Ön itt áll: A HivatalrólSajtószobaA Hivatal a hírekbenOnline sajtó
Exkluzív részleteket tudtunk meg a koronavírus elleni magyarországi gyógyszer fejlesztéséről
A koronavírus elleni magyarországi gyógyszer fejlesztése
2020. március 17.
Utolsó módosítás: 2020. április 03.
Olvasási idő: 7 perc
Néhány napja tudjuk, hogy Magyarország terápiás készítmény kifejlesztésével is harcba száll az új koronavírussal szemben. Az állami pályázati forrásból támogatott konzorcium célja egy olyan gyógyszer létrehozása, amely a fertőzöttek szervezetében semlegesíti a vírust.

A legnevesebb hazai kutatóintézetekből álló konzorciumot az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Immunológiai Tanszéke vezeti, melynek élén Kacskovics Imre tanszékvezető, egyetemi tanár, az egyetem Természettudományi Karának dékánja áll. Az immunológus szakember a Portfolio-nak adott interjújában beszélt arról, hogy hogyan indult el ez a projekt, miért más ez a vírus, mint az eddigiek és mire lesz jó a konzorcium által fejlesztett gyógyszer. Azt is elárulta, hogy a kutatócsoport hamarosan izolálni fogja a hazai betegekben megjelent vírust is.

Az ITM által bejelentett konzorciumi terápia-fejlesztés, melynek az ELTE a vezetője, hogyan viszonyul az Orbán Viktor által ismertetett, Jakab Ferenc által vezetett kutatócsoport munkájához? Ugyanarról a projektről beszélünk?

Két különböző, de mégis kapcsolódó projektről van szó. Jakab Ferenc professzor és kutatócsoportja elemzi a hazai fertőzöttekben a vírus genetikáját, hiszen ez nagyon sokat elárul a járvány terjedéséről régiós és globális szinten egyaránt. Ezzel azonosítani lehet a kialakult klasztereket, a járvány gócpontjait illetve az ezek közt létrejövő terjedési láncokat. Az ITM által bejelentett terápiás gyógyszerkészítmény fejlesztési konzorciumunkban Jakab professzor a fejlesztendő gyógyszer hatékonyságát vizsgálja sejtekben és állatmodellekben.

Hogy fog működni ez a konzorcium/kutatócsoprot a gyakorlatban? Kinek, mi lesz a szerepe? Az első lépés az információk összehangolása? Eddig ez alapján mi mondható el, ki hol tart a kutatásokban, mennyire előrehaladott ez a folyamat?

Az ötletadó ELTE elméleti és gyakorlati immunológiai, virológia és biotechnológiai szakértelmével járul hozzá a projekt sikeréhez. A koronavírus terjedéséről, hatásmechanizmusáról, a betegség lefolyásáról már most nagyon sok információ áll rendelkezésre. Az ACE2-Fc fúziós fehérjéről keveset tudunk, de minden bizonnyal sok publikáció fog erről a molekuláról (előállítás, hatásmechanizmus, stb.) beszámolni. Szintén jelentős azoknak az erőfeszítéseknek a száma, amelyek hasonló, vagy más terápiás eljárásokon dolgoznak a koronavírus fertőzés megelőzésére és a kialakult betegség kezelésére. Az ELTE szakértői a már meglévő és újonnan megjelenő információkat folyamatosan monitorozzák és elemzik, a konzorcium gyakorlati szakemberei számára folyamatosan értékelik a kialakult helyzetet. Fontos szerepük lesz az is, hogy a projekt kapcsán megjelenő problémákra megoldási javaslatokat keressenek és tegyenek.

A Richter a konzorciumon belül, a terápiás fehérje technológiai eljárását dolgozza ki és gyártóhelyet biztosít a későbbi gyógyszernek, továbbá a gyógyszerfejlesztési tapasztalatával támogatja a konzorciumot a fejlesztési fázisokban.

A hazai egyetemek közül a PTE, Szentágothai János Kutatóközpontja rendelkezik egyedül olyan 3-as illetve 4-es biológiai biztonsági szintű virológiai kutatólaboratóriummal, amely képes a legmagasabb fertőzőképességű vírusokkal is dolgozni.

A jelenlegi projektben a PTE nevezett laboratóriuma teszteli az elkészült biologikum hatékonyságát mind in vitro szövettenyészetekben, mind pedig in vivo állatkísérletekben.

Az ImmunoGenes nemzetközi színvonalon fejleszt génmódosított állatokat és antitesteket. A projekt kapcsán olyan génmódosított egereket és nyulakat állít majd elő, amelyek az emberi ACE2 receptort fejezik ki, és ezáltal vizsgálható bennük a SARS-CoV-2 fertőzés, illetve a fertőzés megakadályozása a Richter által kifejlesztett és megtermelt ACE2-Fc fúziós fehérjével. Ezek az állatmodellek nélkülözhetetlenek a gyógyszer törzskönyvezéséhez, ill. a preklinikai vizsgálatokhoz.

Ilyen génmódosított egeret már a SARS vizsgálatához előállították és az Egyesült Államokbeli Jackson Laboratories-nél elvileg megrendelhető, ugyanakkor a megnövekedett igényekre való tekintettel jelenleg előjegyzést vesznek fel és gyakorlatilag kizárt, hogy ezekhez az állatokhoz a megfelelő időben hozzájuthatnánk.

Elindultak már az első kutatások? Mit mutatnak az eddigi eredmények, mit tudunk az új koronavírusról és mit nem?

A jelen projekt egy két hete indult együtt gondolkodás, amelynek pályázatba öntött formáját és projekttervét az ITM és NKFIH is csak a napokban kapta meg.

A jelen járványügyi helyzet miatt a felelős vezetők kivételes sebességgel döntöttek a támogatásról, hogy minél hamarabb megkezdődhessen a gyógyszerfejlesztés. Jelenleg a projekt részletes tervezési folyamata zajlik nagy erőkkel, valamint a már most ismert szükséges reagenseket rendeljük meg.

Akkor ha jól értem, a kormány pályázati forrás keretében támogatja a konzorcium elindulását. Mik a költségvetési keretek?

A pályázat összeállításakor az volt a célunk, hogy egy bizonyos lépéssorig legyen elegendő a forrás, a most megítélt forrás így néhány hónapra elegendő. Ez a pályázati forrás a konzorcium elindulására ad lehetőséget a gyakorlatban. Ha úgy alakul a helyzet, akkor a kormányzat nyitott a finanszírozás kiszélesítése iránt.

Beszéljünk egy kicsit a vírusról, mi ellen is készül valójában az új készítmény. Miért veszélyesebb, mint az eddigi rokon vírusai? Mitől tud gyorsabban terjedni, mint a SARS vírus?

Az embert fertőző koronavírusok közül kettő (a SARS és a MERS szindrómák vírusai) súlyosabb betegséget okozott, illetve okoz, mint az új vírus, de sokkal kevesebb embert fertőztek meg. A további humán koronavírusok folyamatosan nagy arányban okoznak fertőzéseket, azonban túlnyomó többségben csupán náthaszerű tüneteket okoznak.

Az új koronavírus, eddigi terjedése alapján, az emberi népesség jelentős részét elérheti, így a SARS, MERS vírusoknál alacsonyabb halálozási rátája mellett is várhatóan nagyságrendekkel nagyobb veszteséget fog okozni emberi életekben.

Úgy tűnik, hogy a SARS vírusánál jobban alkalmazkodott a felső légúti terjedéshez, az átlagosan gyengébb tünetek pedig a fertőzöttek felismerését és elkülönítését nehezítik meg -- mindkét tényező a gyorsabb terjedésnek kedvez. A fertőzések többsége influenzaszerű tünetekkel, szövődmények nélkül lezajlik, de az influenzánál lényegesen gyakrabban alakul ki tüdőgyulladás, amely a betegek 5-6%-ában életveszélyes, intenzív kórházi ellátást igénylő állapothoz vezet.

Valós az a félelem, hogy ez az új típusú vírus a jövőben mutálódhat és évről évre, évszakról évszakra, földrészről földrészre más lesz, ezért a védőoltás, ha majd egyszer lesz, nem minden típusa ellen védhet?

A náthát okozó koronavírusokkal többször is meg lehet fertőződni, így reális veszély, hogy az új vírus ellen kifejlesztett vakcina fertőződés ellen védő hatása is korlátozott idejű lesz. Ugyanakkor - az influenza példájából kiindulva - észszerű várakozás, hogy a súlyos tünetek kialakulását már az a részleges immunitás is megakadályozza, amit a korábbi törzsek ellen (vagy az azokra fejlesztett védőoltás hatására) kialakult immunválasz biztosít.

Így a korábbi fertőzésen átesett, vagy védőoltással immunizált, emberek elkaphatják a mutálódott vírust, de a súlyos megbetegedés és halálozás kockázata lényegesen csökken.

Miben más egy terápiás készítmény kifejlesztése az oltóanyag fejlesztésénél?

Az új biologikum a vírusfertőzött betegek szervezetében semlegesíti a vírust, illetve elpusztítja a vírusfertőzött sejteket. Amíg nincs védőoltás (ami szintén több éves fejlesztést jelenthet), addig az általunk kifejlesztésre kerülő hatóanyag minden megbetegedett számára életet menthet (de ehhez is több évre lesz szükség). A védőoltások sajnos nem tudnak mindenkit megvédeni. Egy jó védőoltás az emberek kb 90%-át védi, de a maradék 10 %-ban nem vált ki immunvédelmet. E mellett, sok olyan embertársunk is van, akik különböző terápiás kezelések (pl. számos tumorterápia, szervátültetés) miatt teljes vagy részleges immunhiányos állapotba kerülnek és ezért a védőoltás nem hatékony az ő esetükben.

A konzorcium által fejlesztendő gyógyszer tehát akkor is hasznos lesz, ha már van védőoltás.

Beszélhetünk-e már a mostani fázisban ütemtervről, határidőkről, egyáltalán időtávokról?

Nagyon az elején tartunk a projektnek. Szeretnénk, ha a klinikai vizsgálatok körülbelül 18 hónap múlva elkezdődnének, de addig nagyon sok buktatót kell legyőznünk. Természetesen be fogunk számolni a fejlesztés folyamán az előrehaladásról. A fehérje terápiás alkalmazhatóságát a rákövetkező akár többéves klinikai vizsgálatokkal lehet igazolni. Ennek hossza nehezen megjósolható, de attól is függhet, hogy milyen a járványhelyzet (súlyos esetben a hatóságok engedélyt adhatnak a vizsgálatok egyszerűsítésére, ami által ez a kritikus fázis rövidülhet).

Milyen feltételek kell adottak legyenek a fejlesztés/kutatás elindításához?

A szükséges tudás és műszerkapacitás rendelkezésre áll. Jelenleg a projekt specifikus reagenseinek beszerzése zajlik.

Honnan szerzik be például a vírustörzset? Mennyire lehet feltérképezni a vírus eredetét? Ez miért fontos?

A PTE kutatói a vírustörzset már megrendelték egy európai hálózaton keresztül. Ehhez egy komoly kutatási tervet kellett leadniuk, illetve igazolniuk kellett, hogy a laboratóriumuk maximálisan megfelel az előírt biztonsági szintnek.

A kutatócsoport hamarosan izolálni fogja a hazai betegekben megjelent vírust is.

Nagyon fontos a vírus teljes genom alapú analízise, hiszen ez nagyon sokat elárul a járvány terjedéséről régiós és globális szinten egyaránt. Ezzel azonosítani lehet a kialakult klasztereket, a járvány gócpontjait illetve az ezek közt létrejövő terjedési láncokat.

Forrás: portfolio.hu

Utolsó módosítás: 2020. április 03.
Visszajelzés
Hasznos volt az oldal információtartalma az Ön számára?