Nincs altatás, nincs hosszas utókezelés, nincs nyaki heg és életen át tartó hormonpótlás. Magyar kutatók itthon tanulmányozták és tesztelték három éven át azt a módszert, amely bizonyított: vágás és nagyműtét, valamit sugár- és kemoterápia elkerülésével is sikeresen kezelhetőek egyes pajzsmirigyrákos betegek. A kutatás egyik vezetője Deák Pál Ákos a Forbesnak arról is beszélt, mire érdemes figyelni a pajzsmirigyegészségünk megőrzése, és a vészjósló tünetek mihamarabbi felfedezése érdekében.

Áttörést jelenthet a pajzsmirigyrák gyógyításában a Semmelweis Egyetem és a Premier Med Egészségügyi-, Oktató- és Kutatóintézet munkatársai által közösen végzett, több éves kutatás, amely sikerrel zárult egyes pajzsmirigydaganatok új, minimál-invazív kezelési módszerének kidolgozásában. A tanulmány eredményeként Magyarországon – társadalombiztosítási és magánellátásban is – elérhető a vágás (nyitott műtét) nélküli technológia, ami gyorsabb és kevesebb kockázattal jár, sőt, a pajzsmirigy működését is megőrzi.

„A sikerrel zárult nemzetközi jelentőségű kutatással a világ élvonalába kerültünk a pajzsmirigyrák kezelésében” – állítja Dr. Deák Pál Ákos, a Semmelweis Egyetem és a Premier Med Egészségügyi-, Oktató- és Kutatóintézet intervenciós radiológus főorvosa. Az egyetemi docens a Forbesnak azt is elmondta, noha globálisan 2015 óta folynak kutatások a rosszindulatú pajzsmirigyrák termoablációs kezelésével kapcsolatban, de ennek a szakterületnek és a kezeléseknek valójában alig van még szakirodalma. Így a több éves magyarországi kutatás adta adatok újabb komoly mérföldkőnek számítanak.

„Az új módszer nemcsak a betegek számára kínál kíméletesebb alternatívát, hanem hosszú távon a rákkezelés terén is jelentős áttörést jelenthet. Magyarország ezzel vezető szerepet játszhat az orvosi innovációk területén, különösen a minimál-invazív rákkezelés terén” – mondja Deák Pál Ákos.

Kés és hegek nélkül
Ami a kutatásban vizsgált eljárást illeti: a hőkezelési technológiát, azaz a rádiófrekvenciás ablációt (RFA) az elmúlt évek során a Premier Med intézete alkalmazta elsőként és egyedüliként Kelet-Közép-Európában a jóindulatú pajzsmirigy göböknél, és most már a rosszindulatú pajzsmirigydaganatok kezelésére is.

A módszer lényege, hogy ultrahangon nyomon követve egy vékony tűvel megszúrják a pajzsmirigy rákos daganatát, felmelegítik a szövetet, a keletkezett hő pedig elpusztítja a kóros sejteket anélkül, hogy a pajzsmirigy működését károsítanák.
A beavatkozás után a betegeknek nem szükséges hormonpótló kezelés, jelentősen csökkennek a szövődmények és a felépülés is sokkal gyorsabb.

Az eljárás – amint a több éves utókövetés és egyetemi klinikai vizsgálat bizonyítja – az egy centimétert meg nem haladó papilláris pajzsmirigyrákoknál is bevált. Ez a leggyakrabban előforduló elsődleges rosszindulatú pajzsmirigy daganat, ezért létfontosságú a gyors és biztonságos kezelés – mondja Dr. Deák Pál Ákos.

Mindez pedig azért nevezhető forradalminak, mert az RFA onkológiai bevetésével minimalizálható a műtéti terhelés, a fertőzésveszély, nem marad heg, jelentősen lerövidül a felépülési idő, csökken a beavatkozástól való szorongás – emellett a kezelés sokkal kevesebb erőforrást és anyagi ráfordítást igényel, mint a fekvőbeteg-ellátásban nyújtott, jellemzően műtéti megoldások.

Miért áttörés mindez?
A pajzsmirigy rosszindulatú daganatainak közel 95 százaléka differenciált pajzsmirigyrák, ebbe a kategóriába soroljuk a papilláris (ez a leggyakoribb, 90 százalékban előforduló), a follikuláris (5 százalék) és a Hürtle-sejtes (2 százalék) karcinómát is. A három évig tartó kutatásban a maximum egy centiméteres papilláris mikrokarcinómával küzdő betegek vehettek részt, a kezelés ingyenes volt.

A betegeket az elváltozást diagnosztizáló endokrinológus vagy onkológus irányította a kutatóintézetbe, ahol egy onkoteam dolgozta ki a kezelési tervet. Dr. Reismann Péter, a Semmelweis Egyetem belgyógyász-és endokrinológus szakorvosa, habilitált egyetemi docense azt is ismertette, hogy az alapos kiválasztás és tájékoztatás után 55-ből 28 páciens (19 nő és 9 férfi) felelt meg a beválogatási kritériumoknak.

A daganatokat helyi érzéstelenítésben kezelték, és a beavatkozás után hosszas utógondozás, rendszeres kontrollvizsgálatok zajlottak. A kutatási eredmények alapján kijelenthető:
„az RFA képes az 1 centiméternél kisebb daganatokat hatékonyan kezelni, és azok a kutatásban résztvevő páciensek esetében nem mutattak kiújulást. Az eredmények szerint a termoablációval kezelt daganatok a 12 hónapos kontroll után már nem is voltak láthatóak a képalkotó vizsgálatok során.”

Reismann Péter szerint a kutatásban résztvevőknél nem alakult ki semmilyen súlyos mellékhatás, mint például hangszálbénulás vagy vérzés. A kutatás során alkalmazott módszerek és a magyar orvosok által elért eredmények tehát alátámasztják, hogy a rádiófrekvenciás abláció egy hatékony és biztonságos alternatíva lehet a korai stádiumú pajzsmirigy rosszindulatú daganatainak kezelésében.

Magyar kutatócég oktathatja
Riesz Zsófia, a Premier Med Egészségügyi-, Oktató- és Kutatóintézet stratégiai- és kommunikációs igazgatója azt is ismerteti: a csaknem 300 millió forintos kutatást a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI) több mint 167 millió forinttal támogatta. A szükséges további forrásokat a kutatóintézet állta.

A kutatóintézet számára fontos az is, hogy a náluk magánfinanszírozásban elérhető kezelés – amellett, hogy a betegek számára kiemelkedő hatékonysággal működött a kutatás során – a magyar orvosi közösség számára jelentős szakmai siker: a kutatás eredményei a nemzetközi orvosi ajánlásokba is bekerültek.

„Ezzel a magyar orvosok nemcsak új kezelési irányelveket dolgoztak ki, hanem hozzájárultak egy globálisan alkalmazható orvosi innováció elterjedéséhez a pajzsmirigyrák kezelésében” – fogalmaz Riesz Zsófia. A Premier Med Egészségügyi-, Oktató- és Kutatóintézet az a képzőhely, ahol orvostanhallgatók és képalkotó diagnosztikai analitikus hallgatók – köztük a Semmelweis Egyetem hallgatói – a módszert elsajátíthatják. Mindemellett érkeznek az intézménybe külföldi szakorvosok is – azaz Magyarország számára van tudományos potenciál is ebben a kutatási eredményben.

Évente 500-700 magyar embert érinthet
Ugyanakkor ebben az ügyben nem az üzleti érdek dominál, a kutatás eredményei egyáltalán nem csak a cég magánpáciensei számára elérhetőek.

A beavatkozás állami finanszírozásban is elérhető a Semmelweis Egyetemen. És nem szükséges ehhez külön NEAK-engedély sem, hiszen egyedi méltányossági kérelem nélkül is kezelhetik a rosszindulatú daganatot.

Tény, hogy a kezelés a sikeres kutatási eredményeknek köszönhetően, Közép-Kelet-.Európában elsőként és egyedüliként a Premier Mednél vehető igénybe magánfinanszírozásban – sokak számára talán nehezebben megfizethető áron –, ugyanakkor a magyar egészségturisztikai szektornak lehetőség, hogy számos külföldi pácienst vonzhat majd a kecsegtető kutatási eredmény.

De hogy mi következik most, miután a magyar betegeknek elérhetővé válik a kutatók által kifejlesztett, és három éven át vizsgált eljárás? Egyáltalán hány embert érint mindez? Deák Pál Ákost, a Semmelweis Egyetem és a Premier Med Egészségügyi-, Oktató- és Kutatóintézet intervenciós radiológus főorvosát kérdeztük.

Forbes: Az igaz, hogy egyre gyakoribb dianózis a pajzsmirigyrák Magyarországon?

Dr. Deák Pál Ákos: Valóban, ez a szám jelentősen nőtt az utóbbi években. De ne értsük félre: ezekben az évtizedekben, ahogy a technika egyre fejlődött, ennek megfelelően az ultrahang diagnosztika lehetőségei is egyre jobbak lettek, elterjedtek a menedzserszűrések, tehát – szerencsére – a rutinszerű ultrahangvizsgálatok a pajzsmirigynél is. Így egyre nagyobb számban váltunk képessé kiszűrni ezeket az elváltozásokat. Azaz a diagnosztizált esetek számának emelkedése nem feltétlenül jelenti azt, hogy a betegség előfordulásának gyakorisága is ilyen meredeken nőne. Évente 500-700 embert diagnosztizálnak valamiféle pajzsmirigyrákkal Magyarországon. Az ultrahangkészülékek felbontóképessége ma már annyira jó, hogy egészen apró elváltozásokat is képesek vagyunk látni, és adott esetben 5-6 milliméteres gyanús elváltozások citológiai mintavételére is sor kerülhet – ami tisztázhatja azt is, hogy ezek rosszindulatú elváltozásokról van-e szó.

Az önök által vizsgált módszer, a rádiófrekvenciás abláció (RFA) szempontjából is lényeges, hogy minél hamarabb felfedezzék, ha ilyen típusú elváltozás van.

Így van, a 10 milliméter alatti papilláris mikrokarcinómákra fókuszáltuk a kutatást. Ezeknek a legjobb a gyógyhajlama és ezeket lehet a legnagyobb hatékonysággal kezelni ezzel a módszerrel.

Két közeli ismerősöm is van, akik viszont nagy nyaki hegekkel élnek, miután mindketten pajzsmirigy-eltávolító műtéten estek át, rosszindulatú daganat miatt. Mennyire tipikus, hogy kiveszik az egész pajzsmirigyet?

A pajzsmirigy rosszindulatú elváltozásainak ma a legtipikusabb, elfogadott kezelési módja a sebészeti beavatkozás, tehát a pajzsmirigy egyik lebenyének vagy egészének eltávolítása. Amikor pajzsmirigyrákról beszélnünk, fontos tudni, hogy ezek rendkívül lassan növő, nagyon későn áttétet adó daganatok, azaz időben felismerhetőek és kezelhetőek, mégis rosszindulatúak. Így az is fontos: már a diagnózis is jelentős lelki megterhelést okoz a páciensnek. Azzal a tudattal együtt élni, hogy egy rosszindulatú daganat van a pajzsmirigyben, komoly lelki terhet jelent akkor is, ha a teljes szerv eltávolítására nem kerül sor. De ha ezt a daganatot egy öt perces beavatkozással meg lehet szüntetni, és kiiktatni az onkológiai kezeléssel járó félelemeket és stresszt, akkor az rendkívüli ösztönzőerő lehet a beteg számára.

Azaz ez a módszer a beteg együttműködését és pszichés biztonságérzetét is növeli?

Igen, hiszen fontos szempont, hogy a pajzsmirigy eltávolításával annak hormontermelése is megszűnik a szervezetben. Azaz lényegében élethosszig tartó hormonpótlásra lesz szüksége. A minimál invazív beavatkozásnál viszont megmarad a szerv, így hormonpótlás sem kell. Tehát ott megmarad a pajzsmirigy funkciója, csak a daganatszövet, illetve egy minimális ép szövet – amely adott esetben sejtszóródás miatt érintett lehet – érintett az eljárásban.

Mindez azt is jelenti, hogy a felépülés, utókezelés sem olyan megterhelő, mint egy rosszindulatú daganat sebészi eltávolításánál a laikus gondolná?

Lényegében nincs is felépülési idő, hiszen a beavatkozásnál mondjuk egy órát fekszik a beteg az előkészítés során, de egyébként néhány percről, és teljesen ambuláns ellátásról van szó, nincs altatás sem. A beavatkozás előtt és után kontrasztanyagos ultrahangvizsgálatot végzünk, amivel részben a daganat kontraszthalmozási dinamikáját vizsgáljuk, majd a kialakított ablációs zónát, tehát az elhalt terület méretét, hogy az biztonsággal lefedi-e az eredeti daganatot. De ennyi: a betegek ilyenkor akár már másnap vissza is térhetnek eredeti életükhöz, tudnak menni dolgozni, nincs szükség otthoni vagy kórházi fekvésre.

És utókezelésekre?

A vizsgálatunkban szereplő páciensek közül senkinek nem volt szüksége erre. Minden esetben 1, 3, 6, 12 és 24 hónap után vizsgáltuk ezeket a betegeket újra. Részben ultrahanggal próbáltuk megtalálni az eredeti elváltozások maradékát, avagy hegeit. Azért csak próbáltuk, mert már a hatodik hónap után ez nagyon nehéz volt, lényegében eltűntek a beavatkozás és a daganat nyomai. Az utókövetés során ellenőrző citológiai vizsgálatokat is végeztünk a kezelt elváltozásokból, és a pajzsmirigy egyéb területeiről is. Több éven át vizsgáltuk 2021 óta a kutatásban kezelt betegeket, az utolsó beavatkozást 2023 novemberében végeztük a tanulmány keretein belül, tehát az utolsó páciens utófigyelése is immár több mint egy éves.

Azzal, hogy a NEAK is beszáll az eljárás finanszírozásába, akár az összes magyar beteg hozzájuthat ehhez az ellátáshoz?

Akár igen. Persze ehhez a megfelelő beválogatási kritériumoknak meg kell, hogy feleljenek ezek a páciensek, és az úgynevezett onkoteam kell nyilatkozzon arról, javasolják-e számukra a kezelést, illetve hogy a páciens is ezt a terápiát választja-e.

Hogyan ismerheti fel valaki idejekorán, hogy ő esetleg a pajzsmirigy kóros elváltozásában érintett?

Ha a nyakon megérzünk, kitapintunk egy friss duzzanatot vagy dudort, ami korábban nem volt ott, és esetleg még panaszokat is okoz, akkor mindenképpen érdemes orvoshoz fordulni. Akár a háziorvoshoz; ő beutalhatja a páciensét egy nyaki ultrahangvizsgálatra vagy endokrinológushoz, aki el tudja végezni ezt. A leggyakrabban a pajzsmirigyben ciszták megjelenéséről van szó, amik az esetek legnagyobb részében jóindulatú elváltozások. Ha nagyobb ciszták keletkeznek, azokat szintén lehet kezelni a mi módszerünkkel. Viszont fontos, hogy gyorsan és pontosan tisztázzuk, miről van szó a pajzsmirigyben. Az ultrahang, majd pedig a citológiai vizsgálat függvényében, a méret alapján dönthető tehát el, hogy az adott elváltozás pontosan milyen eljárást igényel, és hogy alkalmazható-e a mi módszerünk.

Életvitelszerűen van bármi, amit tehetünk megelőzésként?

Nagyon bölcsen az orvosok a stresszkerülést szokták javasolni, már ha lehet egyáltalán kerülni a stresszt a mi életünkben… Én reálisabban azt szoktam mondani, hogy amennyire tudjuk, kerüljük és kezeljük a stresszt, de valójában a legfőbb fegyverünk a kiegyensúlyozott táplálkozás. Fontos ezen túl a megfelelő jódpótlás, és az egészségtudatos szemlélet, azaz hogy tünetek észlelése esetén megfelelő időben szakemberhez érdemes fordulni.

Forrás: forbes.hu