges fiatal van Magyarországon. Legfőbb erőforrásunk a kiművelt emberfőkben rejlik, köztük azokban a tehetséges és szorgalmas fiatalokban, akik nap mint nap tesznek azért, hogy a bennük rejlő tehetséget kamatoztassák” – fogalmazott. Elmondta továbbá, hogy a Nemzeti Tehetség Program évi 3 milliárd forintot biztosít a fiatal kutatók és segítőik támogatására.
Hankó Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára azt mondta, hogy a magyar felsőoktatás világszínvonalú eredményeiben mindig jelentős szerepet játszott a tanárok és diákok bensőséges szakmai és emberi együttműködése. A 35. OTDK előzményeként 1858 „házi konferenciát” rendeztek a felsőoktatási intézmények, amelyek keretében 12 736 dolgozatot ismertettek.
Birkner Zoltán, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke elmondta, hogy a hivatal a 16–17 évesektől a senior kutatókig mindenkinek lehetőséget ad pályázati forrás elnyerésére a kutatásaihoz, az Új Nemzeti Kiválósági Programtól az OTKA-programokig terjednek a lehetőségek. A résztvevők figyelmébe ajánlotta a tavaly elindított kooperatív doktori programot, ami a felsőoktatásba való visszatérést támogatja kutatási-innovációs munkahelyekről.
Az OTDK sokkal több mint egy szakmai megmérettetés: egy kapu, amely a tudományos sikerek végtelen lehetőségét nyitja meg a fiatalok előtt, fogalmazott köszöntőjében Nagy István agrárminiszter. Örömmel tapasztalja, tette hozzá, hogy az Agrártudományi szekció egyre sikeresebb. A tudományos diákköri mozgalomnak fontos szerepe van az agrárium fejlődésében, a fiatal utánpótlás kinevelésében.
Ezúttal is kiemelte, hogy a vidék sorsa a generációváltáson múlik, és az Agrárminisztérium mindent megtesz a tehetséges fiatalok támogatásáért.
Az agrártudományi szekció március 31-ei záróülésen Pénzes Béla, az OTDT alelnöke, az agrártudományi szakmai bizottság elnöke elmondta, nehéz feladat volt a 27 tagozatba sorolt dolgozatok elbírálása és a sokféle eredmény tudományos igényű összehasonlítása. Ezért kérték fel a szakma kiválóságait a bíráló bizottságban való részvételre, olyanokat, akiknek jelentős tudományos teljesítménye nemcsak megkérdőjelezhetetlenné teszi hitelességüket, hanem több évtizedes elkötelezettséget tükröz a tehetséggondozás iránt.
A diákköri munkának az ismeretlen megismerése a lényege, mondta, és ehhez minden korban kőkemény munkára van szükség. Az a jó tanár, tette hozzá, akinek a tanítványai messze túljutnak a mesterükön. Hallgatói bárkinek lehetnek, de a tanítványokat ki kell érdemelni.
Rácz Bence, a szekció ügyvezető elnöke számolt be arról, hogy a két nap alatt többen és többször is úgy érezték, hogy a hallgatók jobb előadók, mint sok egyetemi oktató.
A megnyitó ünnepségen Sótonyi Péter gazdagon illusztrált előadást tartott a magyar állatorvosképzés történetéről, az állatorvosok alma materéről és az intézmény terveiről.
A magyar állatorvosképzés gyökerei a XVIII. században erednek. Az állatgyógyászat létrejöttének a szükségszerűség volt fő mozgatórugója, ugyanis Németországban 28 millió, Európában 200 millió szarvasmarha pusztult el a keleti marhavész következtében. A járvány kiterjedtsége szükségessé tette az állami beavatkozást.
Európában először 1762-ben Lyonban, majd 1767-ben Bécsben, 1787-ben pedig Pesten, Tolnay Sándor vezetésével kezdődött meg az állatorvosképzés. Magyarországon a Pesti Egyetem Orvosi Karának Állatgyógyászati Tanszékén és Állatgyógyintézetében zajlott a képzés 1851-ig. Azóta tíz újabb formában vagy elnevezéssel, de a mai napig folyamatos az oktatás.
2016-ban visszanyert önállóságukat az egyetem versenyképességének fontos tényezőjeként határozta meg a rektor, de hasonlóan lényegesnek tartja a kiemelkedően magas felvételi ponthatárt is. A tudományos diákköri munkának szintén nagy jelentősége van az állatorvos-oktatásban. Személy szerint olyan fontosnak tekinti ezt a területet, hogy 21 éve Sótonyi Péter az egyetemi tudományos diákkör elnöke. Rektori beosztásában is megtartotta ezt tisztséget, hogy érzékeltesse a TDK kiemelkedő szerepét az állatorvosok és tudósok képzésében.
Az egyetem István utcai kampuszának angol és német nyelvű képzéseire a világ 52 országából járnak hallgatók, a magyar hallgatók a létszám egyharmadát teszik ki. Az intézmény vezetője büszkén említette, a járvány ellenére 10 százalékkal nőtt az egyetemre jelentkezők száma. A magyar nyelvű képzésre hat és félszeres a túljelentkezés, az idegen nyelvű képzésekre két és félszeres.
Bízunk benne, hogy 2024-ben az Európai Állatorvosképző Intézmények Szövetsége negyedszer is akkreditálja az egyetemet. Az amerikai akkreditáció elnyerését is tervezik, amivel szeretnék elérni, hogy még nagyobb „merítésből” válogathassák meg külföldi hallgatóikat; legyen akár ötszörös is a túljelentkezés, hogy még tehetségesebb fiatalokat tudjanak felvenni.
A néhány évvel ezelőtt bevezetett hetesi gyakorlat az Üllői Tangazdaságban igen népszerűvé vált a hallgatók körében, mert ott részt vehetnek a mindennapi állatápolásban. Ez azért is fontos, mert ma már sokszor a vidéki fiatalok sem látnak gazdasági haszonállatot a lakóhelyük környékén. Másrészt bebizonyosodott, hogy a gyakorlat hatására a felsőbb évfolyamok klinikai tárgyainak tanulása közben másképp nyúlnak az állatokhoz, mint ha akkor találkoznának először jószágokkal.
A rektor az egyetem szakállatorvos-képzését is méltatta. Jelenleg 12 ilyen képzést kínál az egyetem a kisállatgyógyászattól a lógyógyászaton és a vadegészségügyön át a labor-állatdiagnosztikai szakállatorvos szakig. A 1,5–2 éves képzések lehetővé teszik önálló praxis indítását.
Az egyetem közeljövőben megkezdődő nagyszabású beruházásával a világ egyik legmodernebb laboratóriumhálózatát is magába foglaló Összehasonlító Orvostudományi Kutatóközpontot hoznak létre, ami az intézmény versenyképességének javításával tovább növeli a vonzerejét – külföldön és belföldön egyaránt.
Forrás: magyarmezogazdasag.hu