Budapest | A szlovákiai magyarság körében ritkán kerül sor olyan társadalomtudományi felmérésekre, amelyek az értelmiségi fiatalok helyzetére, kisebbségi identitására, nyelvhasználatára és jövőterveire fókuszálnak. Kisebbségi környezetben ezen vizsgálatok különösen is fontosak lennének, hiszen választ nyújthatnak a hiányos intézményi keretek között megszerveződő szlovákiai magyar ifjú értelmiség rekrutációs problémáira, amelyhez elengedhetetlen a közösség társadalmi helyzetének, azok változásainak reális és részletes feltérképezése.
Az említett felmérések egyúttal rávilágíthatnak az ifjúság aktuális kihívásaira. Az Impulzus Társulás ezeknek a hiányoknak a betöltésére vállalkozott az elmúlt években megvalósított projektjei által.
Ezt a célt szolgálta a szervezet 2025. június 27-én megrendezett tudományos konferenciája is, amelyre A szlovákiai magyar fiatalok társadalmi helyzete az elmúlt évek kutatásainak tükrében címmel került sor a Magyar Tudományos Akadémia Domus ’Collegium Hungaricum’ vendégházában. A rendezvény fő célját azon tudományos eredmények bemutatása adta, melyek az elmúlt években készültek a felvidéki magyar fiatalok körében. A konferencia a Kulturális és Innovációs Minisztérium Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból nyújtott támogatásával valósult meg. A rendezvény a Szlovákiai magyar fiatalok a felsőoktatásban. Szociológiai mélyelemzés a felvidéki egyetemsiták körében című – 2024 szeptembere és 2025 augusztusa között zajló – projekt részeként jött létre. Az egyéves kutatás elsősorban a szlovákiai magyar egyetemisták kvalitatív vizsgálatára törekedett, vagyis fókuszcsoportos interjúk által vizsgálta a felvidéki magyar egyetemistákat. Az Impulzus Társulás korábban ugyanis kvantitatív vizsgálatok által térképezte fel a szlovákiai magyar egyetemisták helyzetét. Ide tartozott az Edu Uni 2020-as, valamint az Edu Uni 2024-es felmérés. A jelenlegi projekt keretein belül zajlottak le azok a szociológiai műhelyprogramok is, melyek célja a társadalomtudományi ismeretek elsajátítása mellett a szlovákiai magyar ifjúságkutatások irányába elkötelezett, tehetséges fiatalok összegyűjtése volt.
A Budapesten megvalósult konferencián elsősorban az Impulzus tagjai mutatták be kutatási eredményeiket, de a rendezvényen más intézmények fiatal kutatói, illetve az idősebb nemzedéket képviselő, tapasztalt szakemberek is részt vettek. A konferencia előadói között voltak azok a kutatók is, akik a projekt három fő szakmai hátterintézményét (HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézet, Nemzetpolitikai Kutatóintézet, Magyar Tudományos Akadémia Határon Túli Magyar Titkársága) képviselték. A 14 előadó között szlovákiai és magyarországi intézmények kutatói is jelen voltak. A konferencián sokszínű előadások hangzottak el, amelyek négy – különböző témájú – szekcióban zajlottak.
A rendezvény Kántor Zoltán, vagyis a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatójának a plenáris előadásával indult. Kántor a külhoni felsőoktatás helyzetét szemléltette a nemzetpolitika tükrében. Előadásában megfogalmazta, hogy „a nemzetpolitika elsődleges céljai a külhoni magyar közösségek megerősítése, reprodukciójának biztosítása, magyar nemzeti identitás erősítése”. Az is kiderült, hogy összességében kevesebb a magyar diplomás, a negatív trendek mellett számos pozitívum is tetten érhető az elitreprodukció terén a külhoni magyar fiatalok körében.
A rendezvény első szekciójában a szlovákiai magyar fiatal értelmiség történeti előzményeiről volt szó. A jelenben zajló társadalmi folyamatok ugyanis értelmezhetetlenek a múltbeli események ismeretei nélkül, főként egy nem sokkal több mint 100 éves kisebbségi közösség esetében. Így ebben a részben három történész kutatási eredményeit hallgathatták meg a jelenlévők. Bajcsi Ildikó előadásában az 1918-19-es államváltást követően a Csehszlovákiában felnőtt fiatal magyar értelmiségi nemzedék megszerveződési folyamatáról beszélt a két világháború között. A Sarló mozgalom mellett bemutatta a Prohászka Körök és a Magyar Munkaközösség tevékenységét. Majd Bencze Dávid előadása következett, aki egy rövidebb, de annál terheltebb időszak eseményeit tárta fel. Az 1945-1950-es évekbeli történések ugyanis a felvidéki fiatalok számára a jogfosztottság időszakát, vagyis a „kálvária” éveit jelentették. Czáboczky Szabolcs már a pártállami évekbe kalauzolta a jelenlévőket, s a csehszlovákiai magyar klubmozgalom történetét részletezte 1957 és 1991 között. Ezen belül kitért azokra a generációs különbségekre, amelyek az 1968-as nemzedéket megkülönböztették elődeiktől.
A következő – Kultúra, identitás és közélet című – szekcióban a fiatalok kulturális, nyelvi és közéleti kötődéseit tárgyalták az előadók. Sýkora-Hernády Katalin az Edu Uni 2024-es felmérés alapján vizsgálta a szlovákiai magyar egyetemisták nyelvi kötődéseit. Előadásából kiderült, hogy a szlovákiai magyarság esetében is a kisebbségi nyelv az egyik legfontosabb hordozója és kifejezője a nemzeti identitásnak. Megállapításai fontos kiindulópontot jelenthetnek az identitás dinamikájának a megértéséhez, és különösen relevánsak lehetnek a civil szervezetek számára is, ha azok identitásformáló tevékenységet végeznek. A konferencia következő előadója Kelemen Kristóf volt, aki szintén az Edu Uni 2024-es vizsgálat alapján mérte fel a szlovákiai magyar egyetemisták kultúrafogyasztási szokásait. Kutatásában arra a következtetésre jutott, hogy az otthon, egyénileg végezhető tevékenységek, mint a könyvolvasás és a kreatív alkotás dominálnak. Ezzel szemben a közösségi élményt nyújtó hagyományos kulturális intézmények – pl. a színház, a múzeum és a koncertek – látogatása marginális.
Morauszki András Szlovákiai magyar fiatalok civil szerepvállalása és közéleti érdeklődése című előadásának alapját egy 2008-as középiskolás és egyetemista kutatás, a 2015-ös GeneZYs ifjúságkutatás, valamint a 2020-as, illetve 2024-es Edu Uni kutatás jelentette. Kiderült, hogy a 2020-as évekre inkább csökkent a civil aktivitás, ugyanakkor a különböző típusú szervezetek vonzereje nem változott jelentős mértékben a szlovákiai magyar fiatalok körében.
A szekciót Sörös Erik előadása zárta. Az előadó a szlovákiai magyar egyetemisták szabadidős szokásait tárgyalta az Edu Uni 2024-es felmérés alapján. Kiderült, hogy a fiatalok továbbra is erős nemzeti és regionális identitással, sajátos kulturális fogyasztási mintákkal és mérsékelt, de folyamatos közösségi aktivitással rendelkeznek.
A következő szekcióban a szlovákiai magyar fiatalok gazdasági kérdései kerültek terítékre. Olyan fontos témákat jártak körül az előadók, mint a munkavállalás perspektívái, a gazdasági jövőkép kérdései és az elvándorlás szándéka a felvidéki egyetemisták körében. Valkó Vivien a szlovákiai magyar ifjúság társadalmi-gazdasági helyzetét, különösen a munkavállalás perspektíváit vizsgálta. Valkó szintén az Edu Uni kutatásokat vette alapul, amelynek eredményei szerint a fiatalok jelentős hányada részmunkaidőben dolgozik tanulmányai mellett, ösztöndíjakat is igénybe vesznek. Ezek nem csupán anyagi támogatást, de készségfejlesztési lehetőséget is jelentenek számukra. Elmondása szerint a legtöbb fiatal Szlovákiában tervezi jövőjét, a külföldi munkavállalás kevésbé vonzó, de ha mégis, leginkább Magyarország irányába nyitnak a szlovákiai magyar egyetemisták.
Fóthy Noémi előadása a felvidéki egyetemisták gazdasági jövőképét és a külföldi elvándorlás szándékát vizsgálta meg a szlovák gazdasági helyzet tükrében. Az Edu Uni kutatások eredményeit alapul véve elmondta, hogy az ún. Todaro-modell alapján Ausztria és Németország kínálná a legmagasabb várható jövedelmet a szlovákiai magyarok fiatalok számára. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a kulturális, nyelvi és történelmi kapcsolatok is jelentős szerepet játszanak a célország megválasztásában. A szakpolitikai ajánlásoknak tehát figyelembe kell venniük a nyelvi és közösségi tényezőket a migráció csökkentése érdekében. Ennek célja pedig nemcsak a gazdasági egyenlőtlenségek mérséklése, hanem a magyar kisebbség közösségi megtartó erejének erősítése is Szlovákiában. A szekciót Kurcz Krisztián előadása zárta, aki az adományozásról és az önkéntességről beszélt a felvidéki magyar közösség körében különös tekintettel a fiatal felnőttekre. Előadásából kiderült, hogy a szlovákiai magyar civil szektor közösségformáló és identitáserősítő szerepe továbbra is kulcsfontosságú. Ennek fenntartásához és bővítéséhez elengedhetetlen a részvételi bázis tudatos erősítése: a fiatal generációk megszólítása, az inkluzív középréteg mozgósítása és a vallásos közösségek bevonása.
A konferencia utolsó szekciója Dilemmák, kihívások, jövőtervek címmel zajlott. Az előadásokból kiderült, hogy az oktatásnak továbbra is kulcsszerepe van a mindenkori értelmiség formálásában, s ez kisebbségi közösségekben felértékelődik. Papp Z. Attila, a HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézetének az igazgatója a kisebbségi magyar diákok teljesítményét vizsgálta a 2003 és 2022 közötti PISA-mérésekben. A szlovákiai trendek kapcsán felvázolta, hogy a kompetenciaszintek csökkenése országos szinten is jelen van. Ugyanakkor rávilágított, hogy a magyarok körében e csökkenés markánsabbnak bizonyul.
A 2022-es matematikai teljesítményeket kompetenciaszintek szerint is vizsgálva, kiderült, a magyarok közel fele alulteljesítőnek számít, míg országos szinten a tanulóknak csak egyharmada tekinthető annak – fogalmazta meg előadásában. Ribní Ferenc Tükröt tartani a közösségnek: hallgatói reflexiók az egyetemi oktatás fejlesztéséhez címmel tartott előadásában az Edu Uni kutatások alapján rávilágított a felsőoktatás rendszerszintű hiányosságaira, különösen a gyakorlati képzés, a tanári felkészültség és empátia, valamint a strukturális és mentális támogatás terén. Az eredmények alapján olyan fejlesztési irányok körvonalazhatók, amelyek a felsőoktatás társadalmi és munkaerőpiaci hasznosságát erősíthetik. A konferencia utolsó előadója Morvai Tünde volt, aki fiatal kutatói pályaképekről, vagyis a szlovákiai magyar doktoranduszok szakmai jövőképéről beszélt. Kutatását az elmúlt években megvalósult interjúkra alapozott doktorandusz vizsgálat alapján mutatta be. Morvai elmondta, hogy a szlovákiai magyar doktoranduszok pályaképe alapvetően a tanári-kutatói ambíciókra épül, többségük Szlovákiában maradna, rugalmas és autonóm munkakörnyezetet keres, kiegyensúlyozott életminőségre törekszik, de jövőképük gyakran bizonytalan és vágyvezérelt.
A konferenciát egy olyan kerekasztal-beszélgetés zárta, ahol a jelenlévők a kutatások értékelése mellett az aktuális kihívások megoldási módozatait is kijelölték. A szervezők azt is elmondták, hogy felméréseik által választ szeretnének nyújtani a nemzetpolitikának azon kérdéseire, amelyek hozzájárulnak a felvidéki fiatal értelmiség újjászerveződéséhez.
A konferencián megfogalmazott kutatási eredmények hamarosan egy tudományos kötetben látnak napvilágot. A tanulmánykötetet az Impulzus Társulás a Nemzetpolitikai Kutatóintézettel közösen tervezi kiadni.
Forrás: ujszo.com