Mi kell ahhoz, hogy a kutatói és fejlesztői pályák a legkiválóbb tehetségeket vonzzák? Tekintsük át a kutatástámogatási rendszer idei prioritásait.

Akkor lehetünk hosszú távon sikeresek, ha a kutatói és fejlesztői pályák a legkiválóbb tehetségeket vonzzák. Ennek eléréséhez rendszerszintű megközelítésre és beavatkozásokra van szükség. Mik ennek a fő alkotóelemei?

Egyrészt rugalmas, teljesítményre ösztönző működési környezetet és megfelelő szintű finanszírozást szükséges biztosítanunk az egyetemeken és a HUN-REN-ben: ennek megfelelően a modellváltó egyetemek finanszírozása átlagosan 2,5-szeresre bővült az elmúlt években, és tavaly döntött a kormány a HUN-REN finanszírozásának megkétszerezéséről is 2027-ig (ne felejtsük el, hogy 2021-ben már egyszer megtörtént a kutatóhálózat finanszírozásának több mint kétszerezése).

Másrészt az intézményi oldal rendezését követően szükséges a kutatástámogatási rendszer megerősítése (ennek részleteiről lásd az alábbiakat). Harmadrészt foglalkoznunk kell magával a kutatói életpályamodell kialakításával és presztízsének megemelésével: ez egyrészt jelenti a doktori képzések megerősítését, másrészt az intézményi (főként kutatóintézeti) életpályamodell (tenure) létrehozását is. Végül, de nem utolsósorban, külön hangsúlyt szükséges helyeznünk a legkiválóbb fiatal és már „befutott” kutatók Magyarországra vonzására, hogy olyan új kiválósági tudásközpontokat hozzunk létre, amelyek mágnesként vonzzák a tehetséges fiatalokat.

A kérdéskör tehát összetett, nézzük a fentiek szellemében a kutatástámogatási rendszer idei prioritásait 4 pontban.

A kutatástámogatási rendszer idei prioritásai
Az első prioritás, hogy új alapokra helyezzük a Kutatási Kiválósági Tanács vezetésével a kiválósági programokat
A Nemzeti Kutatási Kiválósági Program (NKKP) az idei évben 40 milliárd forintos kerettel indul el, amely a 2 évvel ezelőtti 13,5 milliárd forint háromszorosa. A korábbi 48 millió forint helyett 100-200 millió forintot tudnak elnyerni a legkiválóbb kutatók. Az idei évben várhatóan 300-350 kutatási programot tudunk támogatni. Újdonság egyrészt, hogy a kutatási költségek 25 százalékának megfelelő kiegészítő támogatás igényelhető a kísérletes kutatásokhoz. Szintén új elemként jelenik meg a Highlight pályázati kategória, amelyben akár 400 millió forint is elérhető a kiemelkedő kutatási programok megvalósítására. Stratégiai cél, hogy minél több fiatal kutató (doktorandusz és posztdok) csatlakozzon ezekhez a gondosan kiválogatott, élvonalbeli kutatásokhoz.

A második prioritás, hogy modernizáljuk a hazai kutatási infrastruktúrákat
Az élvonalbeli kutatásokhoz a kiszámítható kutatástámogatási rendszer mellett élvonalbeli kutatási környezet és modern műszerek szükségesek. Az idei évben 26 milliárd forinttal támogatjuk a kutatóintézetek infrastrukturális fejlesztéseit. Fontos elem, hogy a fejlesztések eredményeként a vállalati szektor részére is releváns infrastruktúrák jöjjenek létre.

A harmadik prioritásként fókuszba helyezzük a misszióvezérelt kutatásokat
Kiemelt célunk, hogy a magyar kutatások segítségével a magyar közösség számára releváns társadalmi és gazdasági kihívásokra találjunk megoldásokat. Ilyen kihívás például az egészséges öregedés, az energiarendszerünk klímasemleges átállítása vagy éppen a feltörekvő technológiák – mint az MI vagy a kvantumtechnológia – kérdésköre. Az idei évben első alkalommal elindított Misszióvezérelt program célja, hogy ezen kihívásokra jól meghatározott célok mentén induljanak el nagy horderejű kutatások.

A negyedik prioritás, hogy tovább mélyítsük a nemzetközi kutatási és innovációs együttműködéseket
A magyar kutatási ökoszisztéma egyre jobban beágyazódik a nemzetközi vérkeringésbe: ma már közel minden 3. doktorandusz külföldről érkezik (szemben 2014-es 7 százalékkal), és 10 év alatt 45 százalékkal nőtt a nemzetközi együttműködésben létrehozott publikációk száma. Stratégiai célunk, hogy tovább erősítsük a kutatási ökoszisztémánk nemzetköziségét, ezért folytatjuk a nagy sikerű HU-rizont programot, ahol a magyar egyetemek a világ top100-as egyetemeivel működnek együtt Nyugattól Keletig. Emellett számos országgal indítunk új bilaterális együttműködéseket, fókuszban a Nyugat-Balkán, Közép-Ázsia és Kelet-Ázsia országai.

Forrás: vg.hu