Az elmúlt pár évben különösen jelentős kutatás-fejlesztési és gazdaságélénkítő potenciállal bíró területté vált az élelmiszergazdaság ötvözése a digitális technológiákkal. A fejlődés, az innováció elengedhetetlen feltétele, hogy a technológiai fejlesztések mellett a vállalkozások üzleti, pénzügyi kultúrája is fejlődjön; a források, a bevonható tőke tudatosan, hosszú távú fejlődési ív mentén kerüljön felhasználásra, hogy fenntartható, az ágazat számára tartósan jövedelmező megoldások szülessenek.
Az Agrárinformatikai Klaszter és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara ennek jegyében szervezett konferenciát, melynek célja az volt, hogy bemutassák a jelenleg elérhető és a közeljövőben várható, új termékek és innovációk létrejöttét, piacra lépését segítő forrásokat. Ezenkívül segítséget kívántak nyújtani a vállalkozásoknak abban, hogy megtalálják a fejlesztésükhöz legjobban illeszkedő forrást és válaszokat kapjanak a témával kapcsolatos kérdéseikre.
Az agráriumnak egyre nagyobb kihívásoknak kell megfelelnie, a globális népességnövekedés és a szélsőséges klimatikus viszonyok közt kiemelt jelentősége van a hatékonyság növelésének, a kamara ezért is tartja stratégiai fontosságúnak az innovatív megoldások elterjesztését. A konferencia tartalmas szakmai programját az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM), a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH), valamint az Agrárminisztérium (AM) előadásai vezették fel.
Nagy Ádám iparági stratégiáért felelős helyettes államtitkár keynote előadásában beszélt az ITM víziójáról, mely szerint a legfőbb cél a magyarok életminőségének növelése a hazai tulajdonú vállalatok hozzáadott értékének növelésén keresztül. Mindehhez erős magyar vállalkozásokra, stabil munkahelyekre, növekvő bérekre van szükség olyan kulcsiparágak fejlesztésén és fenntartható működtetésén keresztül, mint például az élelmiszergazdaság.
Sebők Katalin, az NKFIH elnök-helyettese bemutatta az egyes tudományágakra eső K+F ráfordításokat, amelyekből a mezőgazdaság, erdészet és halászat 6 százalékot képvisel, míg az élelmiszeripari kutatás-fejlesztés további 6 százalékot jelent. Beszélt továbbá a vállalati innováció jelentőségéről, a megújult KFI Stratégiáról, valamint az élelmiszergazdaság számára is elérhető mintegy 90 milliárd forint összegű versenypályázati felhívásokról.
A plenáris rész zárásaként az Agrárminisztérium részéről Felkai Beáta Olga főosztályvezető ismertette az élelmiszergazdaság kapcsolódó sajátosságait és várható stratégiai változásait. A rendezvény további kiemelt szereplőjeként bemutatkozott a Bonitás Befektetési Alapkezelő, amely 12 milliárd forintos alapot kezel, így korai és növekedési fázisban lévő, nagy potenciállal és innovatív megoldással rendelkező termékkel vagy szolgáltatással bíró vállalkozásoknak nyújt támogatást. Megismerhetőek voltak továbbá a Digitális Jólét Program pénzügyi és vállalkozásfejlesztési konstrukciói, amelyek a 7,5 milliárd forintos keretből 5-200 millió forint működési hitelt tudnak biztosítani komplex fejlesztésekre.
Az Agrárinformatikai Klaszter egy olyan egyedülálló kereszt-szektorális platform, amelynek elsődleges célkitűzése az informatikai megoldások elterjedésének támogatása az agráriumban, ezzel növelve az ágazat termelékenységének hatékonyságát. Szakmai rendezvényeik küldetése a szemléletformálás, az oktatás, az élelmiszergazdaság szereplőinek digitális felzárkóztatása, ezzel támogatva az agrárinnovációt. A klaszter továbbá érdekképviseletet lát el a szakmailag releváns állami szereplők felé és vállalkozásfejlesztési tevékenységével segíti tagjait a K+F+I projektekben való partnerkeresésben, projektek elindításában. Ez utóbbi küldetését volt hivatott támogatni az Élelmiszergazdasági Innovációk Finanszírozási Konferenciájának megszervezése.
Forrás: itbusiness.hu