Fokozni kívánja az innovációt a magyar gazdaságban a kormány, ennek jegyében szervezeti átalakítást és szemléletváltást is végre akarnak hajtani a következő időszakban, ennek részleteit ismertették a Neumann János Program vezetői az Indexnek adott interjújukban.
Bódis László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára és Kiss Ádám, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke az Indexnek adott interjúban úgy fogalmazott, hogy Európa az elmúlt 20-30 évben lemaradt az innovációban az USA és Kína mögött: míg 2007-ben az európai kutatási ökoszisztéma még a globális tudományos kibocsátás negyedét adta, addig 2022-re ez az arány 18-19 százalékra csökkent. Ezzel szemben Kelet-Ázsia és különösen Kína jelentős növekedést mutat – a korábbi 21 százalékos ázsiai részesedés ma már a 30 százalékot súrolja. Ahhoz, hogy ezen változtassunk, kiszámítható és következetes innovációfinanszírozásra van szükség, ami a magyar EU-elnökség egyik prioritása lesz - mondták.
Azok az országok, mint például az Egyesült Államok, Szingapúr vagy Izrael, amelyek a KFI-ráfordításaikat stabilan a GDP-arányos 3-4 százalék körül tartják, sikeresek az innovatív, globálisan versenyképes technológiai vállalatok felépítésében – mondta a lapnak Kiss Ádám.
Bódis László szerint például Szingapúrban az egészségügyi kutatások fő célja, hogy minél magasabb legyen a szingapúri lakosok várható élettartama és az egészségben eltöltött éveik száma. A helyettes államtitkár szerint az országban a kutatásfinanszírozás alapelveként megjelent az erős hatásközpontúság: a kutatás egyszerre hoz pénzügyi hasznot és viszi előre a társadalmat. Serzinte Európában a kettő közül egyik elvet sem látjuk igazán sikeresen kibontakozni.
Elmondásuk szerint a kutatási és innovációs állami befektetéseknek egyrészt exportképes innovatív vállalatok létrejöttét, másrészt égető társadalmi kihívások megoldását kell szolgálniuk. Szerintük ehhez nem elég egy jó stratégia, de a szakpolitikának következetes végrehajtási képességekkel is rendelkeznie kell.
Szerintük Magyarország innovációs teljesítménye növekszik: létrejött az új intézményi struktúra, növekedett az elmúlt években a finanszírozás, zajlik a felsőoktatás-tudomány-vállalati szektor tudatos összekapcsolása, tehát az alapfeltételek adottak, de számos stratégiai és gyakorlati teendő van még.
Emlékeztetnek, hogy a vezető ökoszisztémákban, mint például a németeknél, a svédeknél, a finneknél vagy a hollandoknál 9-10 ezer kutató-fejlesztő jut egymillió főre.
Ez azt jelenti, hogy a következő években – 2030-ig tűztük ki ezt a célt –, további 50 százalékos emelkedést szükséges elérnünk a kutató-fejlesztők létszámában – fejtette ki Bódis László.
A HELYETTES ÁLLAMTITKÁR ELMONDTA, HOGY A KUTATÁS FINANSZÍROZÁSÁNAK MEGÚJÍTÁSA AZ IDEI ÉV KIEMELT FELADATA LESZ.
Ennek jegyében átalakítják a 30 éves OTKA-t, az átalakítás után új nevet kap, ez lesz a Nemzeti Kutatási Kiválósági Program (NKKP). A program kiemelt célja, hogy a nemzetközi pályázatokban való (sikeres) részvételre ösztönözze a magyar kutatókat. Az NKKP keretösszege a tavalyi 13,5 milliárd forintról 19 milliárd forintra emelkedik, ami közel 50 százalékos növekedést jelent.
Bódis László szerint olyan jelentős területeken kell kutatásokat támogatni, mint például az energetika klímasemleges átállása, az energiatárolás kérdései, a nukleáris hulladékok lebontásának kérdése, a hulladékkezelés vagy az egészséges élethez vezető innovációk.
Az innovációpolitika missziója a tudásalapú – éppen ezért magas hozzáadott értéket termelni képes – magyar vállalati szektor felépítése és megerősítése, ehhez egyrészt a hazai kkv-k és nagyvállalatok innovációs képességeit kell erősíteni, másrészt új, innovatív technológiai vállalatok létrehozását szükséges elősegítenie az innovációpolitikának – mondták.
Elmondták továbbá, hogy a vissza nem térítendő innovációs pályázatok esetében magasabb belépési küszöb, átgondoltabb és mélyebb értékelés és folyamatos szakmai nyomon követést vezetett be az NKFI Hivatal. A legjobb pályázatok kiválasztására és a kapcsolódó minőségbiztosításra évente közel 1 milliárd forintot fordítanak nemzetközi és hazai szakértők bevonásával. A jövőben az innovációfinanszírozást a pályázatok irányából a piaci források – elsősorban kockázati tőke – irányába tervezik terelni, valamint a közbeszerzésekben is erőteljesebb innovációs fókuszt látnának célszerűnek.
A legnagyobb innovációs kihasználatlan potenciált az egyetemi-kutatóintézeti kutatások piacra vitelében látják. Et a célt szolgálják az újonnan létrehozott Technológia Transzfer Cégek az egyetemeken és a HUN-REN-ben, ahol még zajlik az innovációs kultúraváltás – hívták fel a figyelmet.
Emellett felhívták a figyelmet a Nemzeti Innovációs Ügynökség szerepére, amelynek segítségével elirányítják az innovatív ötleteket az ökoszisztémában. Hiszen bára multinacionális vállalatoknak is megvan a szerepük az innovációs ökoszisztémában, de ez nem megy magától, az ő részvételüket tudatosan és következetesen ösztönözni szükséges – figyelmeztetnek.
Forrás: portfolio.hu