A skizofrénia kialakulásának molekuláris hátterét vizsgálják egy új kutatásban, amely a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) támogatásával indult el a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban.

A cél: személyre szabottabb kezelési lehetőségek kidolgozása a skizofrénia kialakulása esetében a betegek számára.

A skizofrénia kialakulása mögötti tényezők nyomában

A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat intézményének közleménye szerint a skizofrénia az idegrendszer fejlődési zavaraihoz köthető, és kialakulásában egyaránt szerepet játszanak genetikai és környezeti tényezők. Bár a betegség biológiai háttere részben már ismert, sok részlet még mindig feltárásra vár.

Kiemelt figyelmet kap a vér-agy gát, amely az agy és a vérkeringés közötti védőzóna. Ha ez a védelmi vonal megsérül, toxikus anyagok és immunsejtek is bejuthatnak az agyba, ez pedig összefügghet többek között a skizofrénia kialakulásával is. A kutatók a terhesség alatti fertőzések, az anyai immunválasz és a serdülőkori kannabiszhasználat hatásait is vizsgálják.

A B3phrenia névre keresztelt projekt 50 millió forintos támogatást kapott. A cél annak feltérképezése, hogyan hatnak ezek a kockázati tényezők a vér-agy gátra, illetve miként befolyásolják a betegségre való hajlamot vagy éppen az azzal szembeni ellenállást.

A kutatás során állatmodellek és skizofréniás betegektől származó őssejtek is szerepet kapnak, és arra keresik a választ, hogyan függ össze a kannabiszhasználat, a biológiai nem és a vér-agy gát működése a betegség kialakulásával.

A cél az, hogy a jövőben a betegeket biológiai jellemzőik alapján lehessen csoportosítani, és ennek mentén személyre szabott terápiás megoldásokat kínáljanak.

Forrás: delmagyar.hu