Ön itt áll: A HivatalrólSajtószobaA Hivatal a hírekbenOnline sajtó
Az iskola akkor jó, ha a diákok érzik a flow-t
2019. április 01.
Módosítás: 2019. április 09.
Olvasási idő: 5 perc
Miskolc – A gyerekek tapasztalják meg, hogy a tanulást élményként is meg lehet élni, mondta lapunknak a neves pszichológus. Interjú: Csépe Valériával.

Csépe Valéria akadémikus, pszichológus, a Magyar Tudományos Akadémia TTK Agyi Képalkotó Központjának kutatóprofesszora tartott elő­adást a napokban Miskolcon az Akadémiai Esték sorozat keretében. Nevét a Nemzeti alaptanterv megújulásával kapcsolatban hallhattuk gyakran az elmúlt években, ezért főleg oktatási témákban kérdeztük őt.

Meglátása szerint milyen iskolákra van szükségük a mai gyerekeknek?

Röviden és általánosan azt tudom mondani, hogy olyan iskolákra, ahol a gyerekek számára biztosított az aktív tanulás lehetősége, ahol a képességeiknek megfelelően tudnak fejlődni, és ahol megtanítjuk őket tanulni. Mert olyan világra kell őket felkészítenünk, melyről nem nagyon tudjuk, hogy milyen lesz, azt azonban igen, hogy élethosszig tartó tanulást igényel. És persze megfelelve a 21. század elvárásának, ki kell alakítani a diákokban azokat a digitális készségeket, melyek segítségével jól tudnak majd boldogulni az egyre digitalizálódó világunkban.

Szükség van-e valamilyen módszertani megújulásra, vagy pedig az eddigi eredményeket kell továbbvinni?

Nem választanám szét a kettőt. A magyar pedagógiának kiváló hagyományai vannak, melyek megtartandók, ugyanakkor a további siker titka a korszerű irányba történő elmozdulás. Ebben valóban nagy szerepe van a módszertani megújulásnak. A leendő pedagógusokat fel kell készíteni mindarra, ami a fejlesztési feladatok és a nevelési célok megvalósításához szükséges. Idetartoznak azok az alapismeretek, amelyeket a tanulástudományok közvetítenek. Ilyenek a pszichológia, a gyógypedagógia, a fejlesztő pedagógia, sőt a fejlődés-idegtudománynak azok az eredményei, amelyek alapján jobban megérthető, hogy mit miért és hogyan csinálunk.

Tanulmányozták a nemzetközi felmérésben jól szereplő országok tanítási módszereit?

A nemzetközi felmérésekben jelenleg középmezőnyben vagyunk. Természetesen valamennyi sikeres oktatási rendszerű ország hátterét megnéztük, illetve elsősorban a tananyag tartalmát és az oktatási módszereket. Ezek jó példák. Egyébként minden országnak magának kell kialakítania, hogy milyen módon tud továbblépni, hogy arra a környezetre, arra a helyzetre és arra a felkészültségre ahol tart, milyen módszerek a megfelelők. Sok kollégám annak a híve, hogy egy-egy sikeres módszert egy az egyben át kell venni és alkalmazni. Ez azonban nem működik, mert minden ország oktatási rendszerének megvannak a saját hagyományai, és megvan az aktuális helyzete. A pedagógusképzésben is előre kell lépnünk, amire erős kormányzati szándék is van.

A gyermekpszichológusok nem elégedettek a mai iskolákkal. Mit gondol erről?

Én azt gondolom, hogy ma az oktatáskritikának nagyon erős hullámai vannak. Egyébként az oktatáskritika egyidős az oktatással. Ha szakemberek nyilatkoznak, akkor ők konkrétan elmondják a javaslataikat: hogy milyen pedagógiai, nevelési, oktatási módszerereket kell alkalmazni ahhoz, hogy a gyerekek élményként éljék meg a tanulást. Hogy hogyan lehet elmozdulni a frontális oktatás irányából a projektmódszer irányába. Épp Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből indult a Komplex Instrukciós Program Kovácsné dr. Nagy Emese vezetésével. Ebben a programban azt lehet látni, hogy milyen óriási szerepe van a pedagógiai munkának, a pedagógiai hozzáértésnek és alkalmasságnak abban, hogy mi történik az osztályteremben. A gyerekek megélik-e azt az időnként szükséges áramlatot, amit a pszichológusok flow-nak neveznek. Ez nagyon erős érzelmi élmény, az „elértem valamit” élménye. Ennek nagy szerepe van abban, hogy a gyerek szívesen tanuljon, az iskolai napokat úgy élje meg, hogy ott valami izgalmas történt. Ebből valóban hiány van az iskoláinkban.

2017 nyara óta vezeti a Nemzeti alaptanterv megújítására tett javaslatok kidolgozását, fejlesztését és bevezetésének szakmai támogatását. Ön neves pszichológus, kutató, nem oktatási szakember. Hogyan került erre a posztra?

Ez nem poszt, hanem óriási feladat és komoly felelősség. Azért bíztak meg ezzel a feladattal, mert pszichológusként azt kutatom, hogy az értelmi és érzelmi fejlődés milyen kapcsolatban áll az agyi fejlődéssel. Ezen a területen sok olyan munkát végeztem a munkatársaimmal együtt, ami arról szól, hogyan lehet sikeres az olvasástanítás, a szövegértés-fejlesztés, mi a zene hatása az értelmi és érzelmi fejlődésre, a társas fejlődésre, és még sok mást. Nekem az oktatás egyenlő a tudománnyal. Tudományos alapozás nélkül nincs korszerű oktatás. A feladatrendszerbe pedig úgy kerültem bele, hogy már akadémiai főtitkárhelyettesként vezettem a közoktatási elnöki bizottságot. Ennek vezetőjeként kaptam meghívást 2016-ban a Köznevelési Kerekasztalba, ahol létrehoztunk egy munkacsoportot. Itt elkezdtük felmérni, hogy tartalmi megújulásra is szüksége van-e a magyar oktatásnak. Ezt elfogadták, és így dolgozunk egy olyan konzorciumban, ami a magyar oktatás korszerűsítésére tesz javaslatokat, beleértve az oktatási rendszerünk digitalizációját is. Egyik részéhez értek, a többi részét vezetem.

Mikor lenne elégedett a magyar oktatással?

A magyar oktatás akkor éri el a célját, ha eredményes, ha versenyképes. Mert akik az oktatásból kikerülnek, azokat Európában ugyanazon a piacon mérik. Ezenkívül legyen az oktatás méltányos! Ez azt jelenti, hogy minden gyerek el tudjon jutni a képességei maximumáig. Ennek egyik alapvető feltétele a differenciált oktatás. Az oktatás akkor jó, ha a tudás több, mint a lexikális ismeretek gyűjteménye, azaz a gyerekek alkalmazni tudják az ismereteket. A diákok érezzék azt, hogy teljesíteni érdemes, és hogy a tanulást élményként is meg lehet élni!

 

 

Interjú: Csépe Valéria pszichológus, kutatóprofesszorral

Csépe Valéria pszichológus, az MTA TTK Agyi Képalkotó Központjának kutatóprofesszora, egyetemi tanár, főtitkárhelyettesként (2008–2014) az első nő az MTA főállású választott vezetői között. A kognitív fejlődés területei közül kiemelten a nyelvi fejlődést és zavarait, az olvasás fejlődését és a diszlexiát kutatja viselkedéses és agykutatási módszerekkel. Nemzetközileg elismert kutató, számos hazai és nemzetközi szervezet, együttműködés és pályázat (EU FP, H2020, Marie Curie, NKFIH) vezetője és résztvevője. Kutatási eredményeinek gyakorlati hasznosulása mellett (3DM-H diszlexia teszt) tudományos ismeretterjesztő előadásairól, a tudományt és a gyakorlatot a tanulás és tanítás területén összekötő tevékenységéről, népszerű előadásairól ismert. A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság elnöke. 2017 nyara óta vezeti a nemzeti alaptanterv megújítására tett javaslatok kidolgozását, fejlesztését és bevezetésének szakmai támogatását. Az OECD két szakértői csoportjának tagja.

Forrás: boon.hu

Utolsó módosítás: 2019. április 09.
Visszajelzés
Hasznos volt az oldal információtartalma az Ön számára?
A weboldalon HTTP-sütiket használunk, hogy a biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújtsuk. Az adatvédelmi tájékoztatóban bővebb információkat talál arról, hogyan gondoskodunk adatainak védelméről.
Rendben