Csaknem félmilliárdos támogatási összeg felhasználásával fejlesztenek finomra hangolt kovászolási technológiát. A Debreceni Egyetem és a Balmaz-Sütöde ezzel egyedülálló együttműködést hozott létre.

Rendkívüli bejelentést tett április 9-én, szerdán délelőtt a Balmaz-Sütöde Kft. a cég balmazújvárosi üzemében. Sikeres volt a sütöde Debreceni Egyetemmel közösen benyújtott pályázata, melynek köszönhetően a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal 486 millió forintnyi vissza nem térítendő támogatást biztosított az Innovatív kovászolás: mikrobiom, technológia és egészségmegőrző péktermékek fejlesztése elnevezésű projekt számára. Az Innokovász projekt egy olyan péktermék-család megalkotását tűzte ki célul, amelyben precízen határozzák meg a kovászolás folyamatát, és az előnyös tulajdonságaik alapján kiválasztott mikrobákra helyezi a hangsúlyt. A kutatás célja, hogy egészségmegőrző péktermékeket hozzanak létre.

Vállalkozásunk életében 35 éve központi szerepet tölt be a kovász. Ismerjük a működését, tudjuk, mi a szerepe, de nem teljesen vagyunk azzal tisztában, hogy milyen hatással van a szervezetünkre. Ez a megválaszolandó kérdés, valamint a kézműves kenyerekkel kapcsolatos szakmai vita sarkallt minket arra, hogy a kovászt mélyebben megismerjük
 – mondta beszédében Fülep Zsolt. A Balmaz-Sütöde Kft. tulajdonosa hozzáfűzte, céljuk, hogy az embereket felvilágosítsák a pékáruk fogyasztásának a szervezetre gyakorolt pozitív hatásáról, amely megtörheti a csökkenő fogyasztási trend megtöréséhez.

Mint mondta, a 3 éves szakmai munka során 19 kutatóval fognak együtt dolgozni, valamint az üzem területén egy kutatólabort is kialakítanak. Megemlítette azt is, a kihelyezett tanszéki státuszuk meghosszabbításával a diákok és a hallgatók gyakorlati ismereteket is szerezhetnek a sütőipar mindennapi működéséről.

Példaértékű a Balmaz-Sütöde és az egyetem összefogása
Tiba István korszakalkotó együttműködésnek nevezte a projektet, amire sem Hajdú-Biharban, sem a Pékszövetség történetében nem volt még példa. Az országgyűlési képviselő szerint a kutatás egyúttal világosan tükrözi a közös agrárpolitika és az élelmiszeripari stratégia törekvéseit is, vagyis a fenntartható, helyi alapokra épülő élelmiszer-termelési stratégiát. Mint mondta, a kormány a 2023-tól 2027-ig tartó támogatási ciklusban 80 százalék forrást, 5 ezer 400 milliárd forintos, korábban nem tapasztalt forrást biztosít az agrárium számára.

Bács Zoltán, a Debreceni Egyetem kancellárja szerint az együttműködés jól mutatja, hogy az egyetemek nem elszigetelten működnek. Mint mondta, jelenleg több száz helyi vállalattal végeznek közös, kreatív munkát az agrárium területén túl is, hiszen az egyetem törekvései közé tartozik, hogy a helyi értékeket kiteljesítse. Beszélt arról is, a régi időkkel ellentétben manapság a társadalom kifejezetten érzékeny a helyes táplálkozásra. Mint mondta, ezen együttműködésnek a végső célja az, hogy az egészséges termékek megtalálhatóak legyenek a boltok polcain.

Szervezetünk kiemelt témaként kezeli a kovászolást, mint a termékek minőségét alapvetően meghatározó elemet
 – hangzott el Septe József beszédében. A Magyar Pékszövetség elnöke beszélt arról is, aktívan részt vesznek a Magyar Élelmiszerkönyv szerkesztőbizottsági munkájában, szemléletformáló véleményükkel kiegészítve és véglegesítve a kovász fogalmának egyértelműsítését. Hozzátette, a kovászolt kenyér külön megjelölése hozzájárul a sütőipar fejlődéséhez. Kiemelte, fontosnak tartja az egyetem mérnökeinek szakmai felkészültségét, hiszen a fejlesztéseknek köszönhetően a gyakorlati oktatás új alapokra helyezhető.

Tudományos kutatások alapozzák meg az élelmiszeripari fejlesztéseket
Máthé Endre, a Táplálkozástudományi Intézet igazgatója az Innokovász projektet ismertette. Mint fogalmazott, a sütöde és az egyetem közös célja, hogy egészségorientált terméket állítsanak elő, hiszen a táplálkozásnak kiemelt szerepe van életünk során. Kifejtette, a tudomány ma már tisztában van azzal, hogy a vastagbél összeköttetésben áll az emberi aggyal, vagyis azzal, hogy akár krónikus betegségeket is előidézhet, ha a vastagbélben lévő baktérium-közösség nem végzi kiegyensúlyozottan a dolgát.

Harsányi Endre, a Debreceni Egyetem agrárinnovációért és képzésfejlesztésért felelős rektorhelyettese rávilágított, a legnagyobb agrárkarral rendelkező egyetem közép-európai szinten is egyedülálló abban, hogy a szántóföldtől a konyhaasztalig végigkísérjenek egy élelmiszer-innovációt. Hangsúlyozta, ebben kiemelt szerepe van a képzésnek, így gyakorlati szinten is felkészült szakembereket tudnak a vállalatok rendelkezésére bocsátani.

Forrás: haon.hu