Mi pontosan a stroke?

A stroke egy olyan agyi érbetegség, ami hirtelen lép fel, előjelei nincsenek. Két típusra bontható: az esetek döntő többségében egy agyi ér elzáródik, így egy adott agyterület nem jut vérhez, tápanyaghoz, és ezért sérül. Az esetek kisebb hányadában – és ez a veszélyesebb – az agyban egy ér fala megreped, és ezen a repedt érfalon keresztül vér kerül az agyszövetbe, és ott egy vérömlenyt hoz létre.   

Honnan lehet felismerni, hogy stroke-ot kapott az ember?

Intő jel, ha az arc aszimmetrikussá válik, például ha nem tudjuk a száj egyik oldalát nevetésre húzni, vagy beszédzavar lép fel, nem tudjuk formálni a szavakat. Az is komoly jelzés értékű, ha az egyik oldalon a kar vagy a láb lebénul. 

Mennyi embert érint ez a betegség?

A stroke a harmadik vezető halálok világszerte, és a felnőttkori rokkantság vezető oka. Magyarországon évente 40-50 ezer új stroke-os esetet regisztrálnak, ami azt jelenti, hogy tízpercenként valaki stroke-ot szenved. Világszerte minden hat emberre jut egy ilyen eset. Elsősorban az idős korosztály betegsége; ötvenéves kor felett tízévente megduplázódik előfordulási gyakorisága. A stroke sajnos sok esetben halálos kimenetelű, Magyarországon félóránként történik egy ezzel kapcsolatos haláleset, a statisztikák szerint minden ötödik stroke halálos kimenetelű. A túlélők fele féloldali bénulást szenved, a betegek 15%-ánál beszédzavar lép fel, harmaduk folyamatos gondozásra szorul.

Említette, hogy nincsenek előjelei. Kik kaphatnak nagyobb eséllyel stroke-ot?

Vannak olyan rizikófaktorok, amelyek hajlamossá teszik az embert, hogy stroke-ot kapjon. Ilyen például a magas vérnyomás, az érelmeszesedés, a szívritmuszavar, az elhízás. Ha az erek elmeszesednek, akkor ezekből a lerakódásokból leszakadhatnak kis rögök, amelyek a vérárammal elsodródnak az agyi keringésbe és ott eret zárnak el. Szívritmuszavar esetén olyan embólusok keletkeznek, amelyek az agyba feljutva egy érben elakadva szintén érelzáródást okoznak. A magas vérnyomás pedig szűkíti, rugalmatlanabbá teszi az ereket, érrendszeri elváltozást okoz.

Mit lehet tenni a megelőzésért?

Egészséges életmóddal lehet csökkenteni a kockázatokat. Például örökölt magas vérnyomásnál szabálykövető módon szedni kell a vérnyomáscsökkentő gyógyszereket. Elhízottak zsírszegény diétával, mozgással javíthatják esélyeiket. Sosem késő elkezdeni, bármennyi éves is az ember, ha rászánja magát az életmódváltásra, jelentősen csökkentheti a stroke kockázatát.

Mitől függ a felépülés esélye?

Sok mindentől. Ha olyan területen záródott el az ér, amely nagy területet lát el, ott rossz a felépülés esélye, ha olyan helyen, amely kis területet, ott jobb. Az is szempont, hogy az érintett agyterület milyen feladatot lát el. Sokat számít az is, hogy a beteg mikor kerül orvoshoz, kórházi ellátásba. Itt minden óra, perc számít. A stroke-nál a kritikus időablak a megjelenés utáni 4-4,5 óra, utána jelentősen romlanak a felépülési esélyek. Vannak ugyanis olyan kezelési módok, amelyeket csak ebben az időintervallumban lehet elindítani. Ha később indítják el őket, akkor a mellékhatások sokkal súlyosabbak lehetnek, mint a várt javulás. 

Mondana példát kezelési módokra?

Az egyik lehetőség az eret elzáró vérrög feloldása. A másik opció, hogy műtéti eljárással eltávolítják a vérrögöt. Így újból vér jut az eddig elzárt agyterületekre. A felépülésben kulcsfontosságú a rehabilitáció, melyet már az egészségügyi ellátás részeként megkezdenek. A rehabilitáció az elveszett képességek, például a beszéd és a mozgás újratanulását segítik.

Milyen kutatásokat végeznek a témában?

Három területet emelek ki. Kutatjuk, hogy érelzáródás után milyen folyamatok zajlanak az agyban, amelyek az idegszövet elpusztulását okozzák. Kutatjuk azt is, mi annak az oka, hogy egy idősebb embernél a stroke sokkal súlyosabb következményekkel jár, mint a fiataloknál. Vizsgáljuk azt is, milyen gyógymódokat lehetne fejleszteni arra, hogy a stroke-os betegek felépülési esélyeit javítsuk.   

A Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ (Hungarian Cencter of Excellence for Molecular Medicine – HCEMM) egy több létesítményben működő intézet, amelynek kutatói úttörő eljárások és terápiás módszerek fejlesztésével járulnak hozzá az egészségesebb öregedéshez. A HCEMM jelenleg többek között a Horizont 2020 pályázat támogatásával működik, melynek keretei között a Semmelweis Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Szegedi Biológiai Kutatóközpont a heidelbergi székhelyű EMBL-lel, mint partnerintézettel dolgozik együtt. A Területi Kiválósági Program és az NKFIH-n keresztül a magyar kormány támogatása szintén elengedhetetlenek a HCEMM működéséhez. A szervezet sokrétű munkájának koordinációja a Szegeden található központból történik. Célja, hogy az akadémiai és ipari területek között közvetítve, a molekuláris orvostudomány legújabb eszközein keresztül hozzájáruljon az öregedő magyar népesség életminőségének javításához, és az egészségügyi ellátás költségeinek csökkentéséhez.

Forrás: csaladilap.hu