A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói nemzetközi együttműködésben vizsgálják a nanoműanyagok egészségügyi kockázatait a Horizont elnevezésű projekt keretében – jelentette az egyetem hivatalos honlapja.

 Cambridge-i és az Ulmi Egyetemmel közösen végzett kutatás célja, hogy feltárják, milyen hatást gyakorolhatnak az apró műanyagrészecskék az emberi szervezetre.

A nanoműanyagok – amelyek hatással lehetnek sejtfunkciókra, termékenységre, illetve a légutak és az emésztőrendszer sejtjeire – egyelőre kevéssé feltárt területnek számítanak. A projekt során, amely 2027 végéig tart, a kutatók arra keresik a választ, hogy a szennyezés mértéke, időtartama, összetétele vagy éppen formája befolyásolja-e a hatásokat, illetve milyen mennyiség jelenthet egészségügyi kockázatot.

Különösen érdekes, hogy a bélfal átjárhatóságának növekedésével járó betegségek – például a gyulladásos bélbetegség – esetén a nanoműanyagok akár súlyosbíthatják is a tüneteket. A projekt multidiszciplináris megközelítése révén több tudományterület képviselői is részt vesznek a kutatásban.

Az SZTE kémiai és fizikai intézete a nanoműanyagok kimutatására szolgáló módszerek fejlesztésén dolgozik, míg a Gyógyszerésztudományi Kar a különböző bejutási kapuk – például a légutak és az emésztőrendszer – átjárhatóságát tanulmányozza. Az egyetem biológiai és orvostudományi karának szakemberei különböző élő rendszerekben vizsgálják a nanoműanyagok hatásait, az ép és már károsodott funkciókra egyaránt.

A jogi szempontokról sem feledkeztek meg: az SZTE Állam- és Jogtudományi Karának kutatói szabályozási javaslatokat készítenek a kutatás során megszerzett új ismeretek alapján, hogy támogassák a döntéshozókat és védjék a közegészséget.

A Cambridge-i Egyetem és az Ulmi Egyetem is kulcsszerepet vállal a projekt technikai megvalósításában. Az előbbi intézmény a nanoműanyagok pontos vizsgálatához szükséges szuperrezolúciós mikroszkópiás technológiával járul hozzá, míg az utóbbi organoid sejtkultúrákon végzi a kutatásokat, amelyek jóval közelebb állnak az emberi szervek működéséhez, mint a hagyományos kétdimenziós sejtkultúrák.

A projekt összesen 400 millió forintos támogatást kapott a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból. Az eredmények segíthetnek abban, hogy a nanoműanyagokkal kapcsolatos szabályozásokat tudományos alapokon hozzák meg, ezzel is hozzájárulva az egészségügyi kockázatok csökkentéséhez.

Forrás: atv.hu