Nemzeti Hidrogénstratégia és Fehér Könyv

A konferenciát Steiner Attila, az ITM körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára nyitotta meg, aki elmondta, hogy uniós is viszonylatban is mérföldkő, hogy törvénybe foglalta Magyarország a 2050-es klímasemlegességi célkitűzéseket. A 2050-es útitervet is elfogadta a kormányzat nem régen, az úgynevezett Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégiát, amelynek fontos eleme a hidrogéngazdaság beindítása.

Lepsényi István, a Nemzeti Hidrogéntechnológiai Platform (NHP) Irányító Bizottságának elnöke pedig beszámolt arról, hogy az elmúlt időszak legfontosabb feladata az volt, hogy egy asztal köré üljenek le azok a szereplők, akik valamilyen módon kapcsolódnak a hidrogénhez. Jelenleg a Platformnak már több mint 80 tagja van. Emellett fontos volt a nemzetközi kapcsolatok megerősítése is. Ezt követően Mayer Zoltán, az NHP Operatív Menedzsmentjének munkatársa ismertette a Platform munkáját és az úgynevezett Fehér Könyvet, amely egy összefoglaló szakmai dokumentum, és többek között felméri a hazai állapotokat, és bemutatja a hidrogéntechnológia lehetőségeit, illetve fontos inputja volt a Nemzeti Hidrogénstratégiának, amit májusban fogadott el a kormány.

Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a Nemzeti Hidrogénstratégiát mutatta be.

Elmondta, hogy a hidrogén számos problémára jelenthet megoldást, amely támogatja a diverzifikált energiaellátást, a dekarbonizáció motorja lehet, illetve gazdasági és iparfejlesztési lehetőségeket teremt. Fontos azonban azt látni, hogy Magyarország hol tud beszállni ebbe a folyamatba:

• Az előállítás területén nagyok a lehetőségek, ahol a nap- és az atomenergiára is támaszkodhatunk. Itt a cél a felhasználói igényekhez illeszkedő, versenyképes árú, alacsony karbonintenzitású hidrogénelőállítás feltételeinek megteremtése (16 ezer tonna karbonmentes és 20 ezer tonna karbonszegény hidrogén és 240 MW elektrolizáló kapacitás 2030-ra).
• Szintén fontos az ipari felhasználás dekarbonizálása, mivel jelenleg több olyan terület van Magyarországon, ahol fosszilis üzemanyagot égetünk el (pl. Mátrai Erőmű, földgázas erőművek, Dunaferr). Ebben szintén segíthet a hidrogén, sőt, még a hadiiparban is lehet szerepe, a Rheinmetall hazai gyárában már foglalkoznak ennek a fejlesztésével.
• Közlekedési alkalmazások szempontjából a hidrogénhajtás a nehezebb járműveknél játszhat fontos szerepet (pl. busz, teherautó). Itt a 2030-as célok közé tartozik 40 töltőpont létrehozása és 4,8 ezer hidrogénhajtású jármű használata.
  
  Az EU azon terveiről is beszélt Palkovics László, hogy kiterjesztenék a szén-dioxid-kvóta rendszerét a közlekedésre és az épületekre is, ez utóbbit elleneznék.

• Végül a stratégia fontos eleme a hidrogénnek, mint köztes tárolóegységnek a használata is, illetve a földgázos bekeverés is. Kérdés, hogy a gáztárolók használhatóak-e hidrogén tárolására, itt még folynak az elemzések.

Emellett lényeges a K+F tevékenységek támogatása és a szabályozást is ki kell alakítani. A hazai hidrogén előállítás jelenleg fosszilis alapú (szürke), amit a karbonszegény (kék) és a karbonmentes (zöld) hidrogén fog kiváltani a következő évtizedekben.

Szabályozás és EU-s pályázatok

Tóth Tamás, a Magyar Energetikai Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) elnökhelyettese a hidrogénnel kapcsolatos szabályozás nehézségeit ismertette. Kiemelte, hogy a hidrogéntechnológia a jövőben nagymértékben átalakíthatja az energiaszektort, ahhoz azonban, hogy ez az innovatív ágazat fejlődni tudjon, elengedhetetlen a hosszú távon is fenntartható szabályozás megteremtése.

A MEKH szakmai támogatóként kíván részt venni a területtel kapcsolatos K+F projektekben, mivel fontosnak tartja a hidrogéntechnológia meghonosítását célzó innovációk felkarolását.

Tóth Tamás elmondta azt is, hogy a jövőben további pilot projektek indulnak a zöld hidrogén előállítás, a szállítóvezetéki betáplálás, a szállító-, elosztórendszerek és felhasználói belső hálózatok és berendezések hidrogén kompatibilitásának tesztelése érdekében. A hivatal az itt szerzett tapasztalatok felhasználásával olyan szabályozói tesztkörnyezetre kíván javaslatot tenni, melynek keretében azonosíthatók a szabályozási akadályok, és adott esetben a szabályozás alóli kivételeket állapíthatóak meg az innováció ösztönzése céljából.

Az elnökhelyettes felhívta a figyelmet az újonnan kiépítendő, tiszta hidrogén hálózatok fejlesztésének fontossága mellett az olyan kisebb infrastruktúra-átalakításokra is, amelyek az átmeneti időben lehetővé teszik a termelt hidrogén földgázhoz történő keverését, szállítását és elosztását. Annak érdekében azonban, hogy a földgázhálózatot a hidrogén szállítására alkalmassá tegyük, ki kell dolgozni a keverési, betáplálási szabványokat, valamit rendezni kell a betáplálás gazdasági, jogi és tarifális kérdéseit is

A hidrogénhez kapcsolódó EU-s hazai pályázati lehetőségekről Andorka Miklós, a MAPI Csoport stratégiai igazgatója beszélt.

Fontos megjegyezni, hogy ezek közül még sok tervezési fázisban van.

Ezek között szerepel többek között:

• A mikro-, kis- és középvállalkozások modern üzleti és termelési kihívásokhoz való alkalmazkodását segítő fejlesztések támogatása 200 milliárd forintos keretben.
• Vállalati kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységek ösztönzése (pl. ipari kutatás, eszközbeszerzés) több mint 135 milliárd forintos keretben
• Zöld Nemzeti Bajnokok program, amely a zöld ipar területén tevékenykedő mikro-, kis- és középvállalkozások technológiaváltását támogatja majd.

Ezek mellett persze vannak még más elérhető programok és támogatások is, illetve érdemes megjegyezni, hogy a pályázatok feltételei is változóak arra vonatkozóan, hogy kik vehetnek részt benne.

Beszámoltak a KKV-k és nagyvállalatok is

A szabályozó és az ITM mellett a hazai nagyvállalatok és KKV-k is elmondták a saját tapasztalataikat és terveiket a hidrogéntechnológiában rejlő lehetőségekkel kapcsolatban. Többek között előadást tartott:

• Gidai Olivér, a GanzAir Kompresszortechnika tulajdonosa és cégvezetője, aki a magyar kkv-k hozzáadott értékéről beszélt a hidrogéntechnológia hazai és ipari alkalmazásában.
• Janáky Csaba, a ThalesNano Energy társalapítója és tudományos főtanácsadója a hidrogéngenerátorok vegyipari és gyógyszeripari felhasználási lehetőségeit vázolta fel.
• Goldfárth József, a Mol Olajipari Vegyi Anyagok és Technológiák vezetője a Mol 2030-as stratégiájáról, és a 2020-ban indult Science Park Programról, illetve a Mol és a Pannon Egyetem által alapított körforgásos gazdaságra fókuszáló Tudományos és Innovációs Parkról beszélt. Utóbbi kiemelet irányai közé tartozik a hulladék újrahasznosítás, a dekarbonizáció és a fenntartható vízgazdálkodás is.
• Hegedüs Ákos, a Linde Gáz Magyarország vezérigazgatója a kék és zöld hidrogén lehetőségeiről beszélt Magyarországon.
• Prépost András, az MVM innovációs tanácsadója pedig az MVM Csoport hidrogéntechnológiai ambícióiról számolt be.
• Kriston Ákos, a Magyar Földgáztároló (MFGT) elnök-vezérigazgatója az Akvamarin projektet és aktuális fejleményeit mutatta be. Elmondta, hogy a hidrogén segíthet a villamosenergia-rendszer kiegyensúlyozásában is.
• A vállalati szemszög mellett Birkner Zoltán, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke beszélt még az IPCEI projektekről, illetve Tompos András, az ELKH Természettudományi Kutatóközpont igazgatója ismertette a hidrogénhez kapcsolódó hazai KFI lehetőségeket és terveket.
• A konferenciát Kaderják Péter, a Zéró Karbon Központ (ZKK) vezetője zárta.

A konferenciát a Nemzeti Hidrogéntechnológiai Platform, az MHT Egyesület, illetve a Természettudományi Kutatóközpont szervezte. Az előadások megtekinthetőek itt is.

Forrás: portfolio.hu