Ön itt áll: A HivatalrólSajtószobaA Hivatal a hírekbenOnline sajtó
Most még fontosabb az innováció
2020. június 23.
Utolsó módosítás: 2020. június 23.
Olvasási idő: 5 perc
A kutatás-fejlesztés és az innováció olyan területek, amelyek a jelenlegi válsághelyzetben fokozott figyelmet és támogatást igényelnek – fogalmazott magazinunknak dr. Szabó István, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnökhelyettese. A szakember arról is tájékoztatta lapunkat, hogy a pályázatok, finanszírozási programok kapcsán a Hivatal milyen újításokkal, egyszerűsítésekkel és adminisztrációs könnyítésekkel reagált a rendkívüli helyzetre.

Interjú Dr. Szabó Istvánnal, az NKFI Hivatal elnökhelyettesével az Innotéka magazin 2020. júniusi számában.

Magyarország is gyárthat ősztől koronavírus elleni gyógyszert

Miután a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap támogatásával sikerült laboratóriumi körülmények között előállítani a gene­­ri­kus hatóanyagot, sikeresen lezárult az Ázsiában már hatékonynak bizonyult gyógyszerhatóanyag, a favipiravir magyarországi fejlesz­­tésének első fázisa. A favipiravir egy széles spektrumú antivirális gyógyszer, amelyet eredetileg influenza kezelésére fejlesztettek ki, ugyan­akkor sikeresnek bizonyult a nyugat-nílusi láz, illetve az Ebola-vírus ellen is. A gyógyszerhatóanyagot elsőként 2014-ben engedélyezték Japánban, ez év elején pedig két klinikai vizsgálat során már COVID–19 koronavírussal fertőzött betegeknél is sikeresen alkalmazták Kínában. A favipiravir a vírusmentesség eléréséhez szükséges időt 11 napról négyre csökkentette, miközben a pácienseknél javulást figyeltek meg. A gyógyszerkészítmény hazai engedélyezéséhez és a gyártás beindításához további három fejlesztési szakasz szükséges, amelyek a szakemberek szerint nyár végére eredményesen lezárulhatnak.

A koronavírus okozta válság globális kihívásaira is a kutatások során keletkező innovációk adhatnak válaszokat, ezért a jelenlegi helyzetben felérté­kelődik a hatékony finanszírozás jelentősége, szögezte le Szabó István. A Hivatal ezért most számos el­­járás­­beli könnyítéssel, adminisztratív egyszerűsítéssel segíti a kutatókat és a vállalkozókat a támogatott projektek megvalósításában, emellett célzott támogatásokkal is hozzájárul a koronavírus elleni küzdelemhez.

Utóbbiak közül az elnökhelyettes kiemelte az Innová­ciós és Technológiai Minisztériummal közösen meghirdetett COVIDEA ötlet- és startup versenyt, melyre szakterülettől függetlenül várták azokat az innovatív elképzeléseket és megoldásokat, amelyek a járvány leküzdésében segíthetnek. „A reméltnél is na­gyobb volt az érdeklődés, a magánszemélyek, kis- és közép­vál­lal­kozások, kutató-fejlesztő intézmények összesen 458 ötletet és projektjavaslatot nyújtottak be” – számolt be a felhívás eddigi eredményeiről az elnökhelyettes. A 60 millió forintos keretösszegből az innovációs ökoszisztéma öt elismert szak­tekintélyéből álló zsűri értékelése alapján a húsz legígéretesebb pályázat nyer majd támogatást. A pályázatok elbírálá­sakor kiemelt szempont a gyors megvalósíthatóság és a társadalmi hasznosság mértéke. Azt is megtudtuk, hogy a beérkezett pályázatok közel fele az egészség- és orvostudomány különböző területeit érinti, mintegy harmaduk ajánl informatikai és digitalizációs megoldásokat, de számos ötlet képviseli a műszaki tudományok területét, vagy foglalkozik gazdasági, oktatási, pénzügyi, jogi témákkal is.

Az általános pályázati adminisztrációs könnyítésekkel kapcsolatban Szabó István elmondta, hogy az innovációs projektek kedvezményezettjei számára már március közepén módosították a veszélyhelyzet által érintett költségek elszámolását és a beszámolók leadásának szabályait, valamint ideiglenesen felfüggesztették a helyszíni ellenőrzéseket is. A Hivatal egyszerűsített előlegkifizetést tett lehetővé a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap minden kedvezményezettjének, ami a következő időszakban akár 340 innovációs projekt és 450 OTKA alapkutatási projekt finanszírozását gyorsíthatja meg mintegy 28 milliárd forint azonnali folyósításával, enyhítve azok likviditási nehézségeit a rendkívüli helyzetben. Az elnökhelyettes a további változásokkal kapcsolatban kiemelte, hogy a többi között meghosszabbították az innovációs támogatások felhasználását, emellett meghosszabbították az esedékes hiánypótlások, számlák és bizonylatok benyújtási határidőit, valamint az új helyzethez igazították a támogatási szerződésekben rögzített kötelező vállalások és indikátorok teljesítésének követelményeit is. „Ez a folyamatban lévő innovációs projektek esetében közel 950 kedvezményezett, köztük mintegy 600 vállalkozás és 330 állami kutatószervezet 180 milliárd forintnyi támogatását érinti” – jegyezte meg.

A megvalósítás fázisában lévő innovációs projektek és az egyéni kutatások segítése mellett az intézményi kiválóság ösztönzésére megítélt közel 30 milliárd forint felhasználási lehetőségét is meghosszabbították a Tématerületi Kiválósági Program és a Felsőoktatási Intézményi Kiválósági Program több mint 90 kiemelt tématerületére. Ugyanígy jártak el az Új Nemzeti Kiválóság Program ösztöndíjasainak folyamatban lévő 1600 projektjével kapcsolatban is, amelyeket több mint 2,9 milliárd forinttal támogattak. A felsőoktatási helyzet kapcsán az elnökhelyettes kitért rá, hogy az Országos Tudományos Diákköri Konferenciát jövőre is mindenképpen megrendezik.

Kérdésünkre válaszolva Szabó István hangsúlyozta: az idei évre benyújtott OTKA alapkutatási pályázatok zsűrizése a járványhelyzetben sem szünetel, hanem online zajlik. A tapasztalatok szerint ez a változás nem okoz gondot a munkafolyamatban, ezért a jövőben megfontolandó az online gyakorlat intézményesítése. Az elnökhelyettes az újabb kutatás-fejlesztési és innovációs pályázatok meghirdetéséről elmondta: nemcsak a pályázóknak, hanem a Hivatalnak is érdeke a minél egyszerűbb, ugyanakkor az eddiginél is hatékonyabban működő pályázati folyamat. „Nem a pályázatok terjedelmének növelése, hanem a szakmai tartalmuk erősítése a cél” – fogalmazott. Annak ellenére, hogy a pályázati adminisztrációt önmagában az elektronikus ügyintézés is nagyban egyszerűsíthetné, a pályázat­finanszírozás­ban mélyen gyökerezik a hagyományos papíralapú dokumentáció iránti igény – jegyezte meg az elnökhelyettes. Emiatt az elektronikus ügyintézésben már eddig is több részmegoldás született, a koronavírus pedig újabb nagy előrelépést hozott ezen a téren. Hozzátette, a jogszabályi környezetnek is változnia kell ahhoz, hogy a jövőben valóban papírmentessé válhasson az ügyintézés.

Ugyancsak a járványhelyzet ösztönözte a Hivatalt egy új kommunikációs platform, a KFI Hotline elindítására, amely az elnökhelyettes szerint a legjobb időben megvalósult fejlesztés. „Hatékonyan és célszerűen működő, a mai kor kö­vetel­ményeinek megfelelő ügyfélszolgálati csatornát ala­kí­tot­tunk ki, amely segít abban, hogy a felvetett észrevételekre gyorsan és érdemben reagáljunk, vagy egy adott kérdés megoldá­sára kompetens külső szakértőt javasoljunk” – összegezte az új ügy­félszolgálati rendszer előnyeit Szabó István. Kiemelte azt is, hogy a külső szakértők azonnali bevonása a sürgősebb szakmai kérdésekbe lényeges előrelépést jelenthet a hazai innovációs rendszer szereplőinek összekötésében, a köztük lévő és a Hivatal iránti bizalom erősítésében. Lapunk kérdé­sére az elnökhelyettes megerősítette: a rend­kívüli körülmények között gyorsabb és hatékonyabb infor­máció­áramlást lehetővé tevő új kommunikációs felület nemcsak a veszélyhelyzet idején, hanem azt követően is folyamatosan működni fog.

Forrás: innoteka.hu

Utolsó módosítás: 2020. június 23.
Visszajelzés
Hasznos volt az oldal információtartalma az Ön számára?