Hatalmas robbanás előtt ál az egészségügyi digitalizáció területe hazánkban és világszerte is. Szakértők szerint a digitális egészségügyi megoldások piaca a 2019-es 175 milliárd dolláros szintről 2025-re eléri majd a 660 milliárd dollárt. A folyamatra a koronavírus-járvány katalizátorként hat, hiszen számos járványkezeléssel kapcsolatos kihívásra is a digitalizáció ad választ.
A téma kapcsán teltházas szakmai konferenciát tartottak Budapesten szeptember 30-án. A Digital Health Summit-on több mint 400-an vettek részt. A rendezvényen számos globális egészségipari nagyvállalat nemzetközi képviselői mellett az iparág legfontosabb hazai szereplői is felszólaltak.
Forrásbőség az egészségügyi innovációban, felértékelődő adatvagyon
A konferencián a világ legnagyobb gyógyszeripari vállalatai is képviseltették magukat. A Novartis képviseletében Mauricio Campos Suarez, a Novartis AG CEE Digital Lead-je tartott angol nyelvű előadást a gyógyszeripari ökoszisztémáéban zajló innovációról, emellett a vállalat a konferencián biztosított lehetőséget a Novartis Digital Health Startup Verseny 6 döntősének, hogy személyesen mutassák be projektjeiket a magyarországi egészségügyi szakma kiemelkedő szereplői előtt.
Magyarország 2017 novemberében vezette be az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) rendszert, mellyel hazánk élenjárt a digitális egészségügy alapjainak lerakásában. A rendszer éles indulása óta is folyamatos továbbfejlesztés alatt áll, mely a szakmai folyamatokat támogató, több ellátót összekapcsoló megoldásokra fókuszál jelenleg, illetve a folyamatosan keletkező adatvagyonra tekintettel kiemelt prioritást kap annak bővítésére és kihasználásra irányuló fejlesztés is – mondta el előadásában az Országos Kórházi Főigazgatóság képviseletében Szabó Bálint informatikai főigazgató-helyettes.
A konferencián Dr. Szabó István, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnökhelyettese arról beszélt, hogy a hazai K+F ráfordítások összege évek óta emelkedik, a KSH legfrissebb adatai szerint 2019-ben minden eddigi értéket meghaladva 702 milliárd forint hasznosult ezen a területen, ami több mint kétszerese a 2010-es költéseknek. A kutatás-fejlesztésre és innovációra szánt állami források 2021-ben is jelentősen nőnek: több mint 160 milliárd forintot fordítanak erre hazai forrásból, az új uniós operatív programból pedig már idén is további több százmilliárd forintnyi pályázat nyílik meg a magyar KFI ökoszisztémában.
Gyógyszeripar a digitalizáció útján
Maiko Liebermann (Digital Health Leader Oncology, Personalised Healthcare & Patient Access) a Roche részéről négy olyan digitális egészségügyi innovációt mutatott be, melyek célja, hogy komplex megoldásokat kínáljon a betegek problémáira, valamint, hogy az egészségügyben zajló folyamatokat még hatékonyabbá tegye a betegút teljes folyamatában.
Az idegtudományok területén tevékenykedő Biogen képviseletében Madeleine Latapie (Biogen Digital Health, Paris) tartott angol nyelvű előadást a digitális innováció és idegtudomány témakörében, kitérve a vállalat betegeknek készült mobilapplikációjára.
Az MSD a Digitális és technológiai innovációk a változás idején témájú kerekasztal-beszélgetésen képviseltette magát, melyen Mohamed Kamal, az MSD közép-keleti európai marketingigazgatója vett részt.
Kuthy Antal, az E-Group alapító-vezérigazgatója arról beszélt, hogy a vállalat úttörő szerepet vállal az adattó-típusú egészségügyi big-data összetett igényeihez igazodó technológia hazai meghonosításában, projektjeiben sikerrel alkalmazza a különböző mesterséges intelligencia-technológiákat, beleértve az üzleti intelligencia és a komplex bioinformatikai felkészültséget igénylő adattudományi mélytechnológia megoldásokat.
A precíziós onkológia területén tevékenykedő Oncompass Medicine Hungary Kft. képviseletében Dr. Peták István, PhD, kutatóorvos, vezérigazgató tartott előadást Digitális Terápiatervezés a Precíziós Onkológiában címmel, melyen arról hallhattak az érdeklődők, hogyan adhat megoldást a mesterséges intelligencia alkalmazása a precíziós onkológia hatékonyságának és költséghatékonyságának növelésére.
Távoli betegkezelés, mobiltechnológia az egészségügyben
A koronavírus járvány alatt elrendelt távolságtartás miatt rendkívül felértékelődött az okos eszközök szerepe, amelyek autonóm módon figyelik a betegek egészségügyi jeleit otthonukban tartózkodva, adatokat küldve kezelőorvosuknak - hívta fel a figyelmet előadásában Mezei Fruzsina, az Omron Medistance digitális egészségügyi szakértője.
A távoli betegkezelés és betegellenőrzés témakörében Melicher Zoltán, a Medtronic Aritmológia Üzletág/portfólió vezetője adott elő, kiemelt hangsúlyt helyezve a kardiológia és a diabétesz területére.
Dr. Kiss Richárd, PhD, a Medipredict csoportvezetője arra világított rá, hogy az orvostudomány területén az elmúlt évtizedekben végbement ugrásszerű fejlődésnek köszönhetően példátlan adatmennyiség halmozódott fel az új generációs genetikai, képalkotó és egyéb vizsgálati eszközök alkalmazásával.
A viselkedéstudományon alapuló alkalmazással akár szokássá is válhat az egészség. Ezzel a céllal hozta létre az Egis digitális innovációs csapata a Habita szokásformáló mobilapplikációt magas vérnyomással élő betegek számára, melyet Ábrahám Attila és Bálint Dániel mutattak be az Egis Group képviseletében.
A Deloitte kiberbiztonsági szakértői, Kabai András és Tóth László Kiberbiztonsági kihívások az egészségügy területén című előadásukban arról beszéltek, hogy az egészségügyben is megjelenő új rendszerek, internetes megoldások a sok új lehetőség és kényelmi szolgáltatás mellett számos kockázatot is magukban hordoznak.
A VR (virtuális valóság), az AR (kiterjesztett valóság), illetve mobil megoldások az egészségügyben történő felhasználásáról Budaházy Szabolcs, az ARworks alapító–ügyvezetője tartott előadást.
A Videóalapú IoT technológiák az egészségügyben című előadásában pedig Szűcs Attila, a Konica Minolta Magyarországtól prezentált.
Forrás: kkvmagazin.com