– Mi irányította a figyelmüket erre a kérdéskörre?
– A Covid–19-járvány hatásait számítógépes adatelemzéssel kezdtük vizsgálni, ennek a megalapozásához volt szükségünk a szakirodalmi adatok áttekintésére. Ebben a tanítványom, Zsichla Levente, annyira alapos munkát végzett, hogy úgy éreztük, az összegyűjtött ismeretek bemutatása önmagában külön tanulmányt érdemel.
A kutatásokat az Egészségbiztonság Nemzeti Laboratórium keretében végezzük, amely a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatásával az egész országból összefogja az egészségbiztonsági kockázatokat vizsgáló kutatócsoportokat.
Összegző elemzés
– A Covid–19 kimenetelét befolyásoló tényezőkről már több összefoglaló született. Mit ad ezekhez a mostani, ezer tanulmány adatait összegző munkájuk?
– Az eddigi tanulmányok vagy a tényezők egy részét elemezték részletesen, vagy az összes tényezőt vázlatosan. Ilyen részletességű átfogó tanulmány korábban nem született. Ez a megközelítés arra is lehetőséget adott, hogy a korábbinál alaposabban kitérjünk a tényezők közötti kölcsönhatásokra.
– Eredményeik szerint a magas életkor a Covid–19-halálozás legerősebb kockázati tényezői közé tartozik. Mi áll ennek a hátterében?
– Az egyik legerősebb hatás abból adódhat, hogy az előrehaladottabb életkorral emelkedik a szervezet gyulladási szintje, ami kedvez a súlyos kimenetelű fertőzés folyamatainak. De bizonyosan szerepet játszik az immunrendszer „öregedése” is, amely így kevésbé hatékony védekezésre képes. Általánosságban elmondható, hogy a tényezők hatásmechanizmusát sokkal nehezebb feltárni, mint magát a kapcsoltságot egy-egy tényező és a betegség lefolyása között.
– A különböző betegségekkel sújtott egyének mit tehetnek azért, hogy minél kisebb eséllyel kerüljenek kórházba?
– A Covid–19 kockázatát fokozó legtöbb háttérbetegség az egészségtelen életmóddal kapcsolatos. A mozgásban gazdagabb, szénhidrátban, főleg cukorban szegényebb életmóddal ennek a fertőzésnek a kockázata is csökkenthető – de tegyük hozzá, hogy ne csak ezért válasszon egészségesebb életmódot valaki, hanem azért, mert világjárványok nélkül is hosszabb és egészségesebb életben lehet így része.
Nemek közti eltérés
– Az adatok alapján a férfiak akár kétszer magasabb kockázattal érintettek a súlyos kimenetelű Covid–19-fertőzésben, és nemcsak az idősek között, hanem életkortól függetlenül is. Az X-kromoszómához köthető gének játszanak ebben szerepet?
– Az az igazság, hogy eléggé a sötétben tapogatózunk ebben a kérdésben. Sejtésekben nincs hiány – a tanulmányunk számos részeredményt felsorol, és egyes kutatások valóban az X-kromoszómához kötött, immunrendszert befolyásoló gének szerepét vetik fel –, de a végső szó még messze van.
– Az mivel magyarázható, hogy a nők körében a súlyos kimenetelű Covid–19-betegség kockázata kisebb, mégis nagyobb arányban megfigyelhető a poszt-Covid-szindróma kialakulása?
– Az immunrendszer működését befolyásolják a nemi hormonok, és megfigyelhető, hogy a nők immunválasza sok tekintetben hatékonyabb a férfiakénál. A Covid–19 hosszú távú tüneteinek egy részét tartósan aktívan maradó immunológiai folyamatokkal hozzák összefüggésbe – elképzelhető, hogy a megmaradó tünetek tekintetében a nők magasabb kockázatát paradox módon éppen az okozza, hogy a fertőzés ellen erősebben lép fel a szervezetük.
Magyar adatok
– A magyar adatok illeszkednek a nemzetközi folyamatokba, vagy találtak sajátosan hazai hatásokat?
– A hazai Covid-halálozás rizikófaktorai megegyeztek a nemzetközi tanulmányokban azonosított tényezőkkel. Az országok közötti eltérések elsősorban az egyes rizikófaktorok gyakorisága közötti különbségekkel magyarázhatók.
– A környezetszennyezés, az egészségtelen életmód milyen szerepet játszik a fertőzés hatásaiban?
– A légszennyezettség hatása – bár számos tanulmány vizsgálta – meglepően gyengének bizonyult. Az egészségtelen életmód hatása annál erősebb: ez elsősorban az ezzel összefüggő háttérbetegségek hatásán keresztül érhető tetten, de az is erős bizonyíték, hogy a rendszeres testmozgás jelentősen csökkentette a súlyos lefolyású betegség kockázatát.
– A koronavírus várhatóan még sokáig velünk marad, azaz a tanulmány következtetéseire még a jövőben is szükség lesz. Mit tart a legfontosabb üzenetnek?
– A legerősebb rizikófaktorok között két olyan tényező van, amelyet egyéni vagy társadalmi döntésekkel befolyásolhatunk. Az egyik – az előbb említettekkel egyezően – az életmód: rendszeres testmozgás és egészséges táplálkozás. A másik pedig az átoltottság mértéke, amely a járvány első hullámaiban nagyon erős hatással volt a súlyos lefolyású betegség és a halálozás kockázatára. Kiszámíthatatlan, mennyi időnk van a következő világjárvány érkezéséig, de remélem, addigra nem megy feledésbe a Covid–19 tanulsága: a védőoltások életeket mentenek.
Forrás: magyarnemzet.hu