Ön itt áll: A HivatalrólSajtószobaA Hivatal a hírekbenOnline sajtó
Növekvő források az unió kutatási és innovációs keretprogramjaiban
2019. július 24.
Utolsó módosítás: 2019. július 24.
Olvasási idő: 6 perc
A Horizont 2020 (H2020) az unió kutatás-fejlesztési és innovációs politikáját 2014-2020 között meghatározó program, amely csaknem hetvenkilencmilliárd eurós költségvetéssel gazdálkodik. A program utolsó évében minden eddiginél nagyobb, tizenegymil­liárd eurós forrásra lehet majd pályázni, többek között olyan kiemelten kezelt területeken, mint a klímakutatás, a digitalizáció, a fenntarthatóság és a biztonsági kutatások. A tervek szerint a 2021-től induló Horizont Európa programban még nagyobb költségvetést szánnak a kutatás-fejlesztés és az innováció céljaira. A programról és a további tervekről Csuzdi Szonjával, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) főosztályvezetőjével beszélgettünk.

„A megvalósítás során jelentősen egyszerűsítették az adminisztratív szabályokat és eljárásokat, áttekinthetőbbé tették a finanszírozási rendszert, gyorsították a szerződéskötést”

– Mik a H2020 program legfőbb céljai?

– A Horizont 2020 program kiválósági alapon, nemzetközi versenyben, közvetlenül Brüsszelből elnyerhető pályázati forrásokat jelent, vagyis a rendelkezésre álló pénzügyi keretből mindegyik tagállam annyit hasznosít, amennyire képes: a pályázatok brüsszeli elbírálásánál döntő szempont a kiválóság, a magas szakmai szintű és jól menedzselt konzorcium, illetve az uniós szinten is mérhető hatás. A program kiemelt célja, hogy a tudományos áttörésekből üzleti lehetőségeket biztosító innovatív termékek és szolgáltatások születhessenek, ezért a kutatástól a piaci hasznosításig terjedően az innovációs lánc minden szakaszához támogatást nyújt. A hangsúlyt a társadalmi kihívások kezelésére és az Európai Unió társadalmát leginkább érintő problémák megoldására helyezik, például az egészségügy, az energia vagy a közlekedés területén. A megvalósítás során jelentősen egyszerűsítették az adminisztratív szabályokat és eljárásokat, áttekinthetőbbé tették a finanszírozási rendszert, gyorsították a szerződéskötést, a pályáztatás szinte teljes mértékben elektronikus úton történik. A program kiemelten kezeli a kis- és középvállalkozói (kkv) szektort. A Horizont 2020 program egyik fontos újdonsága, hogy az Európai Bizottság a kkv-k támogatására új eszközt vezetett be, amely az innovációs lánc teljes folyamatában – az ötlettől a piaci bevezetésig – végigkíséri a kkv-kat. Egy-egy vállalkozás önállóan is pályázhat a kiírásokra, míg korábban ez csak nemzetközi konzorciumokban volt lehetséges.

– Öt év elteltével milyen eredményei vannak a programnak?

– A NKFIH összesítése szerint az Euró­pai Unió jelenleg futó H2020 keretprogramjában Magyarország az eddigi csaknem ezer sikeres pályázati részvétellel és 259 millió euró elhozott forrással az EU13, azaz a 2004 után csatlakozott EU-tagországok között dobogós teljesítményt nyújt. Ugyanakkor a Horizont 2020 program eddig odaítélt támogatásaiból az EU13-országok pályázói alig öt százalékot nyertek, míg a régi tagországokba több mint nyolcvanhat százalék jutott. A keret közel kilenc százalékát a programban részt vevő  unión kívüli országok pályázói nyerték el. Fontos, hogy a magyar résztvevők az eddiginél hatékonyabban használják ki a brüsszeli közvetlen finanszírozási lehetőségeket, hiszen a jelenleg futó keretprogramból is jelentős pályázható forrás áll még rendelkezésre 2019-20-ban.  

– Mennyire jellemző, hogy Magyarországon profitálnak azok a kutatások, amelyek a programnak köszönhetően valósulnak meg?

– Ez javarészt attól függ, hogy a részt vevő hazai intézmények – egyetemek, kutatóintézetek, vállalkozások – milyen szerepet töltenek be az adott H2020-projektekben. Ha a magyar szereplő a pályázat koordinátora, vagy meghatározó feladatokat visz a projektben, akkor az eredmények minden bizonnyal megjelennek itthon is, akár tudományos publikációk, akár gazdasági hasznon formájában. Ha viszont egy nagyobb nemzetközi konzorciumban a magyar szereplőnek csak marginális feladatai vannak, akkor ez nyilván kevésbé jellemző. Ugyanakkor ezekben az esetekben is fontos hozadék a nemzetközi kapcsolatrendszer erősítése, a hálózatokba való beágyazottság növelése, amelynek révén a későbbi projektekben már komolyabb szerephez juthatnak a magyar résztvevők. A kkv fejlesztésieszköz-keretében támoga­tott pályázatok esetében a piaci hasznosítás egyértelműen jelentkezik a részt vevő cégeknél, hiszen ott éppen az innovatív cégek gyors növekedésének elősegítése az alapvető cél, és jellemzően egyetlen szereplő van a projektekben. Fontos kiemelni, hogy a kkv-eszköz-pályázattípusban regionális szinten – tehát az Európai Unióhoz 2004 után csatlakozott országok között – nagyon sikeresnek számítanak a magyar pá­lyázók.

– Mik a tapasztalatok, a H2020 programban részt vevő vállalkozások mennyire innovatívak?

– Akik ebben a programban labdába tudnak rúgni, azok tényleg a leginnovatívabb cégek, hiszen európai szinten nagyon erős a verseny. Ezért tartjuk fontosnak, hogy azokkal a vállalkozásokkal is foglalkozzunk, amelyek a benyújtott pályázatukkal megfelelő pontszámot értek el a nemzetközi értékelésen, de forráshiány miatt végül mégsem jutottak támogatáshoz a H2020 programban. Erre találtunk ki egy úgynevezett rásegítő pályázatot, hogy a hazai támogatás segítségével felkészülve második nekifutásra már sikeresek lehessenek az uniós keretprogramban is.

– Hogyan segíti az NKFIH a programban való sikeres hazai részvételt?

– Az NKFIH részéről már az idei évtől új eszköztárat vezetünk be, ennek részeként megerősítjük támogató szolgáltatásainkat, és a tervek szerint felépítjük a H2020 pályázatok értékelésében részt vevő hazai szakértők közösségét. Szeretnénk elérni, hogy minél több magyar szakember kapcsolódjon be a keretprogram pályázatainak értékelésébe, mert ők a hivatallal együttműködve tanácsokkal, gyakorlati tudásmegosztással segíthetnék majd a pályázni kívánókat. A hivatal pályázat­író tréninget is indítani kíván, annak érdekében, hogy a hazai intézmények merjenek és tudjanak pályázni. A tervek között szerepel még a pályázatok előértékelésének bevezetése, valamint az egyik rásegítő pályázatunkon keresztül ösztönözzük a szakértő pályázatírói szolgáltatás igénybevételét, illetve a benyújtandó pályázatok angol nyelvű lektorálását. Megerősítjük az NKFIH keretében működő nemzeti kapcsolattartó rendszert, hogy az információ időben és célzottan jusson el az érintettekhez, és kollégáink még hatékonyabban segíthessék a minőségi H2020-pályázatok előkészítését és a nemzetközi konzorciumokba való bekapcsolódást. Támogatni szeretnénk a nemzetközi kutatási infrastruktúrához való hozzáférést, és segítséget nyújtanánk a nemzetközi kapcsolatépítéshez. Tekintve, hogy az innovációs politika kiemelt figyelmet fordít a felsőoktatási rendszerre, a hivatal támogatja a tudás hasznosulását segítő feltételrendszer kiépítését az egyetemeken, ennek egyik eleme a H2020 információs pontok létrehozása.

– Ha jól értesültem, akkor 2021-től indul a Horizont Európa program, amely a mostani programnak a folytatása lesz, és amely számos új lehetőséget kínál a pályázóknak. Jelenleg hol tart az új keretprogram kidolgozása?

– Az új keretprogramról még folyik az egyeztetés uniós szinten. Az Európai Bizottság javaslata mintegy százmilliárd euró forráskeretet szánna a programra, amely lényegesen meghaladja a Horizont 2020 keretét. Az Euró­pai Bizottság a programot a tagállamokkal és az Európai Parlamenttel, valamint a tágabb szakmai közösséggel való széles körű egyeztetésben alakítja. A Horizont Európa program a kiváló tudomány, a társadalmi kihívások és az innováció pilléreire épül, vagyis a felfedező kutatások, a társadalmi igényekre reflektáló kutatások és a piacon hasznosítható eredményeket hozó innováció támogatása egyaránt kiemelt cél marad.  A klímaváltozással kapcso­latos kutatások ösztönzése a program valamennyi pillérében hangsúlyosan meg fog jelenni. A H2020 program utolsó két évé­ben már tesztelik a nemrég kialakított Európai Innovációs Tanács pályázatait, amely azonban majd a következő keretprogramban teljesedik ki, hogy az áttörést hozó, piacteremtő innovációk létrejöttét támogassa. 

Forrás: magyarhirlap.hu

Utolsó módosítás: 2019. július 24.
Visszajelzés
Hasznos volt az oldal információtartalma az Ön számára?