A négy éve létrehozott Új Nemzeti Kiválóság Program (ÚNKP) több témakörben kiírt ösztöndíjpályázatot foglal magában azzal a céllal, hogy a felsőoktatásban részt vevő hallgatói, kutatói kiválóságot támogassa. Ennek megfelelően alap-, mester- vagy doktori képzésben tanulók, valamint fiatal oktatók, kutatók nyerhetik el az ösztöndíjat.

Az 2019/20-as tanévben a Széchenyi István Egyetemről 65 érvényes pályázat érkezett. A szakértő bizottság 32 nyertest választott, közülük 13 alap- és mesterképzésben tanuló hallgató, 11 doktorandusz és 8 doktorjelölt. Őket egészíti ki a Bólyai+ pályázati kategória 2 és a „Tehetséggel fel” kategória 1 nyertese. A tavalyi 25-höz képest így idén tízzel többen kaptak támogatást kutatásuk megvalósítására. Az ösztöndíj öt vagy tíz hónapra szólt 2019 szeptemberétől, összege pedig fejenként havi 50–300 ezer forintot tett ki, amihez ezen felül a 2019–2020-as tanévre elnyert támogatási összeg intézményi részéből az egyetem is hozzájárult.

Az értékelésnél a szempontok között szerepelt a korábbi tanulmányok eredménye, a nyelvtudás, a tudományos vagy művészeti tevékenység, a tanulmányi versenyeken való részvétel, a megjelent publikációk száma és minősítése, valamint a kutatási terv. Ebben a tanévben először az Országos Tudományos Diákköri Konferencián 1–3. helyezéssel rendelkezők automatikusan bekerültek a programba. A „Tehetséggel fel” és a Bolyai+ pályázatok esetében az Innovációs és Technológiai Minisztérium, valamint a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal döntött az ösztöndíjak odaítéléséről – az előbbinél a középiskolai időszakban elért versenyeredmények, az utóbbinál a Magyar Tudományos Akadémia Bolyai-pályázatának eredménye alapján –, a többi pályázat esetében pedig az egyetemi bírálóbizottságok.

Hagyomány, hogy az ÚNKP-ösztöndíjasok konferencián mutatják be kutatásuk eredményét. Az eseményt az egyetemen idén a járványhelyzet miatt online rendezték meg. Az egyik levezető elnök – ahogy a korábbi években, úgy most is – prof. dr. Rechnitzer János, a Regionális és Gazdaságtudományi Doktori Iskola vezetője volt. „Nagyszerű kezdeményezésnek tartom a programot, mert ennek révén alapszakosoktól a doktori képzésben részt vevőkig azokat a fiatal tehetségeket tudja támogatni az egyetem, akik ambiciózusak és többet kívánnak teljesíteni, mint az elvárás. Az ösztöndíj nemcsak a kutatási ötletek megvalósításához járul hozzá, hanem a hallgató és a témavezető, illetve a témavezető kutatócsoportja közötti újszerű, szoros együttműködés kialakulásához is. A program segíti, hogy az alapszak elvégzése után minél többen menjenek mesterszakra, majd vegyenek részt doktori képzésben, s így a kutatói utánpótlás biztosításában szintén fontos szerepet játszik – fogalmazott a professzor. – Évről évre azt tapasztalom, hogy a fiatalok szisztematikusan építkeznek, érdekes, fontos kutatási témákkal foglalkoznak, amelyeket később szakdolgozatokba, tudományos diákköri munkákba is át tudnak fordítani.”

A konferencia 35 előadójának egyike Ignéczi Gergő Ferenc, az Audi Hungaria Járműmérnöki Kar járműmérnök mesterszakos hallgatója volt, aki önvezető versenyautórendszer architektúrájának tervezését végezte az Arrabona Racing Team hallgatói csapat számára. Kérdésünkre elmondta: az ösztöndíj révén nagyobb energiát tudott fordítani kutatására, eszközöket vett igénybe, tudományos portálokra fizetett elő. További hozadéka volt a munkának, hogy szorosabb kapcsolatba került az egyetem Járműipari Kutatóközpontjával, illetve témavezetőjével, Pup Dániellel.

Mecséri Dávid, a Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar élelmiszer-biztonsági és -minőségi mérnök mesterszakos hallgatója kutatása arról szólt, hogy milyen hatása van, ha rovarőrleményt használnak fel kenyér sütéséhez. „A Föld lélekszáma olyan ütemben növekszik, amit a jelenlegi élelmiszertermelés nem tud követni, s ezért az emberiség rákényszerülhet rovarok fogyasztására, amit egyébként két és fél milliárdan már most is megtesznek. Miután ennek Európában nincs hagyománya, itt ez csak olyan formában képzelhető el, hogy a rovarokat ne lehessen észrevenni a termékben” – magyarázta Mecséri Dávid, aki 5, 10 és 20 százalékos részarányban saját maga által megtisztított, fagyasztott, hőkezelt és szárított lisztkukacőrleménnyel helyettesítette a búzalisztet sütéskor. A vizsgálatok szerint a kenyér aminosavtartalma jelentősen megváltozott ennek hatására, egyébként pedig csak a 20 százalékos alkalmazási hányadnál volt észrevehetően más – kesernyésebb, rozsoshoz hasonlító – az íz.

Az Apáczai Csere János Karon, gyógypedagógia szakon, tanulásban akadályozottak pedagógiája szakirányon tanuló Cséber Dominika és Antalovits Orsolya a Barsi Ernő Szakkollégium Gyógypedagógiai Szekciójában végezték kutatásukat dr. Zajdó Krisztina egyetemi docens irányításával, amelyről szintén beszámoltak a konferencián. Témájuk hasonló volt: mindketten a 3–14 évesek körében folytattak vizsgálatot, előbbi hallgató a hátrányos helyzetű óvodások és tanulók beszédészlelési és beszédprodukciós képességeire, utóbbi pedig a tipikus szociokulturális hátterű és a hátrányos helyzetű gyerekek által szóbelseji és mássalhangzó-torlódási helyzetben kiejtett mássalhangzókra fókuszálva.

A 35 ösztöndíjas kutatási témáiból tanulmánykötet is készült, ami elérhető a https://tud.sze.hu/unkp-2019-2020/unkp-tanulmanykotet-2019-2020 oldalon.

Forrás: gyorplusz.hu