"Ne tessenek elhinni, hogy a magyar gazdaság hasít"
"Ne tessenek elhinni, hogy a magyar gazdaság hasít"
2018. február 12.
Módosítás: 2018. február 13.
Olvasási idő: 3 perc
- ezzel a mondattal zárta előadását Chikán Attila, az első Orbán-kormány gazdasági minisztere, a Corvinus Egyetem volt rektora, az MTA rendes tagja.
Február 9-én tartották a Stádium 28 Kör és a Gábor Dénes-díjasok Klubjának Versenyképesség és innováció
című, közös fórumát.
című, közös fórumát.
Az est témája a versenyképesség és az innováció volt, olyan résztvevőkkel, mint Bojár Gábor, Széchenyi-díjas és Gábor Dénes-díjas fizikus, a Graphisoft CAD-szoftverfejlesztő cég és a budapesti Aquincum Institute of Technology magánegyetem alapítója, az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) irányító testületének volt tagja.
Chikán Attila, Pázmány Péter-díjas közgazdász, egyetemi tanár, a Budapesti Corvinus Egyetem volt rektora, az MTA rendes tagja.
Inzelt Annamária, közgazdász, az IKU Innovációs Kutató Központjának alapító igazgatója (BCE majd Pénzügykutató Zrt.), címzetes egyetemi tanár, az MTA doktora
A kerekasztal beszélgetés további meghívott résztvevői:
Lovász László, az MTA elnöke,
Szabó Gábor, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja, a Magyar Innovációs Szövetség elnöke, a Szegedi Egyetem rektora.
Chikán Attila, Pázmány Péter-díjas közgazdász, egyetemi tanár, a Budapesti Corvinus Egyetem volt rektora, az MTA rendes tagja.
Inzelt Annamária, közgazdász, az IKU Innovációs Kutató Központjának alapító igazgatója (BCE majd Pénzügykutató Zrt.), címzetes egyetemi tanár, az MTA doktora
A kerekasztal beszélgetés további meghívott résztvevői:
Lovász László, az MTA elnöke,
Szabó Gábor, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja, a Magyar Innovációs Szövetség elnöke, a Szegedi Egyetem rektora.
Pálinkás József, az MTA korábbi elnöke, az NKFIH elnöke. Ubbi minőségében az állam álláspontját is képviselte a vitában.
Chikán a World Economic Forum globális versenyképességi rangsorát elemezve azt mondta, hogy bár a legfrissebb listán Magyarország 9 helyet javított az előző évi mélyponthoz képest, nagy baj, hogy az elmúlt 10 évben a versenyképességünk lényegében stagnál, és a volt szocialista országok nagy része az elmúlt bő másfél évtizedben elhúzott mellettünk. Míg 2001-ben Magyarország 29. volt a listán, és első a posztszocialista országok között, ma a 60. helyen áll, és csak Romániát (valamint Horvátországot és Szerbiát) előzi meg.
A 12 pillér mentén, összesen 120 mutató alapján összeállított rangsorból kiderül, hogy Magyarországnak az intézményi környezet tekintetében van a legnagyobb lemaradása: a 120 változóból a legkevesebbre (101. hely a 140-es listán) a magyar társadalmat irányító rendszert értékelték. Ugyancsak sok a tennivaló az üzleti környezet (96. hely), valamint az egészségügy és az alapoktatás (78. hely) terén.
Hogy Magyarország mégis kilenc helyet javított a listán (és ezzel ismét elérte 2014-es pozícióját), azt a rangsor készítői azzal magyarázzák, hogy javult a cégek technológiára való nyitottsága, valamint bővült az egyének internethasználata. Emellett cégvezetők pénzpiaci fejlődésről és az innovációs környezet javulásáról adtak számot.
Bojár Gábor szerint Magyarország történelmi lehetőség előtt áll, hiszen matematikai nagyhatalom vagyunk, és az éppen zajló negyedik ipari forradalom – vagy a Graphisoft-elnök szóhasználatával a harmadik informatikai forradalom – idején ez kulcsfontosságú.
Mit ne tegyen tehát az állam, hogy az ország képes legyen élni ezzel a lehetőséggel? Bojár szerint
-
ne támogassa pénzzel az innovációt, mert az csak pályázni tanítja meg a cégeket, nem innoválni. Azt a pénzt az oktatás fejlesztésére kellene fordítani. Olyan nemzetközileg ismert magyar innovatív cégek, mint a Graphisoft, a Prezi, a Ustream, a Colorfront, a TresorIT, soha nem igényeltek és nem is kaptak állami támogatást – illusztrálta a meghirdetett elvet Bojár.
-
Az állam ne lépjen fel versenyzőként a piacon, mert a dolga a szabályok megalkotása és betartatása lenne, és sporthasonlattal élve: ki akar a bíróval versenyezni?
-
Ne támogasson kiválasztott versenyzőket.
-
Ne mutasson fő fejlesztési irányokat, azokat a tudásalapú társadalomban a cégeknek kell érezniük.
Az állam feladata ezzel szemben Bojár szerint az, hogy
-
teremtsen stabil jogszabályi környezetet;
-
alkosson tiszta és transzparens versenyszabályozást, mert állam nélkül nincs szabad verseny, és azzal az innovációnak is vége;
-
és főként fordítson sokkal több pénzt az oktatásra.
Forrás: civilhetes.net
Utolsó módosítás: 2018. február 13.