Bódis László innovációért felelős helyettes államtitkár és a Nemzeti Innovációs Ügynökség (NIÜ) vezérigazgatója adott interjút az Indexnek. Beszélgetésünk során körbejártuk a hazai innovációs rendszer felépítését, a Deep Tech jelentőségét és a magyar kutatás-fejlesztési szektor jövőképét.

Az innováció nem csak technológia, hanem stratégia

Az innováció és a kutatás-fejlesztés ma már nem csupán technológiai kérdés, hanem hosszú távú gazdasági és versenyképességi stratégia. Magyarország az elmúlt években tudatosan erősítette az állami szerepvállalást ezen a területen. Bódis László 2022 júniusa óta felel a területért helyettes államtitkárként, 2023 novembere óta pedig a Nemzeti Innovációs Ügynökséget is vezeti, amely egy nemzetközi szinten is kimagasló ökoszisztéma felépítésén dolgozik.

Az innováció fogalma alatt sokan sok mindent értenek. Mely területek tartoznak az Ön portfóliójába?

Ide tartozik a tudomány, a kutatás és a startupok világa is. Az innováció lényege az új megoldások sikeres piaci hasznosítása.

Azon dolgozunk, hogy a kiváló magyar kutatók felfedezései ne maradjanak a laboratóriumokban, hanem szülessenek belőlük olyan termékek és technológiák, amelyeket a magyar, Deep Tech-nek nevezett kis- (majd idővel nagy) vállalkozások sikerrel vihetnek ki a nemzetközi piacra.
Ez a vízió vezérli az innovációpolitikai döntéseinket.

Mekkora kihívást jelent ezt megvalósítani? Mario Draghi 2024-es jelentése szerint Európa innovációs lemaradása miatt veszített versenyképességéből az USA-val és Kínával szemben. Tapasztalható előrelépés?

Európa valóban lemaradt: a világ kockázati tőkéjének mindössze 5 százaléka található itt, és az 50 legnagyobb technológiai vállalatból csupán 4 európai.

Sajnos az Európai Unióban azt látom, hogy sok a jól hangzó stratégia, de az elmúlt két évben nem történt érdemi áttörés.

Mi azonban nem várunk senkire; saját felelősségünk az innovációs ökoszisztémánk felépítése és világélvonalba emelése.

A magyar ökoszisztéma öt pillére
Hogyan épül fel a magyar innovációs ökoszisztéma?

A sikerhez legalább öt szereplő eredményes együttműködésére van szükség:

* Alapítók: A tehetséges, technológiai tudással bíró vállalkozók.

* Tudásközpontok: Az egyetemek és kutatóintézetek, ahol a tudás koncentrálódik.

* Befektetők: Akik megfinanszírozzák az ígéretes ötleteket.

* Vállalati szektor: Ahol a technológiák hasznosulnak.

* Állam: Amely szabályozással, forrásokkal és szolgáltatásokkal „orkesztrálja”, azaz összehangolja a folyamatokat.

Hol tart most a teljes innovációs ökoszisztéma?

Bár van még teendő, az eredmények már látszanak. Az egyetemisták egyre nyitottabbak az innovatív vállalkozásalapítás iránt, a kutatók körében nő az innováció elfogadottsága és népszerűsége, amit jól mutat az is, hogy 2022 óta sikerült megháromszoroznunk az egyetemi és kutatóintézeti szabadalmi bejelentések számát (ez 164 szabadalmi bejelentést jelentett 2025-ben), és egyre több spin-off vállalkozást hoznak létre a kutatói szférában.

Csak 2026 első heteiben három magyar startup kapott jelentős tőkebefektetést, közülük ketten szorosan kapcsolódnak azon új kezdeményezésekhez, amiket az elmúlt néhány évben indítottuk el:

Az ABZ Innovation (dróngyártás) növekedését a győri Széchenyi Egyetem technológiatranszfer-vállalata segítette.
A Novamigra Therapeutics (migrénellenes gyógyszer) egy NKFIH-támogatásból nőtte ki magát.
Látjuk tehát már azokat a kezdeti sikereket, amik megerősítenek bennünket abban, hogy az elmúlt években végzett munka meghozza a gyümölcsét.

Kutatói életpálya és finanszírozás
A legkiválóbb innovációk alapja a magas színvonalú kutatás. Ehhez rendelkezésre állnak nálunk a feltételek? Sokat halljuk, hogy nem elég kiszámítható a kutatásfinanszírozás és ezért nem is vonzó a kutatói életpálya a fiatalok számára.

A számok cáfolják ezt az állítást.

Ma Magyarországon kétszer annyian dolgoznak a K+F szektorban, mint 15 éve; ez az egyik legmagasabb növekedési ütem az EU-ban. A doktoranduszok száma is több mint 50 százalékkal nőtt az elmúlt évtizedben.

Bár ezen a területen is bőven van még teendő, de az elmúlt 3 évben sokat léptünk előre abban, hogy Magyarországon létrehozzunk egy kiszámítható és versenyképes kutatói életpályát. A mi megközelítésünkben ehhez stabilitásra, versenyképes jövedelemre, tervezhető és magas szintű finanszírozást biztosító kutatástámogatási rendszerre és vonzó kutatási környezetre van szükség.

A stabilitás érdekében a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózatot új alapokra helyeztük. Egy 25 éves keretmegállapodás biztosítja a kiszámíthatóságot, az éves finanszírozást pedig 41 milliárdról 90 milliárd forintra emeltük.

Emlékeztetőül: a hálózat 6-8 éve még ennek az összegnek a hatodából működött.

A HUN-REN-nel kötött szerződésben a teljesítményindikátorokon és a magyar társadalom és gazdaság számára meghatározó fontosságú 24 kutatási tématerületen túl azt is rögzítettük, hogy a kutatóhálózatnak létre kell hoznia egy kiszámítható, teljesítményre ösztönző kutatói előremeneteli rendszert. A HUN-REN-ben és az egyetemeken történt kutatói béremelések eredményeként most ott tartunk, hogy a kutatói átlagjövedelem ma már meghaladja a bruttó 900 ezer forintot, egy doktorandusz pedig nettó 400-500 ezer forintot is kereshet.

Létrehoztuk a Kutatási Kiválósági Tanácsot és a Tanács irányítása alatt álló Kutatási Alapot, aminek a célja éppen az volt, hogy tervezhetőséget és kiszámíthatóságot teremtsünk a kutatásfinanszírozásban, amellett, hogy a rendelkezésre álló forrásokat 2019-hez viszonyítva megháromszoroztuk, ezzel idén már 47 milliárd forint áll rendelkezésre a Kutatási Alapban. Stratégiai szerepe van a 2024-ben létrehozott Nemzeti Kutatási Kiválósági Programnak (NKKP), amely a tudományfinanszírozás új zászlóshajó programjaként évi 40 milliárd forintból támogatja a legkiválóbb 300-350 kutatócsoport fejlődését Magyarországon. Az NKKP-ban meghatározó szerepet játszik a fiatal kutatók bevonása.

A Nobel-díjas Krausz Ferenc professzor úr – és három további Nobel-díjas és Lovász László Abel-díjas matematikus professzor úr – vezetésével idén elinduló ÉLVONAL program küldetése pedig, hogy a világ minden tájáról Magyarországra vonzzuk a legkiválóbb elméket, és persze itthon tartsuk a legtehetségesebb magyar kutatókat azáltal, hogy nemzetközi mércével mérve is rendkívül versenyképes pénzügyi és infrastrukturális környezetet teremtünk a számukra.

Tudásból piac: Technológiatranszfer
Hogyan ösztönzik a kutatási eredmények gyakorlati hasznosítását?

Ez talán az egyik legjelentősebb kihívás, hiszen itt évtizedek óta berögzült megközelítéseket kell új megvilágításba helyezzünk, ami nem magyar sajátosság – ezzel a kihívással küzd Európa mellett az Egyesült Államok és Ázsia is.

Nem várjuk el, hogy minden kutató innovátor legyen, ez a világon sehol sincs így. De azt igen, hogy gondolják végig kutatásaik társadalmi és gazdasági hasznát.

Ennek segítésére teljesen újraszerveztük az egyetemi technológiatranszfer-szervezeteket, és ennek fontosságáról sikerült meggyőznünk az intézmények elsőszámú vezetőit is. A legjobb nemzetközi példák alapján támogattuk az intézmények 100%-os tulajdonában álló, for profit gazdasági társaságként működő Technológia Transzfer Vállalatok (TTC-k) létrehozását. A Nemzeti Innovációs Ügynökségnek meghatározó szerepe volt abban, hogy Ma már 15 egyetemen és a HUN-REN-ben működnek TTC-k, amelyek elsődleges feladata az egyetemeken és a kutatóintézetekben születő kutatási eredmények piaci hasznosítása.

A TTC-k irányítása alatt tavaly új Proof of Concept (PoC) alapokat hoztunk létre, amelyek segítségével a kutatók validálhatják ötleteiket; a program több száz innovatív fejlesztést „csalogatott elő”. A programban százas nagyságrendben sikerült innovatív fejlesztési ötleteket előcsalogatni az intézményekben dolgozó kutatóktól. A TTC-k működésének már most látjuk az eredményeit: jóval több a szabadalom, több az ipari bevétel és egyre több a spin-off vállalkozás.

Van olyan technológiai terület, amiben kiemelkedő potenciált látnak?

Több ilyen is van, de ha egyet kellene kiemelnem, az egyértelműen az élettudományok területe lenne, ideértve a gyógyszerfejlesztést, az orvostechnikai eszközök fejlesztését és a biotechnológiákat, ebben hatalmas a potenciál. A tavaly elindított Life Sciences Catalyst programunkra vártnál több, több mint 40 projektjavaslat érkezett. Ennek a programnak a célja, hogy a jelentős költségekkel járó, de ígéretes, korai fázisú gyógyszerfejlesztéseket támogassuk, és a humán kísérletekig segítsük el ezeket a fejlesztéseket, ahonnan már a kockázati tőkések sokkal nagyobb eséllyel viszik tovább a legígéretesebb projektek finanszírozását. Középtávon érdemes lenne megfontolni egy budapesti központú élettudományi innovációs völgy kialakítását, ahol fizikailag is összpontosulni tudnának az élettudományi startupok, inkubátorok, befektetők és kutatócsoportok.

Az elmondottak alapján az elmúlt időszakban felépültek az intézményi struktúrák és támogatási programok is indultak, hogy minél több kutatásból váljon innováció. De értenek a kutatók a vállalkozásépítéshez? Egyáltalán nekik kell ezeket a fejlesztéseket piacra vinniük?

A világ legfejlettebb innovációs ökoszisztémáiban azt látjuk, hogy a kutatási eredményekre alapozott technológiai vállalkozások esetében a kutatók csak ritkább esetben látnak el vállalatvezetői feladatokat, legtöbb esetben a technológiai fejlesztésekért felelős vezetőként folytatják a létrehozott startupon belül a munkát. Tehát nem feltétlenül nekik kell vezetniük a céget, de a vállalkozói szemléletre szükségük van. Ennek a szemléletnek és képességeknek az átadásában meghatározó szerepet játszik a nemzetközi szinten is egyedülálló Hungarian Startup University Program (HSUP), amelynek keretében öt év alatt 20 ezer hallgató tanult az innovációról.

A két féléves program célja, hogy átfogó elméleti és gyakorlati tudást adjon az innováció és a startupok világáról a résztvevők számára. A HSUP-t teljesen megújítottuk az elmúlt években, ma már angolul, megújult tananyaggal és mentorhálózattal kiegészülve érhető el a diákok számára. Ezt a programot gondoltuk tovább és indítottuk el tavaly szeptemberben a Pathway to Business programot, ami dedikáltan a doktori képzésben résztvevőket készíti fel tudományos eredményeik piacravitelére.

Bevallom, engem is pozitívan meglepett, hogy két hét alatt 115-en jelentkeztek a programba,

ami azóta sikerrel folyik és nyáron egy befektetők előtt tartott Demo Day-jel zárul, majd indul új évfolyammal újra szeptemberben.

Szabályozás és vállalati innováció
Említette, hogy az ökoszisztéma fejlesztésében az államnak nem csak finanszírozási, de szabályozói és „orkesztráló” szerepe is van. Milyen lépések történtek ezeken a területeken?

Amikor 2022-ben a jelenlegi feladatkörömbe léptem, kihívásnak láttam, hogy nem elég aktív az együttműködés a piaci ökoszisztéma szereplők – mint a befektetők, az inkubátorok vagy a startup szervezetek – és az állami szereplők között. 2023-ban azzal a céllal hoztuk létre a Nemzeti Innovációs Ügynökséget, hogy kialakítsa a szükséges együttműködéseket és katalizálja ezáltal a teljes ökoszisztémát. 2024-ben indítottuk el ennek szellemében a NIÜ szervezésében a Startup Kerekasztalt, ahol egy asztal köré ültettük az ökoszisztéma meghatározó szereplőit. Fontos eredmények:

* Bevezettük a tőkévé konvertálható kölcsönök lehetőségét, amivel szép számmal élnek is a befektetők.

* Megalkottuk Európa egyik legkedvezőbb –, ha nem a legkedvezőbb – munkavállalói részvényösztönzési (ESOP) adózási szabályait.

* Adómentessé tettük a szabadalmak apportját a spin-off cégekben.

* Elindítottuk Magyarország első startup platformját, amit a startup ökoszisztémában aktív vagy az iránt érdeklődő hazai és nemzetközi szereplők számára hoztunk létre. Ez a startup.niu.hu. Itt startup és ökoszisztéma szereplő adatbázis, jogi segédletek és rendezvénykatalógus érhető el, a nemzetközi látogatók pedig információkat kaphatnak a magyar startup és innovációs ökoszisztéma erősségeiről és lehetőségeiről. Hamarosan a platformot tovább bővítjük a startupok által elérhető hazai támogatási lehetőségekkel.

De az is a Kerekasztalnak köszönhető, hogy minden szeptemberben immár hagyományosan megszervezzük a Hungarian Innovation Week-et, ami a hazai, innovációs témájú rendezvényeket tömörítí. Tavaly már 24 rendezvény került a hét keretében megszervezésre, több mint 10 ezer résztvevővel és a Connexions: CEE Deep Tech Summit-tal, amivel a célunk, hogy a feltegyük a globális térképre a kelet- és közép-európai Deep Tech ökoszisztémát.

Végül az ökoszisztéma ötödik meghatározó szereplőjeként a vállalati szektort említette. Innoválnak a hazai vállalatok?

Érdemes a hazai vállalati szektor vizsgálata során külön kezelni a hazánkban működő nemzetközi nagyvállalatokat és a magyar tulajdonú vállalkozásokat. Előbbiek esetében nagyon jelentős eredménynek tartom, hogy 2018 óta közel 40 új K+F központ jött létre a HIPA vezetésével, közel 400 milliárd forintnyi beruházás keretében.

Az elmúlt években egyre több nagyvállalat választja Magyarországot fejlesztései helyszínéül, amiben meghatározó szerepet játszik a versenyképes adórendszer, a támogató környezet és Magyarország kiemelkedő élhetőséget biztosító adottságai. Ezen a téren tehát jól haladunk.

A magyar tulajdonú vállalati szektorban pedig az MNB-vel közösen 150 gyorsan növő, innovációvezérelt vállalatot (Hungarian Innovation Driven Enterprise) azonosítottunk. E vállalkozások jóval súlyukon felül teljesítenek: az exportban és a hozzáadott-termelő képességben is jelentős szerepet játszanak, az ő megemelésük és célzott fejlesztésük fontos közös célunk. A magyar vállalkozások esetében azt szeretnénk elérni, hogy 2030-ra minden második 10 főnél nagyobb magyar cég innováljon (jelenleg csak minden harmadik teszi ezt). Ez azért kulcsfontosságú, mert az innovatív vállalatok 58 százalékkal hatékonyabbak és 31 százalékkal magasabb bért fizetnek a dolgozóiknak.

Az innovatív vállalati szektorunk a gazdaságunk gerincét adja: az egyharmadnyi innovatív vállalat részesedése a GDP-ben 67%, az exportban közel 70%, a foglalkoztatásban 54%.

A tavalyi és az idei évben elindított 340 milliárd forintos pályázati programcsomaggal közel 2500 vállalkozást fogunk elérni, amelyek kétharmada ezeken a programokon keresztül kezd el az innováció ügyével foglalkozni.

További stratégiai feladatunk, hogy az innovatív vállalati szektort minél szorosabban összekapcsoljuk az egyetemekkel és kutatóintézetekkel – az együttműködés ma már szinten minden támogatás esetén alapelvárásként jelenik meg.

Jövőkép: 2026 és tovább
Mik az idei év legfontosabb feladatai?

Ahogy arról már 2024-ben nyilatkoztunk Kiss Ádám NKFIH elnök úrral az Indexnek, az innovációfinanszírozásban a vissza nem térítendő támogatások irányából a kockázati tőke típusú finanszírozás irányába mozdulunk el. Már ezt a logikát követtük a Startup Factory programmal, aminek a keretében az állami támogatás és a magántőke együttműködésével indult el vagy folytatta megerősödve működését 10 piaci inkubátor, amelyek összesen több mint 100 startup korai fejlődését támogatják pénzügyileg és szakmailag.

Idén új élettudományi tőkealapot és egy korai fázisú társbefektetési (co-invest) alapot indítunk. A kockázati tőke ökoszisztémánk fejlesztése a következő év, illetve évek egyik legfontosabb feladata az innovációpolitikában. Ma még kevés az olyan alapkezelő és alap, amely dedikáltan a Deep Tech, azaz a kutatási eredményeket piacravivő startup vállalkozásokba fektetne. Ez speciális szaktudást igényel, aminek a felépítése stratégiai fontosságú a következő időszakban.

Stratégiai célunk továbbá az állami közbeszerzések bekapcsolása az innovációfinanszírozásba – hiszen az állam nem csak támogatással, de megrendelésekkel is tudja fejleszteni az ökoszisztémát, keresletet teremtve a technológiai, innovatív magyar vállalkozások számára. Az idei év végéig tervünk, hogy lebonyolítsunk ezen a téren két kísérleti programot és egy ágazatokra lebontott akciótervet is létre kívánunk hozni.

A harmadik kiemelt idei feladatunk pedig a szintén tavaly év végén első alkalommal meghirdetett, 20 milliárdos keretösszegű Misszióvezérelt Nemzeti Laboratóriumok elindítása olyan területeken, mint az AI, a kvantumtechnológia, az egészséges élet vagy az energia. A program célja, hogy jelentős társadalmi vagy gazdasági kihívásokra megoldásokat hozó nagy horderejű innovációs programok induljanak az egyetemeken és a HUN-REN-ben.

Ebből az is látszik, hogy az ökoszisztémában betöltött orkesztráló szerep nem csak a piaci szereplőkkel való együttműködést foglalja magában, de a társ minisztériumokkal való együttműködést is.

Kiváló a szakmai kapcsolat mások mellett az egészségügyi, az energetikai és a védelmi szakpolitikákkal is. Ezekből a zászlóshajó kutatásokból 3-4 éves időtávon szintén számos új technológiai vállalkozás fog elindulni.

Középtávon milyen kiemelt célt jelölne meg?

Az elmúlt időszakban kialakítottuk azokat intézményi- és programstruktúrákat, amelyekbe érdemes közösségi forrásokat invesztálni, mert konkrét gazdasági és társadalmi eredményeket és hatást termelnek. Középtávon éppen ezért fontos, hogy a kutatás-fejlesztés és innováció jelenlegi finanszírozási szintjét tovább emeljük – a GDP 1,4 százalékáról 3 százalék közelébe –, amiből az államnak – igazodva a nemzetközi mintákhoz – egyharmados arányt szükséges vállalnia. Ehhez szükséges, hogy a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap éves kerete a jelenlegi 100-120 milliárdról mintegy 200 milliárd forintra nőjön. Ezzel elérhetjük, hogy Magyarország a következő évtized végére a világ leginnovatívabb országai közé tartozzon.

Forrás: index.hu