A „Fertőző állatbetegségek, antimikrobiális rezisztencia, állatorvosi közegészségügy és élelmiszerlánc-biztonság Nemzeti Laboratóriuma RRF-2.3.1-21-2022-00001” projekt keretében új laboratóriumegyüttessel gazdagodott az Állatorvostudományi Egyetem (ÁTE), melyet országos jelentőségű, kiemelt kutatás-fejlesztési kezdeményezésnek nevezett dr. Jerzsele Ákos tudományos és innovációs rektorhelyettes, tanszékvezető egyetemi docens. Megkérdeztük tőle, hogy miért.

A közelmúltban került sor a projekt egyik fő laborkomplexumá­nak átadására az Állatorvos­tu­do­mányi Egyetemen, amiről azt nyi­latkozta, hogy nemzetközi szin­ten is meghatározó fejlesztés. Miért tartja annak?
– A korszerű infrastruktúrán, vala­mint az egyetemen és a konzorciu­mi partnereknél meglévő szellemi potenciálon túl az új szemlélet az, amitől igazán különleges a nemzeti laboratóriumunk. A projekt során ugyanis számos szakterületet kapcsolunk össze az Egy Egészség (One Health) elvet követve. Ez a felfogás az emberek, az állatok és a környezet egészségét egységben kezeli, a fogyasztók és állattartók egészség­védelme érdekében. Fontos felada­tunk az állatorvosi és közegészség­ügyi szempontból is jelentős veszé­lyek felmérése, valamint az ezek el­hárítását célzó fejlesztések, ajánlások és irányelvek kidolgozása is. Célunk elérése érdekében számos hazai és nemzetközi akadémiai és ipari partnerrel működünk együtt.

Egy kutató-fejlesztő laborató­riumról van szó, amely korszerű és megbízható vizsgálatok elvégzését teszi lehetővé. Eredményeinkkel segítjük a hatósági döntéshozók munkáját, így a saját egészségünket is védjük. Napjainkban zajlik egy fontos szemléletváltás a hazai egyetemek életében; a korábbi alapkutatásoktól kezd áthelyeződni a hangsúly a kísérleti fejlesztések és az innováció irányába, egyre fontosabbak az ipari partneri kapcsolatok. A projekt során mi is tervezünk – a tudományos teljesítményünk növelése mellett – olyan termékeket előállítani és forgalomba hozni, amelyek az adott területen újdonságnak számítanak.

Konkrétan mire gondol?
– Folyamatban van például egy nanotechnológiával készült szemészeti gyógyszer fejlesztése kutyák részére. A projektben célként szereplő vakcina-, fertőtlenítőszer- és gyógyszer­fejlesztések között több olyan is akad, ami kezdetben állatgyógyászati fejlesztésnek indult, de annyira meggyőzőek voltak az eredmények, hogy most már a humán engedélyezteté­sen is gondolkodunk.

Melyek az új nemzeti laboratóriumban folyó kutatások kiemelt területei?
– A fertőző állatbetegségeket könnyebb megelőzni, mint kezelni, ezért a vakcinafejlesztés, valamint az oltóanyagok hatékonyságának növelése, továbbá olyan gyógyszerek fejlesztése a feladatunk, amelyekkel a jelentős közegészségügyi veszélyeket hordozó antimikrobiális rezisztencia ellen fel tudunk lépni. Vizsgálunk és fejlesztünk olyan antibiotikum-helyettesítőket, mint például a bakteriofágok (baktériumokat ölő vírusok), jelentős bakteriális megbetegedések ellen. Olyan aerogén fertőtlenítőszert is fejlesztünk, amellyel el lehet pusztítani a levegőben lebegő vírusokat, baktériumokat, a veszélyes légúti kórokozókat, ideértve akár a madárinfluenzát. A laboratóriumban folyó kutatások ki­emelt területe még az állatok mellett az emberekben előforduló rezisztens baktériumtörzsek vizsgálata, valamint ezzel párhuzamosan az állati eredetű élelmiszerek biztonságának növelése is, ugyanis az antibiotikumokkal kezelt állatok húsának elfogyasztása egészségügyi kockázatot jelenthet az emberek számára.

A konzorciumi partnerek a HUN-REN Állatorvostudományi Kutató­intézet és a Széchenyi István Egyetem. Ebből az következik, hogy a projekt végrehajtásának helyszínei Budapest és Mosonmagyaróvár?
– Mosonmagyaróváron és Budapes­ten van a két fő campus. Mosonmagyaróváron jelentős mikrobiom-kutatások is folynak, főleg antibiotikum-alternatívákban érnek el kimagasló eredményeket. Ott tudjuk a nagy lét­számú preklinikai állatkísélete­ket is elvégezni. A budapesti laborban az in vitro és a kis létszámú állatkísérletek zajlanak, az ezekhez használt, genetikailag módosított egerek egyébként az Amerikai Egyesült Államokból, Edward Schmidt montanai professzortól származnak. Ebből is kitűnik, hogy más országokból is be­vonunk kutatókat a projektbe. Dol­gozunk a nemzetközi kapcsolatrendszerünk kiszélesítésén, amiben nagy segítség, hogy anyagilag tud­juk támogatni ezeket a kutatókat.

A laboratóriumnak tehát központi szerepe van a hazai állategészségügyi kutatásokban?
– Igen. A Nemzeti Laboratóriumok (NL) feladata az is, hogy összefogják az adott terület fontos hazai szereplőit. Szoros kapcsolatot ápolunk az állatgyógyászat és élelmiszerlánc-biztonság hazai és nemzetközi szereplőivel, az ipari és akadémiai partnerekkel, valamint a hatóságokkal is.

Milyen célokat tűztek maguk elé a projekt hátralévő részében?
– A kutatási eredményeink közvet­len piaci hasznosítása az egyik elsődleges szempont, és a projektidőszak végére szeretnénk több olyan inno­vatív, részben hiánypótló megoldást jelentő termékkel is megjelenni, amelyek hozzájárulhatnak a szektor versenyképességének a növeléséhez. Az újítások között a fertőző betegségek megelőzését segítő vakci­nák, valamint az antibiotikum-rezisztens baktériumok ellen kifejlesztett új szerekre gondolunk elsősorban, ugyanakkor társállatok számára is fejlesztünk készítményeket.

Fontos célunk, hogy az országon be­lül összefogjunk az akadémiai szektorral, az ipari partnerekkel és a hatósággal, hogy olyan ajánlásokkal és olyan termékekkel álljunk elő, amelyekkel a fent említett veszélyek jelentősen csökkenthetők. Ez a mun­ka sohasem áll­hat meg, ezért bízom benne, hogy a projekt befejeztével nem ér véget, hanem utána is folytathatjuk, amit elkezdtünk.

Forrás: innoteka.hu