Budapest és környékének a dunai vízbázisra alapozott ivóvize kiváló jó állapotban van, ám ahhoz, hogy ez harminc-negyven év múlva is így legyen, sokat kell tenni. A folyót egy konzorcium vizsgálja egy éven át. A részletes jelentések jövő nyártól várhatók.
– Tudtommal mi vagyunk az elsők, akik egy esztendős idősávban és ilyen fokú komplexitásban vizsgálják a Dunát, annak tisztaságát, a belőle kinyert ivóvizet, a parti szűrésű kutakat, a csővezetékek hálózatát egészen a csapokig – mondta lapunknak Engloner Attila. Az MTA Ökológiai Kutatóközpont Duna-kutató Intézet korábbi igazgatója a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal Nemzeti Kiválósági Programja keretében egy konzorcium vezetőjeként vesz részt a munkában.
– Egy adott folyam, esetünkben a Duna állapotát sokféleképpen lehet jellemezni, egy azonban bizonyos: a több millió embernek ivóvizet adó folyóból kiváló minőségű vizet lehet kinyerni. Ám ahhoz, hogy ez a helyzet három-négy évtized múlva is így legyen, még sokat kell kutatnunk és tennünk – fogalmazott Engloner Attila. Megtudtuk, a projektben az MTA mellett a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Miskolci Egyetem, a Nemzeti Népegészségügyi Központ és a Fővárosi Vízművek vesz részt. A szakemberek naponta számos helyről gyűjtenek vízmintákat, majd ezeket azonnal a laboratóriumba szállítják, ami komoly logisztikai szervezést kíván, hiszen a vizsgált szakasz Suránytól Ráckevéig nyúlik.
– Az egy évig tartó anyaggyűjtés egyik nem csekély hozadéka, hogy a munka többféle vízállásnál és időjárási helyzetben zajlik – fogalmazott a kutató. Utalt rá, hogy a rengeteg sokrétű hidrológiai, kémiai, ökológiai, hidraulikai, mikrobiológiai információ segít abban, hogy a klímaváltozás hatásainak modellezésekor az eddigieknél pontosabb jövőképet rajzolhassunk fel. Beszélt arról is, az úgynevezett hagyományos szennyezések mellett az új típusúakat is vizsgálják, amelyek közül a legismertebbek talán a gyógyszermaradványok, valamint bomlástermékeik. Fogas kérdés, hogy az antibiotikum-rezisztens mikroszervezetek veszélyeztethetik-e a Dunából kinyert ivóvíz minőségét – hangoztatta Engloner Attila.
A munkának hála kiszámíthatók lesznek a kavicságy mentén a folyóban jelentkező szennyezőanyag-koncentrációk, és szimulálható a különböző szennyezőanyagok térbeli terjedése is. Engloner Attila fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a csőhálózat is a vizsgálatok része, és ezzel lényegében pontos információkhoz juthatnak arról, milyen veszélyeket hordozhatnak az elöregedett vezetékek. Hozzátette, bár az eredmények folyamatosan érkeznek, átfogó képet csak a méréssorozat 2020 tavaszi lezárása és a teljes adattömeg átvizsgálása után lehet várni.
Forrás: magyarhirlap.hu