A Nemzeti Agykutatási Program elindításáról szóló együttműködési megállapodást 2014. február 26-án írta alá Orbán Viktor miniszterelnök, Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) akkori elnöke és Freund Tamás, a Nemzeti Agykutatási Program (NAP) elnöke, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet igazgatója, a The Brain Prize kitüntetettje. Magyarországon a világon elsőként indult jelentős nemzeti agykutatási program, amelyhez a kormány 12 milliárd forintos támogatást biztosított, a NAP 2017-ben újabb 6,5 milliárd forintos támogatást kapott a következő négy évre. Az agy betegségei civilizációnkban súlyos társadalmi és gazdasági terhet jelentenek, a világ fejlett részén az agy betegségei felelősek a teljes betegségteher mintegy harmadáért. 2010-ben 798 milliárd eurót tettek ki az idegrendszeri betegségek költségei Európában, ami jóval meghaladta a szív- és érrendszeri betegségek, a rák és a diabétesz költségeit. Az agyi rendellenességek hatalmas társadalmi és gazdasági terhe csak felfedezésekre alapozott új kezelésekkel (gyógyszerekkel, beavatkozásokkal) és megelőzési eljárásokkal csökkenthető érdemben, a magyar agykutatás pedig kivételes ismertségnek örvend a világon, ezért döntött a kormány a program megindítása mellett. A program a legkiválóbb hazai akadémiai és egyetemi műhelyek szoros együttműködésére épül, kiemelkedő finanszírozásban részesül és fő célja, hogy hosszú távon tegye fenntarthatóvá a kutatói munkát, kapcsolódjon nemzetközi kutatási programokhoz, és kezdeményezzen újakat is. A Nemzeti Agykutatási Program öt pilléren nyugszik: felfedező kutatások, klinikai idegtudományi kutatások, gyógyszerfejlesztéshez kapcsolódó kutatások, bionikai és infobionikai kutatások, valamint társadalmi kihívások. A program a közvélemény figyelmének felkeltésére és - a korszerű ismeretek elérhetővé tételével - a közműveltség növelésére is törekszik. Az elnök és a pillérek elnökei-társelnökei együtt alkotják a NAP 12 tagú Irányító Testületét. A projekt két alprogramból áll. Az "A" alprogram stratégiai célja a már meglévő kutatócsoportok megerősítése, az akadémiai-ipari kapcsolatok fejlesztése, melynek alapjául tíz hazai intézmény konzorciális együttműködése szolgál. A "B" alprogram elsődleges célja az "agyelszívás" visszafordítása és kiegyensúlyozása külföldön dolgozó kutatók meghívásával és alkalmazásával, új, önálló kutatócsoportok vezetésére megérett hazai kutatók támogatásával. A NAP két alprogramjában az első négy év alatt 89 új kutatólaboratóriumot hoztak létre. A programban, amelynek keretében 126 kutatói-fejlesztői állást hoztak létre, négyszáz kutató dolgozott. Jelentős infrastrukturális fejlesztések is történtek, többek között funkcionális MRI-labor készült az MTA Természettudományi Kutatóközpontjában, humán agyszövetbank és nagy felbontású EEG-berendezés a Semmelweis Egyetemen, neuro-onkológiai labor a Debreceni Egyetemen, neurofiziológiai, biomarker labor a Szegedi Tudományegyetemen. A Józsefvárosban Bionikai Innovációs Központ épült, ez a multidiszciplináris kutatási terület a biológia, az elektronika és az informatika eredményeit használja fel. A Semmelweis Egyetem Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézetében átadták a Viselkedésfarmakológiai Labort. A program keretében több betegség vizsgálatára és új, nagy értékű eszközök beszerzésére nyílt lehetőség. Ilyen volt például egy nagy kapacitású, a teljes genom szekvenálására alkalmas újgenerációs készülék, illetve egy 3 Teslás funkcionális mágneses rezonanciás (MR) képalkotó berendezés, amellyel az agyi képalkotás területén végzett élvonalbeli kutatási és fejlesztési feladatok váltak elérhetővé. Az Országos Klinikai Idegtudományi Intézet kutatócsoportja az Alzheimer-kórral jelentkező epilepszia diagnosztizálásában ért el áttörést, amelynek köszönhetően lassítható a kór tüneteinek romlása. A PTE kutatói a mélyagyi stimulációval kapcsolatos munkájuk során bebizonyították, hogy a "megfelelően korán" elvégzett mélyagyi stimuláció képes a munkaképesség megőrzésére Parkinson-kórban szenvedő betegeknél. A Semmelweis Egyetem kutatói új idegsejt csoportot írtak le az agyvelőben, amely arra szolgál, hogy egy adott célterület felé irányítsa az újonnan képződő sejteket. A magyar tudósok komoly eredményeket értek el, új gyógyszerjelölt vegyületek fedeztek fel az Alzheimer- és a Parkinson-kór gyógyítására, valamint az örökletes Huntington-kór kezelésére, számottevő mértékben hozzájárultak a kognitív zavarok megismeréséhez és több sikeres bionikai kutatást is végeztek.

Forrás: informed.hu