A Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézetének kutatói hosszú távú talajvízszint adatok alapján vizsgálták, hogyan alkalmazkodik a kocsányos tölgy (Quercus robur L.) és a nemes nyár (Populus × euramericana cv. Agathe F) a vízhiányos környezethez az Alföldön.

A kutatás 2015–2024 közötti, 15 perces felbontású talajvízszint-méréseken alapul, és betekintést nyújt a fafajspecifikus vízfelvételi stratégiákba. A cél: megérteni, hogyan reagálnak ezek a fafajok a csökkenő talajvízszintre, és milyen szerepet tölt be a talajvíz felvétel a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásban.

 A nemes nyár vízigénye nagyobb, és jelentősebb napi és éves talajvíz-ingadozást okoz.

Mindkét fafaj esetében a talajvízszint ingadozás mértékét—amely szoros összefüggésben van az erdő talajvízfelvételével—legjobban a talajvízszint mélysége befolyásolja.

A két fafaj esetében megfigyeltük azt a talajvíz mélység zónát, ahol a legnagyobb a talajvízszint napi ingadozása, így az erdők talajvízfelvétele. A hosszú távú talajvízszint-csökkenés mindkét fafaj számára kihívást jelent: egyre nehezebben érik el a gyökerek a talajvizet.

A kocsányos tölgy a nyár folyamán fokozatosan növelte a talajvízre való támaszkodását, különösen a nyár második felében, ezzel szemben a nemes nyárnál inkább a nyár első felében volt jellemző nagyobb talajvízfelvétel.

A csapadékos időszakok ideiglenesen enyhítették a vízhiányt. Vélhetően a talaj megnövekedett nedvességtartalmát kihasználva a tölgy lassabban tért vissza a talajvízfelvétel korábbi mértékéhez, mint a nyár.

A kutatás újdonsága, hogy napi talajvízszint-ingadozások alapján, terepi mérőállomások segítségével vizsgálta a fafajok eltérő alkalmazkodóképességét. A kutatás segítségével pontosabb képet kaptunk a fafaj-specifikus talajvíz használatról, ami elengedhetetlen az Alföld erdeinek jövőbeli tervezéséhez.

Szerzők: Dobó Márton, Kalicz Péter, Gribovszki Zoltán, Bolla Bence, Szabó András

Finanszírozás:
A kutatás a Kulturális és Innovációs Minisztérium támogatásával, a 2024-2.1.1-EKÖP-2024-00007 számú projekt keretében valósult meg, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap finanszírozásával.

Forrás: fataj.hu