Az 1,7 milliárd forintos összeg a fenti két, mesterséges intelligenciát is felhasználó program mellett a szintetikus kémia és a biokémia, valamint a családi és a nemzeti közösségépítés kutatásainak finanszírozására is fordítható.

– A támogatott programok közül kettő a kormányzat által stratégiai fontosságúnak tartott iparágak versenyképességéhez járul hozzá, a harmadik pedig Magyarország társadalmi megerősödését segíti elő – közölte Birkner Zoltán, az NKFIH elnöke a támogatás bejelentésén. Az eseményen az ELTE rektora, Borhy László hangsúlyozta: nem elegendő a tudást a hallgatóknak átadni, meg kell teremteni a kapcsolatot is a vállalati szférával, hogy a kutatások a gazdasági életben hasznosuljanak.

A gazdasági teljesítmény növeléséhez ugyanis elengedhetetlen a technológiai fejlődés, ahhoz pedig az új anyagok előállítása, ismerete – erről Per­czel András egyetemi tanár beszélt. A Szint+ nevű szintetikus kémia és biokémia projekt vezetője ismertette, hogy kutatásuk középpontjában olyan kismolekulák létrehozása áll, amelyek a gyógyszeriparban is nagy jelentőségűek, és új távlatokat nyithatnak egyes betegségek kezelésében.

Az új anyagok kutatásának fontosságát szemléltetendő, az egyetemi tanár példaként a miniatürizálást említette. Ahhoz a folyamathoz, hogy a számítógépek a kezdeti, hatalmas méretről mára kézben hordozható okostelefonokká fejlődjenek (sokkal nagyobb kapacitással), elengedhetetlen volt a kémikusok munkája is, hiszen szinte minden újonnan felhasznált anyag megfordult a kezükben az új megoldások keresése során.

Ezeknek a gépeknek és általában minden rendszernek, ami mögött szoftveres irányítás áll, megfelelően kell működniük, ellenkező esetben kockázatot jelentenek egészségünkre, adatvédelmi, biztonsági problémákat hordoznak, gazdasági hátrányokat okozhatnak, sőt biztonságkritikus rendszerek esetén még az életünket is veszélyeztetik – hívta fel a figyelmet Kozsik Tamás egyetemi docens.

Az ELTE dékánhelyettese ismertette: a támogatás segítségével az autonóm rendszerek, az agrárinformatika, a szoftveripar, a digitális szolgáltatások, a mesterséges intelligencia és az optimalizáció területén szeretnének eredményeket elérni.

A modernizáció előnyei tagadhatatlanok, ahogyan a hagyományos közösségekre gyakorolt bomlasztó hatása is. Csorba László egyetemi tanár azt a célt tűzte ki, hogy feltárja: az európai múltunkban és a velünk kölcsönhatásban élő nagy kultúrákban korszakonként milyen szerepet kapott a nemzet fennmaradásának alapja, a család. Ez alapján fogalmazhatók majd meg olyan javaslatok, amelyek a tudomány eszköztárával hozzájárulhatnak a nemzet megerősítéséhez.

Forrás: magyarnemzet.hu