Optimalizált forgalom, szenzoros szemétgyűjtők, intelligens LED-lámpák. A már tesztelés alatt álló okos megoldásokról és azokkal kapcsolatban a kis- és középvállalkozások (kkv) lehetőségeiről beszélgettünk Sebők Katalinnal, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnökhelyettesével.
Mit jelent az a fogalom, hogy „okos város”?
Tulajdonképpen az egyre nagyobb számú városi lakosság életminőségének fenntartható színvonalemelését jelenti, amelynek egyaránt fontos eleme az információs és kommunikációs technológiák és az innovatív megoldások alkalmazása. Az okos városok létrejöttének szükségességét a globális irányok igazolják. Míg 1950-ben a világ lakosságának kétharmada nem volt városlakó, addig 2007-ben már minden második ember városokban élt, és becslések szerint ez az arány 2050-re elérheti a hetven százalékot. Ami nagyon gyors ütemben növekvő koncentrációt jelent.
Ez a dinamikus változás az egyes városoknak minden bizonnyal óriási kihívásokat jelent.
Igen, egyrészt fontos, hogy a városok vezetői képesek legyenek eleget tenni a kihívásoknak, másrészt, hogy élhetővé tudják tenni a saját környezetüket. A nagyfokú koncentráció energetikai, közlekedési, közbiztonsági, hulladék- és szennyvíz-gazdálkodási szempontból is jelentős kihívások elé állítja a városvezetőket, a fejlesztőket és magukat a városlakókat is. Az energiaellátás területén például nagyon fontos a fogyasztói igények és a szolgáltatott energia arányának automatizált optimalizálása, de legalább ilyen fontos az újrahasznosítás kérdésköre is.
Milyen okos megoldásokat alkalmaznak már?
Az okos város kifejezés alatt egyelőre a jövő fejlesztési irányait értjük elsősorban. Nem jellemző, hogy világszerte smart cityk léteznének, azonban vannak olyan fejlesztések, amelyek már a gyakorlati tesztelés fázisában vannak. Ilyen például a szingapúri forgalomirányítás, amelyben az útdíjfizető rendszer folyamatosan figyeli a forgalmat, ezáltal az optimalizálhatóvá válik és elkerülhetők a dugók. Jó gyakorlatként említhető a barcelonai okos szemétgyűjtők rendszere is, amely szenzorokkal méri a gyűjtő telítettségét, az ürítési szakaszokat pedig ehhez igazítják. Ezzel akár tízszázalékos költségmegtakarítást is el tudnak érni. De számos magyar fejlesztés is létrejött már. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem olyan egyedülálló, intelligens LED-fényforrások és napenergiát hasznosító közvilágítási rendszer kifejlesztésében vett részt, amely a beépített szenzorai révén nem csak saját működését képes a külső környezeti tényezőkhöz igazítani, de az időjárástól a közlekedésig számtalan célra gyűjt a környezetével kapcsolatos információkat, sőt akár töltőállomásként vagy további más célokra is használható.
Tehát hazánk is jelentős szerepet játszik a fejlesztésekben?
Igen, az okos város fejlesztések kitörési ponttá válhatnak a magyar gazdaságban. A hazai kis- és középvállalkozások és fejlesztők jelentős hozzáadott értékkel akár már a közeljövőben számos innovációt vihetnek sikerre az okos város technológiák területén.
Mi a tapasztalat, nyitottak erre a magyar kis- és közepes vállalkozások?
Vannak kifejezetten innovatív vállalkozások, azonban még ezen a területen is sok a mozgósítható tartalék. A hivatal egyik legfontosabb feladata a szemléletformálás. Fontos, hogy a kkv-k elegendő információt kapjanak arról, hogy mi a kutatás-fejlesztés és az innováció jelentősége, és hogyan tudja mindez a vállalkozások növekedését szolgálni.
A szemléletformálás mellett milyen feladatai vannak még a hivatalnak a smart city koncepció kapcsán?
A legfontosabb feladatunk a támogatás. Az NKFIH hazai pályázatokon keresztül nyújt támogatást a kutatás-fejlesztés (K+F) és az innováció területén. Lehetőség van okos városokat érintő nagyon széles körű fejlesztésekre. Emellett a nemzetközi szinten meghirdetett pályázatokkal kapcsolatban is segítséget nyújtunk a kkv-knak az elérhető források feltérképezéséhez és a bekapcsolódáshoz. Kiemelt feladatunk továbbá, hogy az egyetemek, tudásközpontok, kutatóintézetek és a hazai kkv-k kapcsolatát jelentős mértékben erősítsük. Ez azért fontos, mert a kkv-k gyakran kevés információval rendelkeznek arról, hogy hol érhető el a számukra fontos tudás. Természetesen az innovációs tevékenységben kulcskérdés a szakképzett munkaerő rendelkezésre állása is. A hivatalnak szerepet kell vállalnia abban, hogy a partnereket összekapcsoljuk. Mert nem feltétlenül az a cél, hogy minden kkv minden érintett fejlesztési területen saját kutatói-fejlesztői kapacitással és tapasztalattal rendelkezzen. Sokkal fontosabb, hogy ilyenkor is képes legyen megtalálni a számára szükséges K+F szolgáltatások legalkalmasabb „beszállítóját”.
Említette a szemléletformálást. Arra milyen gyakorlati koncepciójuk van?
Országos Innovációs Fórum néven konzultációt szerveztünk, amely során egy hónap alatt huszonöt helyszínre látogattunk el. Célunk volt a kkv-k helyi tájékoztatása és a közvetlen kapcsolat kialakítása. A rendezvénysorozat hatására ezres nagyságrendben jelentkeztek olyan vállalatvezetők, akik aktívan érdeklődnek a hazai innovációs környezet kínálta lehetőségek iránt.
Visszakanyarodva az okos városokhoz, milyen uniós pályázatok nyitottak jelenleg a vállalkozások számára?
A Horizont 2020 program a smart city témakörében is kínál olyan pályázatokat, amelyeken 2019-ben mintegy százmillió euró forrás érhető el, az automatizált járműflották megoldásaitól az intelligens töltési rendszerek fejlesztéséig. A hivatal nemzeti kapcsolattartó hálózata információkkal és tanácsadással is segít a hazai kkv-knak abban, hogy hogyan tudnak ezeken a pályázatokon részt venni. Végig támogatjuk a pályázókat, a legalapvetőbb tudnivalóktól a partnerkeresésig és a projekt-menedzsmentig.
Melyik település lesz az első hazai okos város?
Az okos várossá válás nem egyik napról a másikra bekövetkező állapot, hanem sokkal inkább egy evolúciós folyamat, illetve fejlődési irány, amit soha nem lehet befejezettnek tekinteni. Biztató, hogy már nálunk is számos olyan kezdeményezés van, amelyeknek köszönhetően a piac egyre nyitottabb lesz az okos megoldásokra.
Domján Vivien
Forrás: magyarhirlap.hu