Ön itt áll: A HivatalrólSajtószobaA Hivatal a hírekbenOnline sajtó
A kormány támogatja a magyar pályázókat a kutatás-fejlesztési forrásszerzésben
2019. június 11.
Módosítás: 2019. június 12.
Olvasási idő: 2 perc
Palkovics László innovációs és technológiai miniszter kedden egy szakmai rendezvényen vett részt. Itt beszélt a magyar kutatás-fejlesztésre jutó támogatás keretösszegéről, és hogy azt idén jelentősen megemelik. A miniszter azt mondta, hogy a cél az, hogy a magyar gazdaság legalább 2 százalékponttal az európai uniós átlag felett növekedjen a jövőben is.

Palkovics László innovációs és technológiai miniszter kedden a szaktárca és a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal közös szakmai rendezvényén szólalt fel.

Itt azt mondta, hogy a kormány támogatja a magyar pályázókat, hogy minél sikeresebbek legyenek a brüsszeli közvetlen kutatás-fejlesztési és innovációs források (Horizont 2020) megszerzésében.

Palkovics arról is beszélt, hogy a gazdaság fejlődésében elért eredményt hosszú távon úgy lehet fenntartani, ha a munkaalapú gazdaságot az innovációalapú felé irányítják, ezzel is biztosítva, hogy a magyar gazdaság legalább 2 százalékponttal az európai uniós átlag felett növekedjen a jövőben is.

Palkovics László hangsúlyozta, a kormány a 2020-as költségvetési tervezetben 32 milliárd forinttal javasolja megemelni az idei, mintegy 120-130 milliárd forint közötti k+f+i támogatási keretet. A miniszter azt mondta, hogy 2003 óta nem volt példa ilyen szintű kormányzati elkötelezettségre.

Jól áll Magyarország

Palkovics László kitért arra, hogy Magyarország az Európai Unióhoz 2004 után csatlakozott országok (EU13) között jól áll a közvetlen brüsszeli kutatás-fejlesztési és innovációs források megszerzésében, a 2014-2020 közötti Horizont 2020 programban 259 millió euró forrást hozott el, ezzel a régióban a 3. helyen, az EU-tagországok között a 18. helyen áll.

A miniszter rámutatott arra, azt is látni kell, hogy az EU13-országok pályázói a forráskeret 5 százalékát, a régi tagországok (EU15) 86,5 százalékát, míg a programból részesülő unión kívüliek a keret 8,5 százalékát tudták elnyerni.

Magyarország a 95-5 százalék arány változtatása érdekében a különböző tárgyalásokon azt az álláspontot képviseli, hogy a jövőben a közvetlen brüsszeli keret 20 százalékát különítsék el a EU13-tagországok számára, ezzel is ösztönöznék az érintetteket a pályázatok beadására.

A miniszter szerint szükség van a hazai kutatási és innovációs rendszer hatékonyságának növelésére, a kutatóintézetek, egyetemek, a vállalati szféra szereplői közötti fokozottabb együttműködésre, nemzetközi kapcsolatrendszerük beágyazottságának erősítésére.

Birkner Zoltán, az NKFIH elnöke a rendezvényen hangsúlyozta, a magyar részvétel javítását az uniós kutatás-fejlesztési és innovációs források megszerzésében a hivatal stratégiai feladatának tekinti. Felhívta a figyelmet arra, hogy a 2020-ig futó mostani keretprogram is még sok pályázati forrást kínál, emellett segítik a felkészülést a 2021-ben induló új keretprogram lehetőségeire.

A hivatal elnöke felidézte, hogy rendszeresen kikéri a piaci szereplők véleményét, és segíti a magyar egyetemi hálózatokon a tudásmenedzsment kiépítését. Kiemelte, a hivatal egyre inkább szolgáltató szervezetté alakul a finanszírozással összefüggő feladat ellátása mellett.

Forrás: origo.hu

Utolsó módosítás: 2019. június 12.
Visszajelzés
Hasznos volt az oldal információtartalma az Ön számára?