Új fejlesztésekkel zárult a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem(BME) által koordinált Kompetenciaközpont projekt.

A 2021-2023. között lezajlott projektben a Műegyetem és a nagyvállalatok kooperációja a BME Felsőoktatási Innovációmenedzsment és Együttműködési Központja (FIEK) közreműködésével valósult meg.

A hároméves projekt a jövő meghatározó kutatási területéhez, az ipari biztonságtechnológiához kapcsolódott, célja olyan az ipari biztonságtechnikával foglalkozó kompetenciaközpont létrehozatala volt, amely hozzáadott piaci értéket is jelenthet a vállalatok számára.

A projektben a BME olyan nagyvállalati szereplőkkel működött együtt, mint a Mol, a Bosch, a thyssenkrupp és a ZÁÉV, hogy versenyképes termékeket és szolgáltatásokat fejlesszenek közösen.

Az akadémiai és az ipari partnerek tudományos, valamint gazdasági potenciáljainak összekapcsolása értékes technológiák, termékek közös kifejlesztéséhez vezetett, megfelelve az üzleti és tudományos elvárásoknak is .

A projekt eredményei közül kiemelkednek a létrejött laboratóriumok, a kifejlesztett új termékek, prototípusok és technológiák. A projektben a biztonságkritikus működés hatékony tervezése és fejlesztése magával hozta a piaci megtérülést is, így az innovációk számos területre adaptálhatók – áll a projektzáró közleményben.

Az együttműködő partnerek

Mol-BME: Az energiaipari és petrolkémiai folyamatok szempontjából a projektben megfogalmazott fejlesztések különös hangsúlyt helyeztek a fenntarthatóság és a működési biztonság fokozására.

A projektnek köszönhetően új termék-prototípus és új laboratórium, a MOLecoPAT labor jött létre. Ebbenaz iparágban közvetlen gazdasági haszon származik a költségmegtakarításból, ami a havária-helyzetek átalakításának köszönhető.

Az új számítógépes programok kidolgozása hatékonyabb irányítási rendszert eredményezett, ami a vállalat gazdálkodásának minden szintjén hasznot hoz – emelte ki a projektzáró eseményen Szentgyörgyi István Szabolcs, a MOL IT&Digital Downstream vezetője.

Bosch-BME: a biztonságkritikus rendszerek fejlesztése során felmerülő kihívások megoldása az autóipar és a közlekedés területén a legkritikusabb. A komplex laborral rendelkező központ képes a pontosabb teszteljárások és modellek segítségével a közlekedés biztonságát, elsősorban az eljutás-biztonságot növelő megoldások kifejlesztésére.

Az e-mobilitás rendszerszintű viselkedés-előrejelzése, a közlekedés- és eljutás-biztonság növelése, illetve a káros környezeti hatások csökkentése is a projekt része volt– mutatott rá Kemler András, a Robert Bosch Kft. műszaki területekért felelős ügyvezető igazgatója.

A BME-n létrejött Innovatív Járműtechnológiák Kompetenciaközpont és egyben laboratórium korszerű tesztelési lehetőségeket kínál a hallgatók és az autóipari vállalatok számára, hogy közösen dolgozzanak új innovációkon, gépjárműtechnológiai és a biztonságos közlekedést támogató megoldásokon.

thyssenkrupp-BME: az autóipar fejlesztési folyamatait szigorú biztonsági szabványok írják elő minden biztonságkritikus komponens esetén. A thyssenkruppon belül a magyarországi kompetenciaközpont a kormányrendszerek elektronikájának és szoftverének fejlesztéséért felelős. Ezek gondoskodnak a kormányzás funkcionális biztonságáról.

A szakemberek a fejlesztés során felmerülő kihívásokra innovatív modellalapú módszereket és eszközöket dolgoztak ki a projektben, amelyekkel a biztonságkritikus rendszerek fejlesztése hatékonyabban valósítható meg, miközben a rendszerek biztonsága is növelhető.

A projektben kidolgozott módszereket végül egy autóipari prototípus kormányrendszer fejlesztése során alkalmaztuk – számolt be az eredményekről Dr. Naszádos László egyetemi kapcsolatok vezető.

ZÁÉV-BME: A hídgerenda alprojektben kétirányú fejlesztési folyamat zajlott. Elsőként új betonanyagok kifejlesztésével, de a meglévő gyártástechnológiával kisebb költségek mellett gyártható, a közúti és vasúti infrastruktúra hídjaiba nagy volumenben beépíthető, az európai szabványok biztonsági szintjének megfelelő erőtani megbízhatóságú hídgerenda-családot fejlesztettek ki.

Megoldottuk ennek teljes körű piacravitelét is egy tervezési útmutató kidolgozásával és a forgalmazáshoz szükséges terméktanúsítványok megszerzésével.

A másik fejlesztési irány a szokásos termékekhez képest nagyobb teljesítőképességű, magasabb erőtani vagy tartóssági igények kielégítésére alkalmas és az adott területen ipari körülmények között még nem alkalmazott olyan egyedi technológiai megoldásokat tartalmazó prototípus termékek kifejlesztésére irányult, amelyek mind a hazai, mind külföldi hídgerenda piacon egyedülállók.

A másik alprojekt célkitűzése az építéskivitelezés helyszíni digitalizációs megoldások vizsgálata és digitális platform fejlesztése, valamint a ZÁÉV általános digitalizációs folyamatainak fejlesztése BIM központú képzéssel – foglalta össze a legfontosabb fejlesztéseket Dormán József vezérigazgató-helyettes.

A Biztonságtudományi és technológiai kompetenciaközpont projekt a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal pályázatának a keretén belül valósult meg.

Forrás: digitrendi.hu